Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-155
494 Az országgyűlés képviselőházának 155 még visszaemlékezni, hogy nem is olyan nagyon régen Herrmann volt kereskedelemügyi miniszter úr jelentette be, hogy úgy a bánhidai elektromos centrale megépítésére, valamint a budapest—hegyeshalmi vasút elektrifikálási munkálataira 99 millió pengőt kitevő angol font kölcsönt vett igénybe, tehát teljes egészében kölcsönt vett arra a célra, hogy ezeket a munkálatokat elvégezzék és most ezen bejelentés után mintegy hat esztendővel ismételten azt kell hallani & kormány egyik tagjától, (hogy más alapból vesznek igénybe összegeket a vasútelektrifikálási munkálatok befejezésére. Joggal vetem fel ismételten azt a kérdést, hogy hol van a Talbot-kölcsön felvett összege, mire fordították azt a pénzt, ha most ismételten a transzferalapból kell igénybevenni bizonyos összeget, hogy a munkálatokat tovább lehessen folytatni? De ez a nevetségesen csekély összeg még csak a munka egy részletének elvégzésére sem elegendő, mert legjobb tudomásom szerint még legalább 22 elektromos mozdonyt kellene megépíteni, azonkívül Győrtől Hegyeshalomig a vasúti felépítményt meg kellene csinálni. Egy-egy elektromos mozdony elkészítési ára mintegy 600.000 pengőt tesz ki, tehát miként lehet a Ihátraievő munkálatot abból az összegből elkészíteni, amelyet a pénzügyminiszter úr bejelentett? És miután ebből csak egészen csekély részletmunkát lehet elvégezni, én joggal vetem fel a Képviselőház előtt azt a kérdést: vájjon uni re jó a közvéleménynek ilyen módon való félrevezetése? Mert ez nem felvilágosítás, ez nem tájékoztatás, ez igenis a közvéleménynek félrevezetése. Esztendőről esztendőre egy és ugyanazon témával áll elő a kormány {ügy van! a szélsőbaloldalon.) és azzal iparkodik a nagy nyugtalanságot, a nagy háborgást, a mérhetetlen munkanélküliséget és az ennek nyomán járó nyomort imind elintézni, hogy ilyen megújuló kijelentéseket tesz a Házban. (Pakots József: Régi recept!) Ami a további beruházási bejelentéseket 'illeti, ezek egészen ismeretlen kijelentések itt a Ház előtt és nem nyúlnak olyan messzire 'vissza, mint a vasút elektrifikálásának kérdése, vagy az úgynevezett Talbot-kölcsön ügye. A pénzügyminiszter úr bejelentette azt, Ihogy különböző földmunkálatokat fognak végezni, mégpedig árvédelmi munkálatokat Borsod vidékén és a Kőrös mentén, azonkívül a 'vízitársulatoknak adnak kölcsönt egymillió pengő erejéig, megépítik a Nádor-csatornát, a Kisbalatont rendezik, szikes talajokat javítanak. Ez összesen 2,620.500 pengőt tesz ki, Azonkívül a budapest-wieni országútnak a győri árterületen való kijavítását helyezte kilátásba a pénzügyminiszter úr, továbbá bekötő utaknak megépítésére 1,450.000 pengőt szánt. És éppen ez az, ami többször ismétlődött meg már mint ígéret, mint beruházási bejelentés a Ház előtt. A jelenlegi kereskedelemügyi miniszter úrnak hivatali elődje, Kenéz Béla volt kereskedelemügyi miniszter és előtte Bud János volt kereskedelemügyi miniszter igen sokszor tájékoztatták már a Képviselőházat ezekről az útépítési munkálatokról. (Zaj.) ígéretekben nagyok, voltak ugyan, azonban a íkivitelezésben annál kisebbek. Kenéz Béla volt kereskedelemügyi miniszter úr azt mondta annakidején, amikor a jövedelemadó pótlékolása megtörtént s amidőn a iszükségadót bevezették, hogy a szükségadóból .befolyó összeget