Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-155

Az országgyűlés képviselőházának 155. Házat, méltóztatik-e a választ tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház az írásbeli választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter írásbeli válasza vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úrnak a tiszai partvédelmi művek tárgyában 1932. évi december hó 14-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő úr 1932. évi december hó 14-én interpellációt intézett hozzám a tiszai partvédelmi művek tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: \ A Tisza folyónak Mezőtarpa, Kisar és Gulács községek határában fekvő szakaszán Kisar belsősége mellett 500 fm. hosszban, a Kisar— Gulács községek határvonalán eső kanyarulatban pedig 850 fm. hosszban már létesült partvédezet. Ezen partvédezetek a folyó évi katasztrofális méretű árvíz alkalmával erősen megrongálódtak, amely rongálódások kijavítása, valamint a Kisar—Guilácsi partvédezetnek meghosszabbítása az inségmunkálatok címén végrehajtandó vízimunkálatok sorába felvétettek. E munkálatokra tízezer pengő irányoztatott elő. A folyó említett szakaszának további részein a partmegkötési munkálatok szükségességéről tudomásom van. A munkálatok azon fontos és mielőbb végrehajtandó vízimunkálatok sorába tartoznak, amelyekre az 1929 : III. te. tizenöt éven évenként «legalább» 3*8 millió pengő beruházásként való előirányzását' írta f'lő. A súlyos pénzügyi helyzet következtében azonban a folyó költségvetési évben e célra már csak 1,817.000 pengő volt biztosítható, amely összegből 300.000 pengő fennállott kötelezettségek teljesítése céljából állami kölcsönök gyanánt ármentesítő társulatok részére adatott át. A fennmaradó 1,517.000 pengő a legszükségesebb, imminens veszélyeket elhárító partvédőművek létesítésére és fenntartására is alig elegendő. Amennyiben a jövő költségvetési évben megfelelő összegű fedezet biztosítható nem lesz, úgy a szóbanforgó Tisza-szakaszon a Gulács községhez legközelebb eső kanyarulat megkötése esetleg sorra kerülhet. Az e helyütt biztosítandó part hossza kereken 1150 fm., amely hosszon a partvédelmi munkálatok mintegy 269.000 pengőbe kerülnének. A többi, felemlített kanyarulatok bevédése a legközelebbi jövőben költségvetési fedezet hiányában ezidőszerint nem biztosítható. Kérem a t. Házat, hogy ezen írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1933. évi február hó 15-én. Kállay s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Szólásjoga senkinek nincs. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földmívelésügyi miniszter úv írásbeli válaszát tudomásul venni, igen Hitelesítették : Csikvândi Ernő s. h. Kabók Lajos s. h naplóbiráló-bizottsáqi tagok. 1933 március 2-án, csütörtökön. 499 vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Szeder Ferenc képviselő úrnak a hódmezővásárhelyi közigazgatási hatóság magatartásáról a __ sertéspestissel kapcsolatos preventív ojtások tárgyában 1932. évi december 14-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Szeder Ferenc országgyűlési képviselő úr 1932. évi december hó 14-én interpellációt intézett hozzám a hódmezővásárhelyi közigazgatási hatóság magatartásáról a sertéspestissel kapcsolatos preventív ojtások tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A sertéspestis elleni védekezést szabályozó 1913. évi 60.000. számú itteni rendelet 27. §-a előírja, hogy az a sertéstulajdonos, aki a sertéseit sertéspestis ellen élő csirákat tartalmazó ojtóanyaggal beojtja, (Szimultán ojtás.) köteles az ojtás megtörténtét a községi elöljáróságnak bejelenteni. Ez a bejelentés azért szükséges, mert a beojtott sertéseket az ojtás napjától számított 30 napig elkülönítve, zár alatt kell tartani, nehogy azokkal a sertéspestist széthurcolják. Szimultán ojtással ugyanis a sertést mesterségesen befertőzik, hogy ily módon az egyidejűleg befecskendezett szérum hatása alatt tartós immunitást nyerjenek. Ojtási következtében a sertések enyhén, vagy súlyosabban megbetegszenek, kivételesen el is hullanak. Mivel Hódmezővásárhelyen a sertésulajdonosok a sertéseik beojtását nem jelentették be a községi elöljáróságnak, sőt a bekívánt jelentés szerint egyes sertéstulajdonosok még az ojtás után történt megbetegedéseket és elhullásokat sem jelentették a helyi hatóságnak, ezért indították meg ellenük a kihágási eljárást. Az új állategészségügyi törvény végrehajtási rendeletében a sertéstulajdonosok ezen bejelentési kötelezettsége mellőztetett és csak az ojtó állatorvosok bejelentési kötelezettsége tartatott fenn. Kérem a t. Házat, hogy ezen írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1933. évi február hó 15-én. Kállay s. k.» (Berki Gyula: Hol az ellenzék? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az írásbeli választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 9 óra 37 perckor.) KÉPVISELŐHÁZI ttAPLÓ XIII. 73