Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-171

Az országgyűlés képviselőházának 17 a régi választójogi törvény alapján választani és a titkos választójognak; a híve, amelyet az új választásokat megelőzően, feltétlenül törvénybe kíván iktatni. Ma azonban, amikor nyög az ország és egyik gazdasági kérdés a másikat égetően ihajhássza és követeli megoldását, azt tartom, hogy nem csak fontosabb ügyekkel kell foglalkozni, mint a tikos választójog, hanem úgy érzem, nem teszünk jó szolgálatot a revíziónak .sem, ha ezzel hozzuk összefüggésbe. {Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) En mindig azt 'hittem, mélyen t. képviselőtársaim és t. Ház, hogy a tötobi országokat kell előkészíteni és revízióképessé tenni és most, sajnálattal .hallom, hogy kvázi önönmagunkat kell előbb revízióképessé tenni. Magyarország revízióképes, amióta a trianoni békediktátumot aláírta. Ebben a felfogásban, azt hiszem, egy .magyar szíve sem változott. Mindezek folytán tisztelettel javaslom az elnöki napirend elfogadását. {Helyeslés, taps jobbfelől.) Elnök: Méltóztassanak: napirendi javaslatomhoz (hozzájárulni? {Igen! Nem!) Akik az elnöki napirendi jvasalatot elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik) Többség! A Ház tehát az elnöki napirendet fogadja el. Következik Ugrón Gábor képviselő úr felszólalása, aki a házszabályok 143. szakasza a) pontja alapján kért és kapott szót. Ugron Gábor: T. Ház! Farkas Tibort, képviselőtársam a napirendhez való felszólalása alkalmával szóvá tette, hogy az úgynevezett 33-as országos bizottság a törvény rendelkezései értelmében, miért nem tette tmeg féléves jelentését a! t. Háznak? Mivel a képviselő úr rólam, mint nyugalmazott belügyminiszterről beszélt, kijelentem, hogy én nem ezen a címen vagyok a 33-as bizottság tagja, hanem mint országgyűlési képviselő. Az 1932. évi VII. te. 3. §-a rendelte azt, hogy az országos bizottság az országgyűlésnek hat hónap alatt legalább egyszer jelentést tenni köteles. Ez a törvény 1932. július 1-én lépett életbe, félév tehát, amelyről az országos bizottság jelentést tenni köteles, július 1-én kezdődött és most december 31-én járt le. December^ 31-e után az országos bizottság legelső ülésén a Felsőház által választott elnöktársammal egyetemben a jelentéstervezetet a 33-as bizottság elé terjesztettük. Mivel azonban annak melléklete, egy hatalmas, könyvnagyságú jelentés, az autonómiákat vizsgáló 6-os bizottság jelentése is csatolva volt, ugyanannak az ülésnek a napirendjére a jelentést kitűzni nem lehetett, hanem kitűztük a legközelebbi országos bizottsági ülés napirendjére. Ez alkalommal az ellenzék egyik tagjának felszólalására, aki kifogásolta a jelentés szövegét, és elsősorban annak azt a részét, amely az állami üzemeknek, illetőleg az olyan üzemeknek, amelyekben az állam részes, megvizsgálására kiküldött albizottság jelentésére vonatkozik, a jelentést visszaadtuk azzal, hogy az albizottságok elnökeitől kérünk he jelentést az albizottságok munkájára vonatkozólag. Ez megtörtént, úgy, hogy a 33-as bizottság ülésén bejelentettek azok a válaszok, amelyeket az albizottságok elnökei tettek s ennek alapján a legközelebbi 33-as bizottsági ülés fog foglalkozni a most már ezen jelentések alapján átalakított jelentéstervezettel. Mi tehát kötelességünket teljesítettük és a képviselő úr meggyőződhetik majd arról, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. 1. ülése 1933 április 7-én, /pénteken. 579 a bizottság a jelentést idejekorán a Ház elé is fogja terjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: A napirend megállapítása alkalmából hozott házhatározat értelmében felha| talmazást kérek a t. Képviselőháztól arra, hogy a Ház szünetelése alatt esetleg megüresedő választókerületekben az új választások elrendelése, illetve a pótképviselők hehívása és a netán érkező meghívások tekintetében szükséges intézkedéseket megtehessem. Méltóztatnak a kért felhatalmazást megadni? (Igen!) A Ház a felhatalmazást megadja. (Györki Imre: Csak ha titkosan választanak, akkor adjuk meg a felhatalmazást!) Következik Vázsonyi, János képviselő úrnak a (házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért és engedélyezett felszólalása. Vázsonyi János: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Sztranyavszky Sándor képviselő úr, mint a Nemzeti Egység Pártjának elnöke, felszólítást intézett hozzám, hogy nevezzem meg azt a képviselőtársamat, akitől részben információmat kaptam ahhoz a felszólaláshoz, amelyet tegnap a közegészségügyi viszonyok tekintetében kérdések formájában a Ház előtt tartottam. Tekintettel arra, hogy — amint előző személyes kérdésben való felszólalásomban már mondottam — egy képviselőtársammal szemben becsületszó köt, és mint az szokásos általában, — ha valaki bárkitől a legcsekélyebb mértékben is információt kap — kötelező becsületszó alól felmentést nem kaptam, ezért a férfiasság azt diktálja, hogy a becsületszót betartsam és mindaddig, amíg a becsületszó köt, ennek a képviselőtársamnak nevét meg ne mondjam. (Kóródi-Katona János: Téglássy Bélát a teremből kihívta! — Ulain Ferenc: Mi volt az? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Vázsonyi János: Miután tudom azt és biztos vagyok: 'henné, hogy (képviselőtársam, akinek jóhiszeműségét éppúgy, mint a magam jóhiszeműségéhez ebben a kérdésben semmilyen tekintetben kétség nem fér, fel fog menteni engem a becsületszó alól, arra kérem Sztranyavszky Sándor képviselőtársamat, hogy az ügyet olymódon méltóztassék elintézettnek tekinteni, hogy amennyiben a 'becsületszó alól feloldatom, engedje meg, hogy vele, mint a Nemzeti Egység Pártjának elnökével, közöljem ennek a képviselő úrnak a nevét. (Ulain Ferenc: Jelentkezzék az illető.) Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni, mint válaszomat, imert a férfiasság és a becsület nem diktálhatott nekem egyebet. {Zaj jobb felől.) Elnök: Sztranyavszky Sándor képviselő úr kért szót a házszabályok 143. szakaszának a) pontja alapján. A szót megadtam. Sztranyavszky Sándor: T. Képviselőház! {Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek. Sztranyavszky képviselő urat illeti a szó. Sztranyavszky Sándor: T. Képviselőház! Vázsonyi János képviselő úr felszólalását és abban foglalt 'bejelentését egyelőre tudomásulveszem abban a reményben, hogy holnap délelőtt folyamán szerencsém lesz őt üdvözölhetni és vele erről a kérdésről tárgyalva, az illető képviselőtársam nevét megtudni. (Ulain Ferenc: Es az illető képviselő úr jelentkezni fog az elnöknél!) A jövőre vonatkozóan engedje meg nekem az igen t. képviselőtársam, hogy ta84