használják fel arra a nagy lútépítési programúira, amelyet a kormány ki, 'ülése 1933 március 2-án, csütörtökön. î tervelt, ellenben a szükségadó címén befolyt összeget, amelyet körülbelül 20 millió pengőiben irányoztak elő, azt az összeget nemhogy útépítési célokra használták volna fel, hanem ;a kormány a maga szükségének enyhítésére 'használta fel. Felhasználta olyan célokra, amilyen célokra valószínűleg a Talbot-centrálé és a vasútelektrifikálás céljaira felvett összeget is felhasználta, mert iha nem használta volna ifel ilyen célokra, akkor nem kellene odaállnia a pénzügyminiszter úrnak ismételten a KépViselőház színe elé és azt mondania, hogy onajd most a transz fer alapból fognak igény beivenni bizonyos összegeket, hogy a már megkezdett vasútelektrifikálási munkálatokat •részben tovább foytathassák. T. Ház! Mégis csak helytelen eljárás, — és nem is tudom eléggé elítélni a mindenkori kormányoknak ezt a módszerét — hogy a kormány így iparkodik nagy közgazdasági kérdéseket megvilágítani és a közvéleményt valósággal félrevezetni. A közvélemény úgyszólván áhítozza eze'ket a közmunkákat, amelyek hivatva volnának tényleg a munkaalkalmakat szaporítani s amelyek hivatva volnának a munkanélkülieknek napról-napra szaporodó létszámát csökkenteni. Mély sajnálattal és szomorúsággal kell megállapítanom azt, hogy ezen a téren nincs változás, itt a régi metódust alkalmazzák. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Jöhetnek új miniszterek, változhatik a kormány részben és egészben, de ez a metódus megmarad úgy, ahogy esztendőkön keresztül mindig csinálták. (Propper Sándor: Mint a Bud csabai kolbásza! Kilométerszámra ígérte a csabai választóknak! Azután pedig adókat emelt! — Egy másik példát akarok kiragadni. Szintén nemrég történt, hogy Bródy képviselő úr felszólalására nagy nekilendüléssel Határozta el a Képviselőház azt, hogy a Boráros-téri budai hidat meg fogják építeni. (Propper Sándor: Erről külön törvény van! — Györki Imre: 'Légvárépítési kormány! — Zaj.) Ügy tudom, 'hogy már harmadik esztendeje, hogy ez az elhatározás megtörtént. Közben elhatározták az óbudai híd niegépítését is, azonban sem a kormánynak jelenlegi! beruházási programmjába egyetlen-egy fillér sincs beállítva erre a célra, (Büchler József: A Közmunkatanács már fel is mondott a lakóknak a hídfőnél!) sem pedig a kormány ezideig egyetlen-egy fillért sem hasított ki erre a célra. Pedig annakidején milyen nagyszerű kommentárokat, indokolásokat fűztek ennek a hídnak megépítéséhez. Mindnyájunknak fülébe csengenek még az indokolások, Üiogy azáltal egy kiépítetlen városrészt kötnek össze egy megépült városrésszel, hogy az, az építkezést milyen nagymértékben fogja előrelendíteni és a kereskedelmi forgalmat mennyire fogja javítani Buda és Pest közt, és így tovább. Különböző indokolások hangzottak el. Ugy látszik, a kormány mindezekről teljesen megfeledkezett, mert egyetlen-egy fillért sem^ szakított ki sem a költségvetésből, sem egyéb összegekből a Boráros-térí híd vagy az óbudai híd megépítési munkálatainak folytatására, (Propper Sándor: Sem egy fillér, sem egy pillér!) Ügy látszik, választási agitációra volt jő a hídépítést felhasználni. (Propper Sándor: Jubileumi szemfényvesztés volt!) Miután pedig a választásokat lebonyolították, s miután — úgy látszik — a kormány újabb választásokra nem készül, nincs szükség arra,
