Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-171
Az országgyűlés képviselőházának 171. ülése 1933 április 7-én, péntekén. 569" keretű kompenzációs egyezmény lépett életbe január elsején, hogy Komániával oly kereskedelmi egyezményt kötöttünk a közelmúlt napokban, amely különösen ipari kivitelünk részére biztosít eddig meg nem volt lehetőségeket, hogy tárgyalásokban állunk egyéb államokkal is, nevezetesen legutóbb Svájccal, hogy Franciaországgal sikerült olyan megállapodást kötnünk, amely a lehetetlenné vált búzakivitel helyett tengeri-kontingens kivitelét biztosítja számunkra, hogy Olaszországgal szakadatlanul folyamatban van a gazdasági kapcsolatok kimélyítése, akkor azt hiszem, hogy eléggé rámutattam azokra a tényekre, amelyekből ennek az eredménynek szükségszerűleg elő kellett állnia. De bizonyítja ez az eredmény egy más politikának helyességét is, nevezetesen devizapolitikánk helyességét. (Ulain Ferenc: Na, arról már lehet beszélni!) Devizapolitikánk arra irányul, hogy .a pengő vásárlóerejének fenntartása mellett az export útjában álló akadályokat elhárítsa és ott adja meg a támogatást és a lehetőségeket, ahol arra szükség van. Ez tudniillik a kompenzációs költségmegtérítés szisztémája. Ennél kifogásolható, hogy bürokráciára vezet, kifogásolható, hogy egyes érdekelteknek talán kevésbbé válik javára, de az eredmény azt mutatja, hogy a nemzet egyetemének javára szolgál. (Zaj.) Es ez természetes, mert emellett a szisztéma .mellett lehetségessé válik az, ami semmiféle lineáris szisztéma és kísérletezés mellett, — amely mindig valutapolitikai kockázattá fajul — nem érhető el, tudniillik, hogy a segítség oda nyujtatik, az exportnak azokra az ágaira és azokba az országokba irányuló exportokra, ahol arra szükség van. {Ellenmondások balfelöl. —- Éber Antal: Ahol a bürokrácia szükségesnek gondolja!) és viszont az import ama ágai terheltetnek meg, amelyek ezt a megterheltetést elbírják, anélkül, hogy a belső árviszonyokban változást idéznének elő. (Ulain Ferenc: Rossz dolog! A nemzet ráfizet! — Egy hang jobb felől: Nem ért hozzá! — Egy hang a balodalon: Arra jó, hogy egyesek keressenek!) Az az eredmény, amelyet a devizabeszolgátatások terén a Nemzeti Bank tapasztal, szintén ugyanerről tanúskodik, mert azt mutatja, hogy a devizabeszolgáltatás arányai az utóbbi időben a kivitelhez képest megjavultak. Az az óvatos politika, amelyet a devizakérdés terén tanúsított, érvényesülni fog a hitelügyi politika terén is. Erről a helyről figyelmeztetem a közvéleményt, — és ezt most, ezekben a nyugodt időkben még jobban meg' .merem tenni, — hogy ne üljön fel semmiféle híreszteléseknek, mert sem hitelügyi, sem valutapolitikai téren semmiféle kísérletezésre, kalandra, erőszakos intézkedésre nem vagyunk kaphatók. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Másfelől viszont azt kérem, hogy az infláció hipochonderjei se hangoztassák szavukat, mert azt hiszem, hogy ma, amikor háromszáz és egynéhány milliós jegyforgalommal (Ulain Ferenc: Teljesen igaza van!) és egy nyomott árszínvonallal állunk szemben, az infláció kísérletéről beszélni sem lehet. Hitelügyi kérdésekről beszélve, legyen szabad rekapitulálnom azt is, hogy a kormány hivatalbalépése óta hitelügyi téren minő intézkedések történtek abban a tekintetben, hogy a hitelek kamatterhe enyhíttessék. 1931 novemberében még 8% volt a Magyar Nemzeti -Bank ! kamatlába, és ez fokozatosan 5%-ra csökkentetett. A kormány hivatalbalépése után, október havában, további félszázalékos csökkentés lépett életbe, ami által 4'5%-ra, tehát olyan színvonalra szállott alá a jegybank kamatlába, amilyen annak fennállása óta még nem volt. Kzzel kapcsolatban az Országos Hitelügyi Tanács egy határozatával a betéti és kihelyezési kamatláb további félszázalékos leszállítása' iránt intézkedett. Október utolsó napján jelent mega 6300/1932. M. E. számú rendelet a gazdavédelmi intézkedésekről, (Eckhardt Tibor: Teljesen értéktelen! — Ellenmondások jobb felől.) amelynek egyik szakasza további kamatcsökkentést léptetett életbe, (Ulain Ferenc: Szemfényvesztés volt!), amennyiben a mezőgazdasági hosszúlejáratú tartozásoknak 7, ^ illetve 7'5%-os kamata helyett a kamattételt átmenetileg 5% -ban állapította meg. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Ezt az intézkedést egészítette és építette ki, azután a folyó évi 450. számú rendelet, amely a külföldi hitelezők alapjával szemben fennálló pengőletételi kötelezettség mérvét egységesen a fennálló tőkehátralék 5%-ában állapította meg, ami praktice a mezőgazdasági adósokra vonatkozóan azt jelenti, hogy az eddigi tőketörlesztési részletek letételétől is átmenetileg mentesültek. Hangoztatnom kell azonban, hogy mindezek az intézkedések csak átmenetiek, nem jelentenek jogi értelemben vett rendezést, mert a hitelezők jogai érintetlenül fenntartattak. További intézkedés hitelügyi téren az volt, amely lehetővé tette, hogy bizonyos gazdasági célokra, különösen a termelés, a tavaszi munkálatok céljaira hitelforrások nyittassanak meg. Röviden utalok a mezőgazdasági termelési hitelek nyújtására vonatkozó rendeletre és az ezzel kapcsolatos hitelügyi megállapodásokra, az úgynevezett begyujtási hitelekre, a tatarozási hitelekre, amelyeket hatályossá tesz és kiegészít a tatarozási adókedvezmények nyújtása olyan keretekben, amilyenekre eddig példa nálunk még nem volt, (Helyeslés jobbfelöl.) és végül utalok a kisipari hitelellátás bizonyos mérvű javítására is. Ezeket az intézkedéseket egészíti ki majd a vízitársulatok tekintetében most bejelentett intézkedés, valamint az az intézkedés, amelyről most fogok szólni, és amely a mezőgazdasági rövidlejáratú adósságok kamatainak átmeneti enyhítésére vonatkozik. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A t. Ház előtt alkalmam volt bejelenteni, hogy a mezőgazdasági adósságok problémájának tárgyalását a legjobban úgy vélem előre vihetni, hogy a mezőgazdasági és hitelügyi érdekeltségekből vegyes bizottságot állítok öszsze. Ez a bizottság néhány héttel ezelőtt meg is alakult, tárgyalásait felvette és örömmel jelenthetem, hogy ezeknek a tárgyalásoknak során a teljes kölcsönös -megértés jeleivel találkoztam. Minden túlzástól mentesen, objektíve bírálták és ítélték meg az érdekeltek egymás helyzetét. Ilyen körülmények között a -megértés meglévén, meg kellett keresni az anyagi eszközöket is, és örömmel jelenthetem, hogy sikerült olyan anyagi eszközöket biztosítani, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a. mezőgazdasági rövidlejáratú hitelek terén bizonyos könnyítések életbeléptethetők legyenek. . : '••) Az a rendelkezés, amelynek részleteit a jövő 82*