Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-165

Az országgyűlés képviselőházának 16&. ház előtt volt. (Zaj és ellentmondások.) Ez van a mondatban. (Élénk ellentmondások a jobboldalon. — Zaj. — Elnök csenget.) Ha ezt az értelmezést összefüggésbe hozom a zsaroló hadjárattal, akkor arra is értelmezhető, hogy ott is egy olyan zsaroló tömeg volt, mint itt, Nem méltóztatott világosan és egészen ponto­san megjelölni âzt, hogy vájjon ez a tömeg ugyanazt a magatartást tanusította-e, mint annakidején a Böhm Vilmost sürgető tömeg. Innen származhatott a félreértés. Meg akarom ezt állapítani azért, mert feltételezem a t. saj­tóról és arról a kollégáról, aki ezt a közle­ményt írta, hogy eszeágában sem volt egy rosszhiszemű beállításban szerepeltetni t. kép­viselőtársamat. (Szilágyi Lajos szólásra je­lentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólani? Szilágyi Lajos: Félreértett szavaim valódi értelmének megállapítása címén. Elnök: A képviselő úr kérését tudomásul veszem, a napirend megállapítása után a szót a képviselő úrnak megadom. Kíván-e még valaki a napirendhez szólani 1 (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom, következik a határozathozatal. Méltóztatnak-e a napirendi javaslatot elfogadni? (Igen!) A Ház napirendi javaslatomat elfogadta. Három felszólalás van a házszabályok 143. §-a alapján, sorrendben adom meg a képviselő uraknak a jogot a felszólalásra, abban a sor­rendben, amint jelentkeztek. Először jelentke­zett Somssich Antal gróf, azután Patacsi Dé­nes és végül Szilágyi Lajos képviselő úr, te­hát a 143. § a) pontja alapján most gróf Sonassich Antal képviselő urat rövid felszóla­lásra megilleti a szó. Gr. Somssich Antal: T. Ház! A miniszter­elnök úr, midőn felszólalásom alkalmával azt állítottam, hogy az ország tele van panamák­kal, ezt talán félreértette, mert egy csomó panama, amelyeknek kinyomozásában a leg­erélyesebben eljárt a miniszterelnök úr, likvi­dáltatott ugyan, de ezeken felül is tudok itt egy egész sorozatot névszerint is előadni. (Halljuk! Halljuk!) 1. önkormányzati testüle­tek kárpótlási vagyonának kezelése. 2. Áporkai csikótelep. 3. Szívási próba. (Derültség a szélső­baloldalon.) 4, Nemzetközi önműködő kapcsoló­szerkezet bevezetése a Máv-nál. — Ismerik az urak? 5. Vasúti rádió megvétele. 6. Ibusz. — Majd jön még ezután ismételt kiadásban. 7. Háziipari Szövetség. — Ismerik az urak? 8. Eternit-panama. — Ez most volt. 9. Imperial. — A 6-os bizottság elnöke. 10. A tyúksegély visszafizetése. 11. A bicskei kastély. 12. Holtz­spach-féle nyaraló 13. A deszki kastély beren­dezése. 14. A Paupera-ügy. 15. A Földhitelbank ügye. 16. A miskolci Okh. veszteségei. 17. A debreceni egyetem építkezése. 18. A vaduzi hol­dingok. 19. A Rottmann-féle faszállítás. 20. A Mftr-részvények megvásárlása. 21. A Mathias­féle szőlő megvásárlása. 22. A rádió-ügy, amely általános elkeseredést és megbotránkozást kelt és 23. Laskai és a borházak. (Györki Imre: Es a Windischgraetz-féle erdővásárlás, az kutya?! Erről nem tud a képviselő úr? — Zaj.) Azt hiszem, a miniszterelnök úr ezek után nem fogja kijelentését velem szemhen fen­tartani, sőt én is kérem az igen t. miniszter­elnök urat, és azt hiszem, nem is csalatkozom benne, mert biztosan tudom : tűzzel-vassal ki fogja irtani ezeket. (Helyeslés.) En is intézek most a miniszterelnök úrhoz egy kérést. (Halljuk! balfelől.) Arra kérem, ülése 193$ márcitts £9-én, szerdán. 