Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

240 Az országgyűlés képviselőházának (Olvassa): «Ez a pont a közgyűlés kereteiben nem tárgyalható, így kellett határoznom, mert a tárgysorozatnak ez a pontja, a megjelölt kérdés gazdaságpolitikai tartalmú és az általános politikával szorosan összefügg, ezért nem tárgyalható, ezért nem engedélyezhető». Itt vannak továbbá végzések, bejelentések ezzel a címmel: «Tiltakozás az adórendeletek ellen». Ne^ adj Isten, hogy ezeket a gyűléseket engedélyezzék és ez magától értetődő is, mert ez politikai jellegű. Csakhogy abszurdum az, hogy míg a kormány rendeleteket ad ki a törvényhozás megkerülésével, addig ezeket^ sem a parlamentben, sem a parlamenten kívül tárgyalni nem lehet. Itt van továbbá egy előadás a kartellekről és a trösztökről. Erről azt mondja (Olvassa): «A kartellek és a trösztök, valamint a munkásosztály helyzete olyan téma, amely politikai vonatkozás nélkül nem tárgyalható». Tehát egy előadás egy egyesület keretében, amelynek az volna a célja, hogy a trösztök és a kartellek, tehát a legnagyobb gazdasági egységek szerepét tudományos értelemben megmagyarázza, betiltanak olyan címen, hogy politikai gyűléstilalom áll fenn. (Legérdekesebb talán az, hogy amikor «Somogyi Béla és Bacsó Béla élete és halála» címmel akartuk ezeket a gyászünnepélyeket megtartani, ezt szintén elutasította a budapesti rendőrség azzal az indokolással, hogy ennek politikai jellege van és mivel politikai gyűléstilalom áll fenn, nem engedélyezi a gyászünnepély megtartását. Egy másik betiltó végzés «Tömegek és vezetők» a napirenden, ismeretterjesztő előadás. A végzés azt mondja (olvassa): «Az előadás tárgya politikai jellegű kérdés, ez tehát nem e n gedélyezhető ». Van itt továbibá egy másik végzés. «Ázsia ébredése», tehát olyan világrész eseményeinek ismertetése, mely messze van tőlünk. Általános kérdés ez, de a politikai jellegű kérdések tárgyalásától el nem vonatkoztatható. Nem engedélyezik, betiltják. «A •munkásmozgalom története»; előadás, mely megszokott dolog és állandóan folyamatban van, ez magától értetődő valami. Ellenben betiltják azzal az indokolással, hogy politikai • jelleg nélkül nem tárgyalható, tehát nem engedélyezhető. (Esztergályos János: Hol van ilyenkor a belügyminiszter úr?) Szerepel az agrárprobléma tudományos előadás keretében. Tudjuk, hogy ennek ezer meg ezer változata van.. Az, aki ismeri az agrárproblémát, tudja, hogy egyik legnagyobb problémája a közgazdaságnak és általában a világgazdasági helyzetnek az agrár kérdés. Az agrár kérdésről, mint valóban meglevő tudományos kérdésről kell beszélni a tömegek előtt, de nem engedik és betiltják azzal az indokolással, hogy politikai vonatkozású kérdés, nem tárgyalható. így van ez végig az egész vonalon, nemcsak a képviselőket korlátozzák szólásukban, hanem általában az előadások, gyűlések megtartása annyira korlátozva van, hogy az immár tisztára elviselhetetlen. Elviselhetetlen, pedig annál is inkább, mert ezek a hatóságok most, hogy ilyen korlátozó rendelkezések állnak fenn, még tovább mennek egyéb intézkedések területén is. A vidéki hatóságok eddig is azt csinálták, hogy amikor még szabad té-162. ülése 1933 március 22-én, szerdán. ren lehetett tartani gyűlést, arra is kiírták a végzésben, hogy alacsony a terem és nem