Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

Àz országgyűlés képviselőházának 15 4. ülése 1933 március 1-én, szerdán. 455 ténhetik, terybe vettük, hogy megkíséreljük ilyen tipusú hajók, bérbevételét, hogy ez a forgalom már ennél korábban is megkezdődhessék. Tervünk az, hogy az itt épülő hajókat egy e célra alakult kereskedelmi társaságnak adjuk bérbe, amely bérösszegből azután a hajók építésére fordított összeg kamatozása éS amortizációja körülbelül 15—20 év alatt megtörténhetik. Ugyancsak az államháztartás keretében fog felhasználásra kerülni egy 320.000 pengős tétel, amely a sókutatás céljait szolgálja. Nagy örömmel hallottam Hegedűs Kálmán igen t. képviselő úr felszólalásában, hogy a természeti kincsek felkutatásának fontosságára is ráterelte a figyelmet. Azok a kutatások, ame«* lyeket kitűnő geológusaink végeztek, azt mutatják, hogy az alföldi medence peremén —részben a geológiai alakulat vall erre, részben bizonyos geofizikai mérések, amelyek a torziós, ingával és mágneses eszközökkel történtek —földgáz-, olaj-; és esetleg sóelőfordulásokkal is lehet számolni. Tervbe van tehát véve Bicse környékén — ez a felső Tisza vidékén van — egy ilyen fúrás, amely elsősorban a sókutatás céljait van hivatva szolgálni, mert ott bizonyos gravitációs minimumot mutatott a torziós inga, ami valószínűsíti sónak jelenlétét. Mindenesetre azonban az ottani terület földgáz- és olaj indikációt is tartalmaz, úgyhogy ebből a célból is alkalmas annak a területnek a megfúrása. Itt vagyok bátor megemlíteni, hogy a pénzügyminisztériumban a földgázkutatás problémájával egyéb vonatkozásokban is foglalkozunk és tekintettel arra, hogy a rendelkezésünkre álló hazai tőkeerő meglehetősen csekély, kombinációba vettem azt is, hogy kedvező feltételek esetén külföldi érdekeltség bevonásával kutattassék át a hazai terület egy része. Ezek azok a beruházások, amelyek az államháztartás keretében nyernének tehát megvalósítást. Most legyen szabad áttérnem arra a második csoportra, amely — mint említettem — inkább helyi jelentőségű és amely ennek következtében az érdekeltségeknek adandó kölcsönök formájában nyerne pénzügyi lebonyolítást és megoldást. Minthogy említettem előbb a földgázkutatást, legyen szabad megemlítenem itt egy kisebb jelentőségű, kisebb összeget is abszorbeáló munkálatot. Ez az, hogy .Debrecen városában egy második földgázkút fúrására 220.000 pengőt fogunk rendelkezésre bocsátatni. Debrecenben ugyanis iaz 1929. és 1931. évek között egy körülbelül 1700 méter mély fúrás eszközöltetett s ezáltal egy meglehetősen kiadós és bő termelésű földgázkutat sikerült feltárni, amelynek napi teljesítménye körülbelül 2200 köbméter gáz. Ezt a gázt a város az egyéb módon nyert gázzal keverve használja fel világítási célokra. Az így nyert gáz kalóriaértéke körülbelül 5700, szemben a 400(1 kai óriás budapesti gázzal; ennek következtében ez a keverés igen előnyös minőségi javítást is idézett elő. