Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-142

62 Az országgyűlés képviselőházának kat — zárszámadási kimutatás szerint az 1929/30. évben 684.000 pengő volt, míg 606.000 pengőt adott ki; ebből annak a 25 szakértőnek, akik ebben a bizottságban helyet foglaltak, működési és egyéb költségek címén, — ez szintén zárszámadási adat — 313.225 pengő ment el. A 6-os bizottság ezt az automobil-alapot, ezt az egész bizottságot megszüntette, amely, mondom, 313.225 pengő működési és egyéb költséget osztott ki. Előrebocsátottam, hogy az akkori bizottság tagjai a feloszlatás előtt miniszteriális tisztviselők és helyettes államtitkárok voltak. Most a 6-os bizottság átszervezte ezt a bizonyos bizottságot, amelyhez ez a vélemény, ez a jelentés odament, és a bizottság által kezelt körülbelül 760.000 pengőnyi automobilalapot egyszerűen átutalta a pénzügyminisztériumba. A pénzügyminisztérium ezzel a 760-000 pengővel, amint értesültem, a Mavart-nak valami deficitjét tüntette el vagy odafizette ezt az összeget. Az átszervezéssel a tiszteletdíjak vagy működési díjak megszűntek,, s akkor a belügyminisztérium egy országos közlekedési rendészeti bizottságává alakult át ez a bizonyos automobil-szakértőbizottság. Elnöke megmaradt Simanek egyetemi tanár, a tagjai most is csupa állami emberek. Ezek elé került ez a bizonyos ötlet, hogy ki kell cserélni ezeket a most is érvényben lévő rendszámtáblákat. (Malasits Géza: Ki keresett rajta?) Még nem kerestek rajta, de lehet, hogy fognak rajta keresni. E szakértőbizottság tagjai csupa állami emberek és nagyrészt olyanok, akik kineveztetésük előtt pár nappal tették le a sofőrvizsgát és szerezték meg a vezetői igazolványt. Egyetlenegy magánmérnök van csak közöttük, de az a magánmérnök is vegyész. (Mozgás balfelől.) Ez a bizottság kitalálta, hogy ebből a dologból v mamit csinálni kell. Most már utólag ők is tagadják az apaságot, azt mondván, hogy semmi közük sincs hozzá. Ez a közlekedésrendészeti bizottság vette tárgyalás alá a dolgot. Kimutattam és rámutattam arra, hogy nem nagyon szakértők automobil- és gépjárműkérdésekben, mert aki kinn volt a Zrinyi-utcában délután, láthatta azt a kabarét, amely a vizsgáztatás és kocsivizsgáztatás körül íürté^ nik, amely valóságos arculcsapása a szakértelemnek; tudniillik nem azt nézik az embereknél, hogy a gépvezető tud-e vezetni, hanem hogy szabályosan tartja-e a kezét, hogy van-e a kocsin benzinszűrő. Nem akarom megsérteni a bizottság tagjait, de egyenesen cirkusz és kabaré az, ami strukturális és generális kérdésekben kinn a vizsgálatnál folyik. Ültesse fel egyszer a belügyminiszter úr automobilra ezeket a vizsgáztató urakat, engedje őket a Körútra, majd meglátja, hogy mit csinálnak. (Farkas István: Miért a Körútra?) Mert ott forgalom van, hadd lássák, milyen ott a forgalom, miről vizsgáztatják a jelentkezőket. A rendeletnek lényege az, hogy az összes eddig érvényben volt rendszámtáblákat ki kell cserélni. Kicserélik azokat a táblákat, amelyekből sejtette mindenki, hogy a kocsi melyik kerületbe tartozik. Most a bürokrácia nagyobb diadalára milyenek lesznek az új rendszámtáblák? A belügyminiszteri rendelet, amely rendelet, ismétlem, rendkívüli kiadásban jelent meg, 6. §-ának (2) bekezdésében ezt mondja (olvassa): «A gépjárműveken elől elhelyezendő téglalapalakú és mind a négy sarkán 5 mm