lehet gyűlést tartani. Kifogásolják a különböző helyiségeket és Budapesten is előfordul most már, hogy a budapesti rendőrség is arra az álláspontra helyezkedik, hogy vendéglő, kávéházi, vagy hasonló kávémérési helyiségekben nem akar sem előadást, sem gyűlést, sem értekezletet engedélyezni. Vidéken eddig az volt a szokás, hogyha a rendőrségnek, a csendőrségnek, különösen a szolgabírónak kellemetlen volt valamilyen dolog, bejelentettek egy helyiséget, bejelentették, hogy itt meg itt tartanak felolvasást, vagy gyűlést, azt kérte, hogy hoz,zon az illető egy igazolványt. Természetesen hozott igazolványt a vendéglőstől. Akkor a rendőr, vagy csendőr elment a vendéglőshöz és azt mondotta, minek engedte meg ezeknek a szociknak, vagy ennek, vagy annak a pártnak a gyűlést, ne adja át a helyiségét. Természetesen az illető elment a csendőrségre vagy rendőrségre és kijelentette, hogy nem járulok hozzá, nem engedem át a helyiségemet. Most ugyanezt a módszert követik itt Budapesten is. A budapesti rendőrség is Budapest külterületén egyes helyeken, ahol nincsenek munkásotthonok, nincsenek szakszervezeti helyiségek, ahol tehát vendéglőhelyiségekben akarnak előadásokat, gyűléseket, felolvasásokat tartani, éppen úgy, mint a vidéki rendőrség, ezt a módszert kezdi követni. Érthetetlen, hogy Budapest főkapitánysága így lesüllyedhet, hogy a kutyabagosi csendőrség és, nem tudom

% a vadászni szerető szolgabíró egyszerű álláspontjára helyezkedik és ezzel a tyúkszemtaposási módszerrel akarja lehetetlenné tenni, hogy itt a munkások a maguk szellemi aktív pártéletét folytathassák. A vidéki hatóságok borzalmas dolgokat követnek el. Például az országos szövetségek kötelesek csoportjaikat felülvizsgáltatni, ami természetes dolog is. Elszámolnak, közgyűlést tartanak, elmegy a központi kiküldött. A központot a kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok kötelezik arra, hogy ellenőrizne, irányítsa a maga csoportjait és felelős vidéki csoportjaiért. Bejelentik a közgyűlést, elmegy a központi kiküldött és nem engedik felszólalni a csoport közgyűlésén. Micsoda eljárás ez, micsoda zaklatása ez a nagyközönségnek és a szólásszabadságnak micsoda abszolút tiprása az, hogy ilyen esetek előfordulhatnak és a kormány nem mer, nem akar intézkedni abban az irányban, hogy ez az abszolúte lehetetlen állapot megszűnjék? Pártom nevében tiltakozom ez ellen és kérem a minisztert, hogyha ad még valamit arra, hogy szavára adjunk, hogy valamit higyjünk a kormánynak, szűntesse meg ezeket az állapotokat. Igaz, hogy a rossz nyelvek azt beszélik, hogy mióta a miniszterelnök úr nem megy és nem szaval minden vasárnap különböző helyeken, mert ez már kellemetlen számára, azért tartják fenn a gyűléstilalmat, azért zaklatják a különböző pártokat, bennünket ellenzéki pártokat, mert ha ő nem mehet, nem engedi, hogy mi menjünk. A szólásszabadságot, az egyesülési és gyülekezési jogot nem szabták, azt hiszem, még Magyarországon sem tisztán Gömbös Gyulára, nem szabhatják egy miniszterelnökre, hanem mégis csak kell, hogy adjanak rá annyit, mint eddig adtak. (Dinnyés Lajos: Hol van a kormány?) Én tehát követelem a kormánytól, hogy szüntesse meg ezt az anarchikus állapotot, amely ezen a területen van, mert ha ennek más következ1 menyei lesznek, akkor számolnia kell ezekkel.