Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-158

82 Az országgyűlés képviselőházának : zisunk nyomán közöljük vele, hogy mennyire menthetetlen az állapota. Erre a legtudósabb orvosnak sincs joga, mert a véges emberi tudomány mellett még mindig lehet egy tényező, amely változást hozhat. A lelki rugékonyságot, a termelőerők termelőkészségét fenntartani pedig fontos feladat. .De amiként nem vagyok barátja ennek a rendszernek, azonkép nem kérek abból a gyógyítási módból sem, amely súlyos anatómiai bajok esetén és idején tisztán lélektani hatásokkal véli a gazdasági egyensúly biztosítását elérhetőnek. (Ulain Ferenc: Es szép frázisokkal!) Abban az időben, amikor igazolhatóan a gazdasági élet legkülönfélébb területein szervi bajok vannak jelen, melyeket gyógyítani kellene s hozzáteszem: melyeket hozzáértéssel és akarattal gyógyítani lehetne, semmi értelme annak a gazdasági vagy politikai Coué-izmusnak, amely nimbuszával vagy a szónoki szuggesztív erővel azt akarja elhitetni a nélkülöző, termelőképességében meddőségre kényszerített alanyokkal, hogy nincs semmi bajuk és hogy a magyar újra fog születni. Ahhoz, hogy a magyar újra születhessek, sürgősen, mielőbb magunkhoz kell térnünk és nem csupán adó javaslatokkal, nem csupán köles öntranzakciókkal kell jönnünk, hanem a gazdasági élet termelő erejét elősegítő intézkedésekkel is meg kell indítanunk az életet, s a tespedést kell eltűntetnünk. Hogy ez bekövetkezhessek, ahhoz kétségtelenül minden gazdasági tényezőnek a teljesítőképessége maximumát kell nyújtania. Azt hiszem azonban, nem tévedek, amikor a multak nyomán megállapítom, hogy ez a sokat szidott városi polgárság (Jánossy Gábor: Senki sem szidja!) és a falu népe valójában többet teljesített, mint amenynyit valaha egy generáció teljesített (Ügy van! Ügy van! balfelől.) s hogy valójában a teljesítőképesség maximuma erejéig igénybe vettük már adófizetésben és lemondásban ezt a lakosságot. (Jánossy Gábor: Mindenkit!) Jogos tehát a lakosságnak és polgárságnak felénk áramló az a kívánsága, hogy ennek ellentételeként mindenki minden pozícióban csúcsteljesítménynyel igyekezzék minden lehetőt elkövetni, hogy Magyarországon a munka joga ismét biztosíttassék, és a lakosság részére az emberi mivolthoz, a polgári mivolthoz méltó megélhetés lehetővé tétessék. T. Képviselőház! Ennek a csúcsteljesítménynek nemcsak gazdasági irányban, de politikai szempontból is megvan a maga feltétele. Politikai feltétele az, hogy a Házon belül és a Házon kívül végre érvényesüljön az az igazság, hogy előbb az ország s azután a pártérdek. (Jánossy Gábor: Hiszen így van! — Derültség balfelől.) Nincs így, kedves Jánossy képviselőtársam. (Jánossy Gábor: így kell annak lenni!) Lehet, hogy ön így gondolja, de, sajnos, önnél mérvadóbb tényezők a gyakorlatban ezt nem viszik keresztül. Mi, szerénységem, vezérem és elvbarátaim azzal, hogy dokumentáljuk, hogy ellenzéki magatartásunk ellenére ezt a törvényjavaslatot megszavazzuk, igazoljuk azt, hogy mi a népszerűség s a párt érdekeivel szemben az ország igazi érdekeit előbbrevalónak tartjuk. (Jánossy Gábor: Ez természetes.) Ehhez az állásfoglaláshoz azonban igen határozott formában le kell szögeznem azt: néhány hét választ el bennünket a költségvetés tárgyalásától s ezzel kapcsolatban a felhatalmazási törvényjavaslattól. A hosszú ígérgetések után ennek a