Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-170

532 Az országgyűlés képviselőházának 170, a kormány minden erőnek erejével iparkodjék odahatni, hogy valamikép, valamilyen formában az (utódállamokkal ezekre a minket jogilag mean terhelő nyugdíj terhekre nézve valamiféle modus vivendit, illetőleg kielégítő megegyezést találjunk. Tehát amikor ismétlem, hogy a nyugdíjbiztosítás gondolata nem újkeletű, azonban a nyugdíjaiknál ezt a magam részéről sem kivihetőnek, sem pedig helyesnek nem tartom, ugyanakkor úgy vélem, hogy a hadirokkantak, illetőleg a hadigondozottak ellátásánál^ sokkal inkább lehetne szó ennek megvalósításáról. Először is azért, mert a hadigondozottak pénzellátásánál nines olyan nagy összegről szó, másodszor pedig tagadhatatlan, hogyha vannak is a hadigondozottak között olyanok, akik az utódállamok területéről jöttek át, mégis a hadigondozottak ügyének helyes kezelése • mindenkor a nemzeti becsület egyik főkérdése marad és nekünk igenis, a magunk erejével iparkodnunk kell ezt a kérdést kielégítően rendezni. (Pekár Gyula: Helyes!) Az általános vita során pártkülönbség nélkül mindenki, de maga a mélyen t. miniszterelnök úr is hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a 3. §-ban most biztosított pénzellátási díjak nem megfelelőek, azonban a mai súlyos állampénzügyi helyzet mellett ezeknél nagyobbat egyelőre nem lehet nyújtani. Vizsgáljuk kissé közelebbről az előbb említett biztosítási gondolatot. Ma felkerestem egy nagyon kiváló biztosítási szakembert, akivel beszéltem a dolgokról. Az illetőnek az volt a véleménye, hogy biztosítás-matematikailag ez a kérdés megoldható volna. Az ő véleménye szerint itt egy circa 250—270 milliós tőkeértékre* volna szükség, amellyel a biztosítási valószínűségi számítások szerint ezt a kérdést meg lehetne oldani. En azért is vagyok bátor ezt a kérdést a mélyen t. miniszterelnök úr nagybecsű figyelmébe ajánlani, mert eddigi számításaim szerint ebben az esetben a hadigondozottak ellátásához most szükséges 18,700.000 pengőt circa három millióval kisebb összegben irányozhatnánk elő, circa évi 15 millióban az állami költségvetésben körülbelül 25—30 éven keresztül mint annuitást. Ennek ellenében vállalná egy intézmény a hadigondozottak r pénzellátásának magasabb összegben folyósítását. Mármost kérdés, ki volna partner, az a vizavi, aki ezt a biztosítást hajlandó volna megkötni. Az állam mai hitelképessége és a mai bizalmi válság mellett bizony könnyen megeshetik, hogy ennek -a« gondolatnak realizálására nem fog jelentkező akadni. De amenynviben volna ilyen magánbiztosító intézet, akkor is megfontolandó, helyes-e ily biztosítási ügyletben rejlő nyereséget magánintézeteknek koncedálni. Éppen ezért vagyok bátor azt az ideát felvetni, nem volna-e lehetséges az Oti. és a Malbi. öregségibiztosítási járulékait erre a célra felhasználni és ezzel lehetővé tenni, hogy ai rokkantellátási kérdés kielégítően, rövid időn belül végleges rendezésre kerüljön. Az Oti.-nál és Mabi.-nál felgyülemlett öregségi és rokkantsági díjak ilyetén felhasználása révén ezek az Összegek bizonyos fokig még a munkanélküliség ellen is segítséget nyújtanának. Amennyiben ez sem volna járható út, akkor talán valamely hazai nagy pénzintézet vállalkoznék 'arra, hogy ezt a gondolatot megvalósítsa. Ez a gondolat egyelőre még teljesen nyers és kidolgozatlan. A részletes kidolgozást talán érdemes volna a Pénzintézeti Központ biztosítási szakértőire bízni, és amennyiben az ülése 1933 április 6-án, csütörtökön. megvalósítható, törvényhozási úton tető alá hozni. Még csak azt vagyok bátor befejezésül megjegyezni, hogy a rokkantellátási adó a most folyó 1932/33. költségvetési évben a pénzügyi tárcánál 8,800.000 pengőben van előirányozva. Méltóztatnak tudni, hogy a rokkantellátási díjakra, jobban mondva a hadigondozottak ellátására a rokkantellátási adóból befolyó adóbevétel sohasem volt elegendő, távolról sem fedezte a szükségletet és az állam egyéb bevételeiből kellett a 'hadigondozottak ellátásához SiZiükséges összeget kipótolni. Viszont méltóztassanak arra is gondolni, hogy a rokkant ellátási adó oly céladó, amelynek kettős rendeltetése van. Egyik rendeltetése a hadigondozottak ellátásai, másik rendeltetése pedig a vitézségi érem-pótdíjak folyóstíása volna. Amennyiben az általam előbb előadolstak szerint azt «a 18 millió pengő körüli összeget, amely várható lesz a most már január 1-től kétszeresére felemelt rokkantellátási adó bevétele gyanánt, lecsökkentjük az előbb vázolt gondolat szerint. circa 14—15 millió pengőre, akkor 3, esetleg 3—4 millió körüli pengő maradna a vitézségi érempótdíjak folyósítására. Ezeket voltam bátor a t. miniszterelnök úr nagybecsű figyelmébe ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Senki feliratkozva nincsen! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a bevezető szöveg. Tessék felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat bevezető szövegét.) Szentlászlói Vargha Gábor! Szentlászlói Vargha Gábor: Indítványomat ezennel visszavonom, nehogy leszavazásnak tegyem ki. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat bevezető szövege meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem annak felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat .1. §-át): Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: Nem óhajtok szólni! 1 Elnök: A képviselő úr nem kíván szólni. Következik? Esztergályos János jegyző : Csilléry András ! (Felkiáltások: Nincs jelen!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Következik? Esztergályos János jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, az 1. §-t mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Jegyző úr, tessék felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át): Az előadó úr! Farkas Elemér előadó: Igen t. Képviselőház! Ennél <a szaksznál két módosító indít-