Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-155

496 Az országgyűlés képviselőházának 155 Bejelentem a t. Háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellaciós-könyvet felolvasni szíveskedjék. (Zaj.) Méltóztassanak türelemmel lenni, mert még írásbeli miniszteri válaszok jönnek interpellációkra. Herczegh Béla jegyző (olvassa): Turchányi Egon, a kereskedelemügyi miniszterhez, idegenforgalmi tevékenységünk célszerű reorganizálása tárgyában; Kéthly Anna. a belügyminiszterhez, a társadalmi gyűjtésekből juttatott segélyek kezeléséről; Bródy Ernő, a kereskedelemügyi miniszterhez, a gépjárműveken a tömör gumiabroncs eltiltása tárgyában; Mojzes János, a kereskedelemügyi miniszterhez, a kéményseprői díjak szabályozása tárgyában; Kóródi-Katona János, a kereskedelemügyi miniszterhez, a kéményseprési terhek rendezéséről; Mojzes János, a földmívelésügyi és pénzügyminiszterekhez, a 450/1933. P. M. számú rendeletnek a vízitársulatok által felvett beruházási kölcsönökre való kiterjesztése tárgyában; Büchler József, a kormányhoz, az indokolatlan kenyérdrágítás tárgyában; Tobler János, a belügyminiszterhez, az Oti. külön vény- és munkaadói igazolvány díjazása ügyében; Büchler József, a belügyminiszterhez, a budapesti törvényhatósági kerületi választmányok működésének törvényellenes szüneteltetése tárgyában; Jánossy Gábor, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, a népiskolák négy alsó osztályában a tanítási időnek november 1-től április l-ig reggel kilenc órakor való megkezdése tárgyában; Farkas István, a belügyminiszterhez, a gyűléstilalom tárgyában; Ulain Ferenc, a földmívelésügyi és pénzügyminiszterekhez, a földteherrendezés ügyében; Ulain Ferenc, a pénzügy- és földmívelésügyi miniszterekhez, a hosszúlejáratú kölcsönök ügyében; Ulain Ferenc, a pénzügyminiszterhez, a kamatmérséklés ügyében; vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, a belügyminiszterhez, a szükségmunkák tárgyában; vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, a földmívelésügyi miniszterhez, az Ínséges vidékeknek gabonával és burgonyával való ellátásáról; vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, a pénzügyminiszterhez, a szükségmunkák pénzügyi fedezete tárgyában. Elnök: Ezzel kapcsolatban a t. Ház tudomására hozom, hogy a felsorolt képviselő urak interpellációikat legközelebbi ülésünkön élőszóval fogják megindokolni. A Ház ezt tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úrnak az adóvégrehajtások és a beígért adóreformok tárgyában 1932. évi december hó 14-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a miniszter úr válaszát felolvasni szíveskedjék. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Válasz vitéz Bajcsi-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő úrnak az adóügyi pana. ülése 1933 március 2-án, csütörtökön. szók és adóreform problémája tárgyában bejelentett interpellációjára. Az igen t. képviselő úrnak a Csonka-Bereg és Bihar vármegyék községeiben, így különösen Tarpa, Tivadar, Hete, Beregdaróc és Derecske községekben előfordult állítólagos •adóügyi panaszok kivizsgálása tárgyában hozzám intézett ^interpellációjára még annakidején államtitkárom ideiglenes választ adott, jelezve egyben azt, hogy a képviselő úr bocsássa rendelkezésemre azokat az adatokat, amelyek alapján a vizsgálatot kiküldötteim útján a helyszínen megejthetem. Ma már a vizsgálat anyaga a kezem közt van és így az interpelláció érdemi részére nézve a miniszterelnök úr nevében is a következőket válaszolom. Adóügyi panaszok. Tény az, hogy Csonka-Bereg megye adózási viszonyai a kedvezőtlen birtokeloszlás, a gyengeminőségű földek, főként pedig a vármegyék gócpontjának, Beregszásznak, a vidék egyik természetes piacának elcsatolása folytán az utóbbi időben általában kedvezőtlenül alakultak. A gyakorta megismétlődő elemi »károk, az alacsony termény- és állatárak -miatt a lakosság ezidőszerint nehezebben tud az adófizetési kötelezettségének eleget^ tenni. Kiküldötteim azonban azt is megállapították, hogy a korábbi években, amikor még kedve'zőbb termény- és állatértékesítési lehetőségek voltak, a lakosság nem tett abban

t a mértékhen eleget adófizetési kötelezettségének, mint 'ahogy azt az akkori viszonyok mellett megtehette volna. Igen sok adózó 4—5 év óta sem'mit, vagy csak alig valami befizetést teljesített. Az igen t. képviselő úr szerint ezen a vicéken túladóztatások történtek, illetőleg^ a fejenkénti adóteher az adózók jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem áll, mert •például a képviselő úr szerint vitéz Bedé Béla tarpai lakosnak 40 hold földje és kétszobás; 'konyhás lakása van, ezzel szemben a folyó tëvi kivetése 573 P 36 fillért tesz ki. Bedé József, ugyancsak tarpai lakos egy hold földje és szoba-konyhás háza után évi 66 P 60 fillér 'adót fizet. Mihály József ottani kisgazdának hét hold szántója, 1200 négyszögöl kaszálója, 350 négyszögöl szőlője, 700 négyszögöles telke %s szoba-konyhás háza van. évi adója pedig 168 P 26 fillért tesz ki. Ezzel szemben a valóság az, hogy vitéz Bedé Béla tarpai lakosnak 44 hold és 497 négyszögöl földje, 3 szoba és a szükséges mellékhelyiségekből álló lakása, továbbá 12 számos állatot kitevő állatállománya van. Az 573 P évi előírásnak jelentős részét a község részére fizetendő legeltetési díj képezi. Bedé József ugyancsak tarpai lakosnak 3 hold és 549 négyszögöl földje, háza és 3 darab marhája van, az évi 66 P 60 fillért kitevő adóból pedig 30 pengő legeltetési díjra esik. Mihály Józsefnek összesen 11 hold, 155 négyszögöl földje van, azonfelül szoba-konyhás háza és hét számos állatja és az évi 168 pengő 26 fillért kitevő adóelőírásból a legeltetési díj 70 pengőt tesz ki. A képviselő úr által felsorolt többi adózónál ugyanez az eset, hogy tudniillik a valóságban több a vagyona, mint amennyiről az igen t. képviselő úr említést tett, mert még az úgynevezett nincstelennek is van egy-két lova vagy szarvasmarhája. Általában a lakosságnak aránylag elég nagyszámú állatállománya van, aminek azután az adózás szempontéból az a következménye, nogv a községi legelők után fizetett és számos állatonként 10 pengőt kitevő legeltetési