néhány hétnek kell meghoznia azokat a gyakorlati teljesítményeket, amely-ek igazolják, hogy mi önzetlen58. ülése 1933 március 10-en, pénteken. ségünket, a mi pártpolitikai szempontokat negligáló magatartásunkat olyan kormánnyal szemben gyakoroljuk, amely végre a helyzet magaslatára emelkededve teljesíti az országgal szemben való kötelességét. Ha ez nem fog bekövetkezni, akkor erre a konciliáns magatartásra a költségvetés tárgyalása alkalmával } nem leszünk képesek. (Elénk helyeslés és taps balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Eckhardt Tibor! I Eckhardt Tibor: (Halljuk! Halljuk!) T. j Ház! Az én igen t. Magyar Pál képviselŐtár! sam befejező mondataiban megindokolta azt, 1 hogy miért fogadja el az elénk terjesztett javaslatot. En nem vagyok abban a kellemes helyzetben, hogy csatlakozhassam az ő konklúzióihoz; még pedig azért nem, mert míg ő bizonyos mértékig még függőben tartja a bizalom vagy bizalmatlanság nyilvánításának kérdését a jelenlegi kormánnyal szemben, (Sándor Pál: Dehogy tartjuk függőben!) addig mi — sajnos — úgy látjuk, hogy ebben a kérdésben már. nagyon határozott és világos konzekvenciák levonására voltunk és vagyunk kénytelenek. En ebben a jelenlegi rendkívül zavaros, nemcsak Magyarországon, de azt mondhatnám, szerte ezen az egész sárgolyón, politikai és gazdasági szempontból felfordult és anarchikus világban szeretném világosan, minden félreértést kizáró módon a nagy kérdésekben vallott feLfogásomiat leszögezni. (Halljuk! Halljuk!) Ha végül bizalmatlanságomnak leszek kénytelen a kormánnyal szemben kifejezést adni, ezt főleg azért teszem, mert nemcsak a részletkérdésekben, nemcsak a pénzügyi és gazdasági kérdések tekintetében, hanem azt kell mondanom, éppen az alapvető nagy kérdésekben rendszerváltozás nélkül országunk helyzetét megoldhatónak nem tartom. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Talán először, mióta tagja vagyok ennek a Háznak, vagyok kénytelen külpolitikai tekintetben is komoly aggályoknak kifejezést adni a kormány politikájával szemben. Meg a múlt esztendőben is a Károlyi Gyula gróf kormánya által előterjesztett költségvetés vitája során a külügyi költségvetés kapcsán mondott beszédemben a kormány külpolitikai vonalvezetésével való teljes egyetértésemnek adtam kifejezést és azt kell mondanom, ma is ugyanezt tenném, ha ugyanezt a vonalvezetést észlelném. Sajnos azonban, attól a megfontolt, nyugodt és az ország érdekeit mindenkor teljes méltósággal képviselő, összes barátainkkal szemben teljes lojalitással viseltető külpolitikától, talán nem mondom még azt, hogy eltérést, de bizonyos, legalább is nüanszbeli elhajlásokat kénytelen vagyok megállapítani és szóvátenni, nem csupán azért, hogy kifogásoljak, hanem elsősorban azért, hogy a sokkal, de sokkal helyesebb eredeti irányhoz való visszatérést szorgalmazzam. En például azokkal a megállapításokkal, amelyeket Bethlen István gróf a berlini sajtó előtt tett, megállapításainak különösen azzal a részével, amely rámutat arra, hogy Magyarországnak minden körülmények között az európai együttműködés politikájához kell ragaszkodnia (Helyeslés a Ház minden oldalán.) és semmi körülmények között egy ellenszövetségi rendszerhez hozzáállani nem szabad, tökéletesen egyetértek. (Elénk helyeslés.) Az első szótól az utolsóig aláírom ezt, de nem látom az igen t. kormány cselekedetei-