Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-156

Az országgyűlés képviselőházának 156. tetői a fősúlyt az elemi iskolákban. (Helyeslés. — Ulain Ferenc: Ez. utána beszéd után az összes elemisták az egységespártra szavaznak! —• Derültség.) T. képviselőtársam nagyon könnyen tréfálkozik, tíz- meg százezer szegény hatéves magyar gyermeknek ezen a keserves sorsán, mert képviselőtársamat, t. barátomat hat órakor nem ráncigálják ki jó meleg ágyából, hanem alhatik, ameddig jólesik. Egyúttal arra kérem az igen t. miniszter urat s az egész vallás- és közoktatásügyi kormányt, hogy az egységes tankönyv gondolatát méltóztassék megvalósítani. Ez kényes dolog, mert felekezeti iskolák is vannak, de egy gyakorlati példával mutatok rá ennek szükségességére. A szülők vegyes házasok. A fiú tanulja a történelmet s valamit kérdez édesapjától; édesapja felel neki. Erre a kislány, aki meg édesanyja vallását követi, hegyezi kis fülecskéjét és azt mondja: apukám, nem úgy van! — Hogyne volna úgy, édes gyermekem! — Azt mondja a kislány: En a mi iskolánkban máskép tanultam. — S nagy családi vitatkozás és 'háborúság támad, nem történelmi név vagy történelmi időszak miatt, (Egy hang jobb felől: Átértékelt történelem!) hanem azért, mert ugyanazon történelmi eseményt más és más felfogással magyaráznak ugyanazon típusú iskolákban. En a gyermeki lélek fejlődésére és a magyar jövő szempontjából ezt is helytelennek és károsnak tartom. Emlékeztetem ezt a tiszteletreméltó gyülekezetet (Derültség és zaj.) a jelenlegi igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kiváló és halóporában is áldvaáldott elődjének, néhai való jó gróf Klebelsberg Kunónak arra a gyönyörű mondására, hogy nemzeti multunk hagyományait meg kell őriznünk és nemzeti hivatásunkat át kell éreznünk, a nemzeti gőg minden képrázata — ő úgy mondta: minden illúziója — nélkül. (Ulain Ferenc: De gyönyörű mondás!) Ez az új magyar evangélium. En megértem s azt hiszem, t. barátom is megérti. De kár, hogy az óra már éjfélre jár. (Derültség. — Felkiáltások: Még csak fél tizenegy!) Rövidlátó vagyok, nem. látom. Ezeknek a gondolatoknak az elültetése már ott kezdődik az elemi iskolákban (Ügy van! jobbfelől.) és ahogy elültetjük a magyar lélekbe nemzeti multunk hagyományainak megőrzésére >a magot, úgy fog az kikelni és úgy fogja az a magyar jövő, az a magyar ifjúság — a hatéves gyermekektől, az egyetemi ifjúságtól végig az egészifjú nemzedék — a dicsőséges új, boldog, történelmi Magyarországot megérni. Ügy legyen! (Elénk helyeslés.) Elnök: A házszabályok 134. §-ának második bekezdése alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr nevében Petri Pál államtitkár úr fog az interpellációra válaszolni. (Ulain Ferenc: Gábor bácsi most kilép a válasz után mindjárt a pártból!) Petri Pál: T. Ház! Az a kívánság, hogy az elemi iskolákban a tanítás kezdete reggel nyolc óráról kilenc órára tétessék át, már többízben volt (határozathozatal tárgya, ez a kérdés azonban meglehetősen sok nehézséggel van összekötve. Nehézségeik vannak ugyanis pedagógiai és szociális téren is. A pedagógiai nehézségek még áthidalhatók volnának éppen Jánossy Gábor t. képviselőtársamnak a tananyag csökkentésére vonatkozó javaslatával, mert a jelenlegi tananyagot reggel kilenc órától elvégeztetni tényleg bajos volna. De nagyon nehezen hidalhatok át a szociális ndhézségek. KÉPVISELŐHÁZI