Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

Az országgyűlés képviselőházának 15

'If. zet ítélőszéke előtt. Ön lelki koncentrációt hir- \ detett. Senkinek ebben a pártban öntől semmi ; nem kell. Ezt ön tudja legjobban. Nem kell ! sem rang, sem állás, sem semmiféle igazgató- j sági tagság. (Jánossy Gábor: Itt sem kell sen- ! kinek! — Ellenmondások a bal- és a szélsőbal- ; oldalon. — Kun Béla: A kartellek uralkodnak.) • Mi, mélyen t. miniszterelnök úr, nem kér- ! tünk öntől semmit, nem kérünk ebben a pilla' j natban sem mást, csak azt, vigyázzon, nehogy ; ön is oka legyen annak, ami bekö vétkezhetik, • lehet, hogy mi is okai vagyunk, de a nagyobb ! felelősség azé, akinek a hatalom a kezében ; van. önnek van módjában megteremteni azt a lelki atmoszférát, amely lelki atmoszféra önt ! erőssé, tiszteltté és nagyrabecsültté teszi. Én I kérem önt, miniszterelnök úr, ne nézze el azt, I ami itt történt, hanem adjon nekünk lelki j megnyugtatást azzal, hogy intézkedik, hogy megbünteti azokat, akik ezeken a hamis utakon jártak, adjon megnyugtatást a nemzeti társadalomnak is és akkor ön barátokat fog látni bennünk még akkor is, ha ellenfelek leszünk a törvény szerint, (Űgy van! Úgy van! balfelől.) barátokat fog bennünk látni, olyan barátokat, ajjik önnek nem fogunk gáncsot vetni, akiknek csak egy boldog óhajunk és reményünk lesz: ha a nemzet dicsőségére ön alkotásokat teremt és az ön homlokát babérok övezik. Kérjük öntől, miniszterelnök úr, hogy ha meg tudja tenni, tegye meg. Meglátjuk, megteszi-e. Csak öntől függ. (Kun Béla: Jelentse ki, hogy sürgősen behozza a titkos választójogot!) Elnök: A miniszterelnök úr kíván válaszolni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! Ulain Ferenc t. képviselőtársamnak szívesen válaszolok. Nemcsak azért, mert kötelességem válaszolni, hanem azért is, mert az általa megütött tónust a magam részéről helyesnek tartom és mert ebben a tónusban, ebben a stílusban lehet velem beszélni. Csak abban a stílusban nem, amelyet az igen t. képviselőtársam és az ő vezére gyakorolt velem sürgönyök formájában. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy a kormányon levő férfiak az ellenzék rendelkezésére álló céltáblák, mert nekünk is éppen olyan érzékenyek az idegeink és éppen olyan érzékeny a lelkületünk, mint az igen t. túloldali kérjviselo uraknak. (Úgy van! Űgy van! jobbfelől, — Rassay Károly: A mienk érzékenyebb, mert alul vagyunk! Céltáblái vagyunk a hatalomnak!) Elismerem, hogy amikor kormányra jutottam és átvettem az ország vezetését, az ellenzék igen lojális volt velem szemben, amikor a Házban bemutatkoztam. (Űgy van! Ügy van! balfelől.) Ha azonban objektíven méltóztatnak nézni ezt a kérdést, azt is el kell ismerniök, hogy most senkivel szemben sem méltóztatnak olyan türelmetleneknek lenni, mint éppen énvelem szemben. (Űgy van! Űgy van! jobbfelől.) Önök sokkal okosabb emberek, semhogy, tekintet nélkül arra, hogy milyen párton ülnek, — pártvezérükre apellálok — ne tudnák, hogy máról-holnapra nem lehet megvalósítani azt a programmot, amelyet bemutatkozásomkor e helyen bejelentettem. (Ulain Ferenc: Ez igaz. de azért tisztességesen választatni lehet!) Azt is tudják, hoey mai nehézségeink nemcsak belpolitikai jellegűek, de gazdasági nehézségek is, s általáhan olyan nehéz időben kellett átvennem a vezetést, amilyen nehéz időben talán sohasem volt Magyarország. (Rassay Károly: Ez igaz, a Káról vikormány alatt is ezt mondtuk! — vitéz Ke* ülése 1933 március 1-ên, szerdán. 