Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-170
546 Az országgyűlés képviselőházának 170 és megfelelő zsebpénzt kapnak, ami például a 100%-os hadirokkantaknál, illetőleg most már az I. járadékosztályba tartozóknál 30—50 pengőt tesz ki. Mivel a tényleges és békebeli rokkant tisztek ennek körülbelül esak felét fizetik, azért kérem, méltóztassék indítványomat elfogadni, hogy ezek megkaphassák azt az öszszeget, amelyet eddig kaptak; eddig tudniillik 50%-át kapták a járadéknak. Kérem, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Müller Antal! Müller Antal: T. Képviselőház! Miután a 11. § 1. bekezdése elintézést nyert, ezt az indítványomat visszavonom. A szakai« hatodik bekezdéséhez beadott indítványomat, tisztelettel kérem, szíveskedjenek elfogadni. (Olvassa): «A hadirokkantság fokának és az ellátás mértékének megállapításához szükséges orvosi véleményadás a honvédelmi miniszter által kiadandó orvosi utasítás alapján történik». így szól a 6. bekezdés. Ehhez kérném hozzáfűzni (olvassa): «Ez az orvosi utasítás azonban nem lehet a hadirokkantság fokozataira nézve hátrányosabb az ezidőszerint érvényben lévőnél». Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: vitéz Hadházy Ferenc! vitéz Hadházy Ferenc: T. Ház! Hálásan köszönöm az előadó úrnak és a miniszterelnök úrnak, hogy honorálta azt a kívánságomat, amely szerint a tanúvallomásoknál a közvetett bizonyítékokat is figyelembe vegyék ; Szerettem volna ugyan, ha ezt maga a törvényjavaslat mondotta volna meg és nem hagytuk volna ezt a végrehajtási utasításba, hogy milyen módon és milyen körülmények között vehető az a bizonyos közvetett bizonyíték figyelembe. Magát a célt azonban, amelyet kitűztem magam elé, elértem. Hálásan köszönöm ezt és ebbeli indítványomat visszavonom. Felhívom azonban az előadó úrnak figyelmét a negyedik bekezdés első mondatára, amely ezt mondja (olvassa): «Az osztályozásnál a keresőképességet csökkentő betegségek, fogyatkozások, szervezeti elváltozások közül teljes egészükben csak azok vehetők figyelembe, melyek egykorú eredeti szolgálati okiratokkal igazolhatóan a hadiszolgálatban történt megsebesülésnek, illetőleg megbetegedésnek okszerű következményei». En tudom, hogy ez nem akar feltételes mód lenni, azonban a lehetősége megvan annak, hogy úgy értelmezzék, hogy az okszerűséget kétségtelenül igazoló egykorú eredeti szolgálati iratok mellett is a hadigondozó bizottság tetszésére van bízva, vájjon elfogadják-e ezeket kétségtelen bizonyítékoknak, vagy sem. Nagyon szeretném, ha a «vehető» szó helyett «veendő» lenné; ezáltal ez a kétség eloszlanak. Indítványt tettem továbbá a hatodik bekezdés pótlására is Tudom azt, hogy az orvosi utasításokat eddig -sem bizalmas utasítás, hanem rendelet alakjában hozták nyilvánosságra. Meg vagyok róla győződve, hogy a miniszterelnök úr is így akarja kiadni, a közmegnyugvás érdekében azonban ki akarnám zárni annak lehetőségét, hogy ezt az orvosi utasítást bizalmas utasítás formájában adják ki, azért indítványoztam, hogy az utasítás rendeletbe foglaltass ék. A 12. % f második bekezdésének utolsó mondatául indítványoztam továbbá, hogy mivel nem okvetlenül lehet minden esetben megállapítani a rokkant szervezetében előállt változá. ülése 1933 április 6-án, csütörtökön. soknál, hogy azok harctéri eredetűek-e vagy sem, kétség esetében az legyen vélelmezendő, hogy a betegség hadiszolgálat következménye. Tisztelettel kérem ezeket a szempontokat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Téglássy Béla! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Tóth Pál! Tóth Pál: T. Ház! ^ Miután indítványomat az előadó úr magáévátette, legalább részben, én azt visszavonom. Egy mondattal akarok reflektálni Hadházy képviselőtársam észrevételére az orvosi utasítás szempontjából. Nagy megnyugvással hallottam a miniszterelnök úr ki jeleintését az általános vitában, hogy több csoportba akarja osztani a hadirokkantakat a négyes felosztás helyett. Ha az orvosi utasítás négy csoportba osztja a rokkantakat, az igazságos beosztást nem is lehet elképzelni. Itt több kategóriának kell lennie, amit a miniszterelnök úr már az általános vita bezárásánál jelzett is, úgyhogy én bízom abban, hogy amint az idő engedi, rövidesen így is lesz. A javaslatot ebben a részében elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Csilléry András! Csilléry András: Előttem szólott Hadházy t. képviselőtársamnak megnyugvása engem nem elégít ki, mert én úgy látom, hogy a 11. § az; a bizonyos pont, amelyen a hadirokkantak sorsa tulajdonképpen eldől. A miniszterelnök úr mint hivatásos katona nagyon jól tudja, hogy az egykorú eredeti okmányokkal való igazolás nálunk Magyarországon teljesen kivihetetlen, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Enyhítettem már!) Ez nem enyhítés, mert az «egykorú eredeti» szavak törlése válnék szükségessé. Ha ez ar két szó töröltetnék, akkor semmiféle nehézség nem merülne fel. Méltóztatnak nagyon jói tudni, hogy a pótzászlóaljak irattárai teljes egészükben elvesztek, pedig tulajdonképpen a hadirokkantak ügyeit a pótzászlóaljaknál intézték annak idején. Nagyon jól méltóztatnak tudni azt is, hogy sok pótzászlóaljat éppen a monarchia összeomlása előtt nagyobbrészt osztrák területen helyeztek el. Ezeknek az okmánytára nem került Magyarországra. Arról is méltóztatnak tudomással bírni, hogy annak idején, mikor a komműn után a román megszállás következett be Magyarországon, az ittlévo összegyüitött hadirokkantokmánytárt a románok szekérszámra hordták el és tüzelték el. Hogyan méltóztatik tehát kívánni, hogy egykorú eredeti okmányokkal igazolja az a hadirokkant a rokkantságát? (vitéz GÖmbÖs Gyula miniszterelnök: Ez mindenütt a szabály!) Elhiszem, hogy szabály, méltóztassék azonban Csonka-Magyarországot venni; az, hogy minket feldaraboltak, mégsem volt szabály s ennek szomorú konzekvenciáit nem lehet a hadirokkantakra áthárítani, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Egypár kivétel miatt nem változtathatunk rajta!) Nagyon jól tudjuk, hogy ez^ az egyetlen pont, ahol a hadirokkantak sorsát igeniçi, roszszul lehet eldönteni, mert a felülvizsgál ó-bizottság mindig kötve lesz a rideg paragrafusokhoz. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nekem módom van változtatni rajta!) Fellebbezés? Nem racionalizálása és egyszerűsítése a közigazgatásnak az, ha a fellebbezést minden esetben fel.
