Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-161

Az országgyűlés képviselőházának 161, ülése 193$ márcitis 21-én, kedden. 201 ezeket az így akkumulált pengőösszegeket ne csak maga az illető hitelező, hanem harmadik külföldi személyek is felhasználhassák idegenforgalmi célokra. {Elénk helyeslés. — Fábián Béla: Egyenek és igyanak! — Kabók Lajos: Szép a szö, de milyen lesz a cselekedet! — Sztranyavszky Sándor: Ez sem tetszik? Semmi sem tetszik!) Szóvátétetett még^ némely részről az is, hogy ezek a beruházások, amelyeknek programmját felsoroltam, némely vonatkozásban talán nem felelnek meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyeket produktív beruházás kritériumai gyanánt tekintünk. Szóvátétetett különösen Esterházy Móric igen. t. képviselő úr részéről az elektrifikálás folytatása, amit ő nem talál teljes mértékben rentábilisnak. Itt vagyok bátor rámutatni arra, hogy ennek az üzemnek folytatása egyrészt azért szükséges, hogy egy más meglévő nagy erőtelepnek, a Talbot-centrálénak jobb kihasználását lehetővé tegyük, mert ez a kombináció kétségtelenül 'biztosítja meglévő energiaforrásaink jobb kihasználását. (Kabók Lajos: A pénzt elköltötték már egyszer!) Elnök: Kabók képviselő urat ismételten felszólítom, hogy maradjon ^ csendben! Imrédy Béla pénzügyminiszter: De szükség van az elektrifikálás folytatására azért is, mert 100 kilométeres vonalon elektromos üzemet rentábilisan fenntartani nem lehet, különösen akkor, amikor vegyes üzem, gőz- és villany üzem folyik, mert a gőzüzem a huzalokat igen nagy mértékben rongálja s ennek következtében a beruházások értékét csökkenti. Az üzemek teljes elektromos üzemmé való átalakítása és lehetőleg hosszabb vonalra való kiterjesztése tehát mindenképpen indokolt és rentábilis. (Ulain Ferenc: A nadrágszíjhoz nadrágot kell venni!) Ezekben voltam bátor reflektálni azokra a különböző felszólalásokra, amelyek a vita során elhangzottak és amelyek szorosabb öszszefüggésben állanak magával a kölcsönjavaslattal. Természetesen fenntartom magamnak a jogot arra, hogy a többi felemlített problémára a budget-vita keretében, illetőleg a budget benyújtása kapcsán kitérjek. Azt hiszem azonban, hogy azok a felvilágosítások, amelyeket idáig is adtam, meggyőzhették az igen t. Házat arról, hogy ez a kölcsönjavaslat helyes célokat szolgál, s ebben a reményben kérem az igen t. Ház határozatát. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen,) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik az általános vita során Meskó Zoltán képviselő úr által benyújtott határozati javaslat fölötti szavazás, mely határozati javaslatban annak kimondását kéri, hogy a magyar állampolgároknak a törvény kijátszásával külföldre kimentett, illetőleg kicsempészett vagyonát a kormány foglalja le és bocsássa a külföldi hitelezők követelésének fedezésére. Kérdem a t. Házat, méltóztatik

w

e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! ,$em!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. A Ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa az 1. §-t.)i Farkas Tibor! Farkas Tibor; T. Ház! Ennek a szakasznak kapcsán csak egyet akarok felemlíteni. Ez a szövegezés részben eltér attól a szövegezéstől, amelyet megelőzőién különösen a békeidőkben az állami kölcsönök fel vételénél láttunk, Ugyanis ennek a köcsönnek felvételénél nincs mechaiározva az, hogy milyen kamatláb mol lett vétetik fel. A régi időben ki volt mondva 5%-os vagy 4%-os kamatláb. Szeretném, ha ennek okát a pénzügyminiszter úr megmagyarázná, ha ennek okáról a miniszter úr felvilá dúsítást adna. A második pedig, amit szeretnék tudni arra vonatkozik, hogy ismét látunk egy új stílust az 1. §

J

ban, amely úgy szól, hogy «esetleg más hitelműveletek útján». Nem szeretem az általánosságban való fogalmazást, mert az félreértésekre adhat okot. (Zaj.) Enök: Csendet kérek, képviselő urak! Farkas Tibor: Megértem és semmi kifogásom sincs ellene, ha kimondatik. hogy: bemutatóra szóló, kamatozó pénztárjegyek, kincstári jegyek, vagy kincstári váltók stb. ellenében. Ez azonban itt olyan fogalmazás, hogy ebbe mindent bele tudok magyarázni, még s, kénvszerköl csont is. Nézet dolga, hogy itt mit talál helyesnek az ember. Ez az egyik. A másik az. hogy megvolna a lehetőség: rá, talán más hitelműveleteknél hallottam olyan megjegyzést, hogy tárgyalások volnának a biztosítóintézeteknek ilyen célra való felhasználásáról. Ezt annyiban tartom megszívlelendőnek, hoe-y ilyen hitelműveletek útján esetleg olyan tőkeelvonások következnének be, amely tőkék természetüknél fogva talán mégis elsősorban a hosszabblejáratű mezőírazdasági hiteleknél jönnének figyelembe, legalább a külföldi orakszis szerint. Ezeket a homályos kitételeket jobban szeretném a törvényben nem látni, de talán a nénzügyminiszter űr ad majd olvan felvilágosítást, hoffy tudjuk, miről van szó. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki nam kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Farkas Tibor igen t. képviselőtársam felszólalására vagyok bátor egészen röviden reflektálni. Hogy a kamattétel nincs feltüntetve, ennek oka az, hogy itt valószínűen különböző kamatozású címletekről lesz szó. Természetesen a lehetőséghez képest igyekszem a legelőnyösebb feltételek mellett lebonyolítani a kölcsönt, de nem akarok megjelölni valamely meghatározott kamattételt, mert ha egy kamattételt megjelölnék, ez nemcsak maximumot, hanem minimumot is jelentene. Ezért kérem, hogy ezt elejteni méltóztassék. Ami pedig a «más hitelműveletek» című tág kifejezést illeti, annak oka az, hogy külföldi hitelezőkkel bizonyos tárgyalások folynak abban a te-