KAfLÓ XIV. ülése 1933 március 8-án, szerdáűi 37 Méltóztatnak tudni, hogy az elemi iskola az egész társadalom iskolája, és különösen a munkásosztály, amely reggel hét órakor már munkába megy, nagy aggodalommal nézné, ha gyermekét kénytelen volna fűtetlen szobában, őrizetlenül hagyni: úgyhogy csak akkor' tud munkába menni, ha gyerekei mindjárt megfelelő, egészségügyi ' viszonyok közé juthatnak és reggeltől kezdve fűtött szobában, higiénikus helyen lehetnek. Ennek ellenére a dologgal foglalkozunk, és a nehézségekre vonatkozólag a megoldás pozitív lehetőségét kutatjuk. Ennél nehezebb kérdés az egységes tankönyveknek és a tananyag redukálásának kérdése. Mint méltóztatnak tudni, a jelenlegi vallás- és közoktatásügyi miniszter úr hivatali elődje egy pályázatot hirdetett az egységes tankönyvekre vonatkozólag. Ha ez a pályázat eredménnyel is járna, akkor is az egységes tankönyv bevezetése még, sajnos, hosszabb időt vesz igénybe. Hosszabb ideig fog ez tartani azért, mert a jelenlegi tankönyvekkel már el vannak látva az iskolai segédkönyvtárak. Minden tankönyvkiadó ugyanis az általa kiadott tankönyvek 10%-át köteles az iskolai segé'dkönyvtárakba beadni és ezekből a szegény tanulókat lehetőleg ingyen látják el tankönyvekkel. Hozzájárul még az is, hogy az idősebb gyermekek tankönyveit használják a fiatalabbak, úgyhogy az egyes tankönyvek változtatása szociális szempontból is nehézségeket okozna. Éppen ezért a miniszter úr ideiglenesen arra a megoldásra törekedett, hogy a jelenlegi tankönyvek árait szállítsa le igen nagy mértékben s ha a szaksajtóban és a napilapokban méltóztattak elolvasni az erre vonatkozó híreket, méltóztattak látni, hogy a jövő tanévtől kezdve olyan tetemes csökkenés áll he az elemi iskolai tankönyvek árában, hogy még azoknak is, akiknek ezeket meg kell venniök, akik tehát segédkönyvtárakból nem kaphatnak tankönyveket, azok megszerzése nem fog nagyobb nehézségeket okozni, amennyiben az első osztályos «Abc» könyv 70 fillérbe, a másodosztályos könyv pedig egy pengőbe fog kerülni. (Felkiáltások balfelől: As is sok!) Ami a tananyag redukálását illeti, ebben a tekintetben figyelmeztetem Jánossy Gábor t. képviselőtársamat, hogy éppen most lépett életbe egy új tanterv. Az 1904-es tantervet 1925-ben egy új tanterv váltotta fel, amelynek utasítása 1932-ben lépett életbe és az ennek

r a tantervnek megfelelő anyag sokkal redukáltahb, •mint a régi tanterv anyaga. Ebben a tantervben az általa kiemelt egészségügyi ismeretek oktatására is nagy súlyt helyezünk. Amellett, hogy a tanterv a gazdasági ismeretek tanítására is súlyt fektet, az időik követelményeinek megfelelően a közoktatásügyi tanács^ külön is utasíttatott az azzal való foglalkozásra, hogy a tanterv keretén belül hogyan lehetne a gazdasági ismeretek oktatását minél eredményesebbé tenni. A tantervnek folytonos változtatása különhen is nem kedvező és nem (kívánatos, mert a tanítóknál a pedagógiai biztonság érdekeit csökkent i. Ennek az új tantervnek bevezetése is csak úgy volt lehető, hogy a tanítóképezdékhen és pedagógiai szemináriumokban a tanítóságot külön tanfolyamokon átképezték és az új tantervvel megismertették. Azt hiszem, hogy a Jánossy Gábor t. képviselőtársam által óhajtott követelményeket, az egészségügy intenzívebb oktatását és a gazdasági ismeretekre való nagyobb kiképeztetést ennek az új tantervnek keretein belül sikerülni 6