341 méltóztassék letétetni a Ház asztalára azoknak névsorát, akik vagyonukat a bankzárlat előtt kimentették. Ezt még a mai napig sem tudja senki. (Élénk helyeslés balfelől.) — Berki Gyula: És azokét is, akik mandátumuk meg­szerzése után gazdagodtak meg! — Élénk he­lyeslés és taps a bal- r és szélsőbaloldalon. — Berki Gyula: Nem tudják, hogy mit tapsolnak! — Tabódy Tibor: Es azokét is, akik mandátu­muk megszerzése után elszegényedtek! — Zaj.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni! vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk!) En tudomásul veszem igen t. képviselőtársam bejelentését. A bejelen­tett részletekkel nem kívánok foglalkozni an­nak ellenére, hogy a bejelentett úgynevezett panamák között vannak olyanok, amelyek már vizsgálat tárgyai, amelyeket tehát felesleges volt felmelegíteni. A leghatározottabban tilta­kozom azonban az ellen, hogy a Rádió-Társa­ságot most már napok óta méltóztatnak állan­dóan támadni és olyan vádakkal illetni, ame­lyek ezzel a társasággal szemben fenn nem tart­hatók. (Ügy van! jobbfelől.) A Rádió-Társasá­got a legönzetlenebb,'a legkorrektebb vállalat­nak tartom Magyarországon, amely olyan szol­gálatot végez a nemzet érdekében, hogy erről a helyről is vissza kell ezeket a vádakat uta­sítanom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. — Zaj a baloldalon.) Elnök: Patacsi Dénes képviselő urat illeti a szó! Patacsi Dénes: T. Képviselőház! Csak a mai lapokból értesültem, úgy, mint Szilágyi igen t. képviselőtársam is, hogy a tegnap esti vitánál, amidőn Esztergályos képviselőtársára beszélt, milyen közbeszólások" hangzottak el s hogy mi jelent meg a Magyarországban, de^ a többi lapokban is (olvassa): «Miért nem csinál­tak becsületes földbirtokreformot? — süvített Esztergályos János hangja és Patacsi Dénes 1918-ról kiáltott valamit közbe, amire gróf Somssich közbekiáltott: «Patacsi hatvan hold földet kapott». Hogy miért kaptam én földet és hogy kap­tam, azt gróf Somssich Antal igen t. képviselő­társamnak tudnia kellene, mert ebben a Házban már sokszor volt róla szó. Elsősorban is nem 60 holdat, hanem 34 katasztrális hold földet kaptam a földbirtokreform során és azt sem én kértem. Kerületemben ott van báró Biedermann Imre birtoka, amelyből többszázan jutottak földhöz, de én nem kértem, hanem csak akkor mentem, amikor mindenkit kielégítettek. Egy hadiszerzeményből 34 katasztrális hold maradt fenn, mire eladtam szentdénesi birtokom egy részét, hogy tagosíthassam a többit, s adós­ságra, 16%-os kamatra vásároltam a földet. Hála Istennek, kifizettem. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Rá kell mutatnom, hogy négy gyermekem és három unokám van. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) A föld árát akkor 30 mázsa búzá­ban állapította meg az Országos Földbirtok­rendező Bíróság, amely az akkori búzaár sze­rint 37.5 pengőt tesz ki, mert 470.000 korona volt a búza ára. 1200 pengőt fizettem egy holdért és a fele vételárat rögtön lefizettem, ma pedig a helyzet az, hogy mellettem adják a földet holdanként 500 pengőért. En tehát dup­lán fizettem rá a földre. Es mi volt az indokolás? Egy miniszteri tanácsos is kérte ezt a földet, de neki azt I mondották, hogy nem lehet, mert nem gazda.

Next

/
Thumbnails
Contents