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy gázkút üzemében zavarok állhatnak elő, ami azután a gázellátás folyamatosságát veszélyeztetheti, ezért szükséges volna egy második földgázkút fúrása. Erre a célra szolgál ez a 220.000 pengő, amelyet a város a maga anyagi eszközeiből még 180.000 pengővel fog tetézni. Az előzetesen végzett számítások szerint lehetővé fog válni ennek aa állam által adott 220.000 pengőnek 5 év alatt való amortizálása, míg a város által befektetett összegek tíz év alatt fognak amortizálódni, szóval itt aránylag igen rövid idő alatt amortizálandó produktív befektetésről van szó. A Budapest—bécsi autóútnak egyik hiányossága az volt, hogy Győrben a főútról le kellett térni egy mellékútra, mert az úgynevezett győri hosszú híd nem volt járiható a forgalom számára; itt ugyanis a környező védgátakat és töltéseket alámosta a víz, úgyhogy magának a hídnak a tartóssága is veszélyeztetve volt ezáltal és szükségessé vált egyrészt ennek a hídnak kijavítása, másrészt pedig a környező árvédelmi munkálatok és töltések^ kiépítése és helyrehozása; úgyhogy erre a célra 450.000 pengőt fogunk Győr városának rendelkezésére bocsátani, amely összeget a város az útadó-alapból öt év alatt fog letörleszteni. Ezáltal ismét lehetővé válik a forgalom folyamatossága a Budapest—bécsi autóútvonalon. A bekötő utak építése szintén olyan téma, amelyről gyakran esett szó a t. Házban és én azt hiszem, a vidéki képviselők mindnyájan ismerik annak fontosságát. (Ügy van! Ügy van!) A községeket, amelyek el voltak vágva eddig a főútvonalaktól, a vasútaktól vagy a hajózástól, megfelelő úttal kapcsoljuk be ezekbe a fő közlekedési erekbe. {Élénk helyeslés.) Erre a célra 1,450.000 pengőt hasítottunk ki a rendelkezésre álló összegből. Ez az összeg a vármegyék között fog felosztatni. A tervezési munkálatok most vannak folyamatban, a szétosztás munkája is folyamatban van. A vármegyék szintén az útadó-alaphói fogják öt év alatt ezeket a beruházásokat törleszteni. Az ezután következő munkálatesoport vízímunkálatokat, árvédelmi munkálatokat ölel fel. Az első ilyen munkálat a borsodi nyílt ártér mentesítése lesz. (Jánossy Gábor: Ez a legégetőbb!) Mint méltóztatnak tudni, ez az utolsó nyílt ártér Magyarországon és körülbelül 70.000 katasztrális holdat fenyeget itt évrőlévre az árvízveszedelem, amely éppen az el> múlt években is csaknem nagyobbarányú katasztrófákra vezetett. A rendelkezésre álló ösz szeg nem teszi lehetségessé az egész 70.000 katasztrális hold mentesítését, hanem mintegy 20.500 katasztrális hold terület az, a/melynek ármentesítéséről a jelen alkalommal szó van. Az idevágó munkálatokat az állam végeztetné, az engedélyes Borsod vármegye volna és ő gondoskodik ennek törlesztéséről. E munkálat hosszabb lejáratú befektetés volna és az utolsó részlet igénybevételétől számítva 17 év múlva kerülne letörlesztésre. A borsodi ártér mentesítése, amint arra. az igen t. interpelláló képviselő úr is volt szíves rámutatni, természetszerűleg maga után vonja azt, hogy bizonyos víztömegek ezentúl a Tiszába fognak lefolyni, tehát a Tiszának a színtjét a tavaszi áradások alkalmával esetleg emelni fogják; úgyhogy ennél az oknál fogva, de ettől^ függetlenül is, szükségessé válik egyes tiszai társulatoknak a megsegítése abból a célból, hogy védelmi munkálataikat megerősíthessék és a töltéseket emelhessék. (Helyeslés.) Már az 1932. évi ár alkalmával a középtiszai ármentesítő társulatnál talán csak 30—40 centiméterrel maradt a korona alatt az ár legmagasabb sízintje, ennek következtében szükségessé válik e társulat töltéseinek 1—1 Ja méterrel való' emelése és egyúttal esetleg a töltésnek ennek megfelelően való kiképzése is. Az erre a célra szolgáló körülbelül egy milliónyi pengő lehetővé fogja tenni ezeknek a munkálatoknak csaknem teljes .befejezését. Másfél millió pengőbe kerül ugyanis ezeknek a töltéseknek megfelelő