sugarú körrel gömbölyített rendszámtábla magassáera 90 mm, szélessége 255 mm, A hátsó rendszámtábla közel négyzet2. ülése 1933 január 25-én, szerdán. alakú és mind a négy sarkán 5 mm sugarú körrel gömbölyített, — ez a fontos — magassága 295. mm, szélessége 236 mm». Itt a belügyminiszteri rendeletben mellékelve vannak ezek a bizonyos számtáblák. A leglényegesebb és a legnagyobb csodabogár az, hogy az eddigi számozásnál a betűkből, amint mondottam — és ezt nem győzöm eléggé kiemelni — tudta a hatóság és az egyén is, hogy budapesti vagy milyen kerületi kocsiról van szó. Most a betűk megszűnnek és 8, k, a, b, x, y és különböző betűk kerülnek oda, amiknek semminemű jelentőségük nincsen, mert maga a rendelet is mondja, hogy ez után a jelzés után nem lehet megállapítani, hogy melyik kocsi hova való. Maga a rendelet is megállapítja az utasításban a következőket (olvassa): «A kövezetvám szedésére jogosult önkormányzati közigazgatási testületeknek a helység vámhatáránál szolgálatot teljesítő közegei a gépjáróműkerületek e jelzőbetűi alapján is meggyőződést szerezhettek arról, vájjon a helység vámhatárán áthaladó gépjáróművek üzembentartói vámfizetésre kötelesek-e. A 127.000/1932. B. M. számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a gépjáróműkerületeknek ez a külön jelzése megszűnik». Gazdaságilag szólva a dologhoz, ez azt jelenti, hogy jönnek majd reggel 2—3 órakor fel a vidékről a teherautók a kofákkal, akik különböző primőröket, terményeket hoznak. Eddig, ha pesti kocsi volt» meglátták és beeresztették; vagy látták, hogy Bp. jelzésű kocsi volt. tehát Budapest egyik kerületéhez tartozik. Most az lesz a helyzet, hogy minden sofőrnek a zsebében igazolványnak kell lenni, amellyel igazolja, hogy kecse'keméti vagy ilyen vagy amolvan kocsi. Tisztelettel kérek 10 pere meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. (Propper Sándor: Lesz egy kocsi vizsgáló hivatal, ellenőrökkel!) Dinnyés Lajos: Ha nem lesz az igazolvány a zsebében, akkor az a gazda, az a kereskedő, a legnagyobb kellemetlenségnek lesz kitéve, míg a jelenlegi állapotban ezek az anomáliák ki voltak küszöbölve. D-e menjünk tovább. Minden vámvizsgálatnál az autó'k hosszú sora azzal fog vesződni, hogy a sofőrök, a vezetők keresik az igazolványukat, amelyekkel a kocsikat igazolhatják. Vagy pedig menjünk a turisztikai térre. Méltóztassék elképzelni, hogy^ idegenforgalmi téren is miféle tortúrák és miféle torlódások lesznek maid itt Budapesten vagy a budapesti kerületekben, ha majd egymásután jönnek a kocsik. Míg eddig a budapesti kocsik be tudtak jönni, most mindegviket igazoltatni fogják, mert nem tudják megállapítani az újabb rendelet alapján a különböző hieroglifákból és jelzésekből, hogy hudariesti vagy pedig más jelzésű kocsi-e az. T. Képviselőház! Ebből a rendeletből, amely a bürokrácia újabb csodabogara, senkinek a világon haszna nem lesz, de kára lesz, majdnem 28.000 embernek, mert ihacsak azt számítom, hogy 30 pengőbe fog ez kerülni, s amint a hivatalos kijelentések is hangoztatták, ez körülbelül 800.000—1,000.000 pengő újabb terhet fog a gépjármű tulajdonosok nyakába sózni. Ezenfelül most újabban valami adóbélyeget is kezdenek emlegetni a pénzügyminisztériumban a látszatadó legnagyobb dicsőségére, hogy a gépjárművekre bilétákat ragasszanak, ólomblanketták alakjában. Hogy miféle ano-