447 resztes- Fischer Ferenc belügyminiszter: De mindig nehezebb lesz!) Azt mondotta igen t. képviselőtársam, hogy sokat várt tőlem. Éppen a képviselő úr egyike azoknak, akik jó pár évvel ezelőtt biztattak arra, hogy legyenek ambícióim, mert az volt képviselőtársam felfogása, hogy igenis arra való ember vagyok, hogy valamikor kezembe vegyem az ország vezetését. Ezt nemcsak szóban, hanem Írásban is méltóztatott megállapítani. (Lukács Béla: Rátalált az igazságra!) A képviselő úr nagyon jól ismer engem és tudja, hogy kényes vagyok abban a tekintetben, hogy, ha valamit ígérek, azt be is fogom tartani. (Ulain Ferenc: Eddig úgy tudtam, az tény!) A képviselő urak az úgynevezett választási atrocitásokból kifolyólag állandóan az én felelősségemet tolják előtérbe, (Eckhardt Tibor: Politikai felelősség!) pedig már bejelentettem, — s az igazságügyminiszter úr a panaszokat már Eckhardt képviselő úr bejelentése alapján az illetékes fórumokhoz is juttatta — hogy mindazok az eljárások bekövetkeznek, amelyeket magunk is gyakorolni akarunk, de amelyeket a mi elhatározásunktól függetlenül a törvény őreinek, a törvény szempontjából is gyakorolniuk kell. (Helyeslés jobbfelől és a közéven — Rakovszky Tibor: Meg lehetett volna előzni!) En Eckhardt igen t. képviselőtársam interpellációjára válaszolva már a múltkor megmondottam, hogy melyek azok a fórumok, amelyekhez az ilyen állítólagos választási visszaélések esetén fordulni kell. Az igen t. képviselő urak az előbb nem szerencséltettek engemet meghallgatni, amikor Hadik igen t. képviselőtársamnak válaszoltam. Kun Béla képviselőtársam előbbi közbeszólására gondolok, amikor azt a közbeszólást dobta ide .- felém, hogy tessék jönni a titkossággal, a választójogi törvénnyel (Kun Béla: Igen!) s minden el van intézve. (Rassay Károly: E mellett még tisztességesen kell a választásokat csinálni, mert magában a titkosság sem ér sokat!) Álljunk meg egy szóra. Az igen t. képviselő urak nem jól emlékeznek az én beszédeimre, vagy legalább is nem tárgyilagosak azok megítélésében. Amikor én általában a választójogról beszéltem, éppen azt fejtegettem, hogy a nyiltszavazáson alapuló választójogi rendszerben olyan hibák vannak, amelyek akarva nem akarva lélektipráshoz vezetnek s ebből vontam le azt az elhatározásomat és azt a programmomat, amelyet akarok és befogok tartani, hogy tudniillik át kell menni a titkos választási rendszerre. (Eckhardt Tibor: Mikor?) Nagyon jól tudja igen t. Eckhardt képviselőtársam, hogy egy választójogi törvényt nem lehet máról-holnapra megalkotni. (Eckhardt Tibor: Azért kérünk terminust!) A magam részéről kötelességszerűen állandóan foglalkozom mindazokkal a kérdésekkel, amelyekre mint elvi jelentőségű kérdésekre utaltam, de aki a kormányziáslhoa ért — az urak között sokan vannak, akik abba bepillantást. szereztek — tudja nagyon jól, hogy egy ilyen nagyjelentőségű törvény előkészítése és tanulmányozása rendkívül sok időt vesz igénybe. Bejelenthetem a t. Háznak, hogy én a magam elgondolása szempontjából teljesen tisztában vagyok a titkos választójog kérdésével és mcst az illetékes szakemberek vannak hivatva a konkrét tervezetet kidolgozni azon elgondolások alapján, amelyeket tudomásukra hoztam. Most is teljesen távol állok a lélektiprás szándékától és nem változtattam meg