Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-153

Az országgyűlés képviselőházának 153 ülése 1933 február 28-án, kedden. 407 és kizárólag olvasták, akkor is a Budapestről oda megérkezett «A Mai Nap» című lapban, amelynek a hátulsó oldalán jelentek meg mindig ezek a közlemények, és látszott hogy milyen célból, amennyiben A Mai Nap-nak ezt a hátsó oldalát Jászberényben a falakra kiragasztották, ezzel próbálván hangulatot kelteni az egyik párt mellett, és a mi pártunk ellen. (Zaj bal felől.) T. Képviselőház î A jászberényi képviselőválasztás örök időkre példája lehet a tiszta választásnak. (Ügy van ! a jobboldalon. — Zaj balfelöl.) Azt hiszem, az országban talán még soha ilyen példás rendben, ilyen békés nyugalomban nem mérkőztek egymással pártok. (Br. Vay Miklós : Klein Antal mit szól hozzá ?) Az ellenpárt főemberei velünk egy szállodában laknak, a mellettünk levő asztalnál étkeznek. Sehol az egész város területén semmiféle nyugtalanság nem látható, a legteljesebb csend, rend és nyugalom van ott. (Br. Vay Miklós : Klein Antal mit szól hozzá? Ott volt !) Csendőrt alig lehet látni ; a rendőrség békebeli létszámon van, semmiféle karhatalmi Összevonás nincs. Én még ehhez hasonló nyugalmat a választások előtt két nappal sehol Magyarországon soha nem láttam. A pártok teljesen egyenlő körülmények között indultak, a gyűlések engedélyezése teljesen egyenlő szabályok szerint történt. Ahol az ellenpártnak megtagadták a gyűléseket, ott nekünk is megtagadták, (Sándor István : Az sem helyes !) ahol az ellenpártnak megengedték, ott nekünk is megengedték. Négy nagy gyűlést tartott az ellenzék, négy nagy gyűlést tartott a kormánypárt. Az agitáció le van zárva, következik a szavazás. Ilyen helyzetben igazán meg kell botránkozni azon, hogy egy gyűlés befejezte után a gyűlés színhelyétől jó távol az utcán egy ember merészel megütni egy rendőrt, (Ügy van! jobbfelől.), erre a rendőr jogosan kardot ránt, de nem vág, csak kardot ránt és akkor ezt az eseményt olyan nagy rendőri atrocitássá fújják fel a sajtóbaD. (Felkiáltások jobbfelől : Rendőrattakot mondtak ! — Pakots József : Huszonöt sebesült van ! — Eckhardt Tibor: Mitől sebesültek meg az emberek ?) Kardlapozásról beszélnek, holott ebből egy szó sem igaz. (Pakots József : Huszonöt sebesült volt ! — Sándor István : Név szerint meg vannak nevezve, kik sebesültek meg.) Sebesültekről beszélnek, holott ebből egy szó sem igaz- Hiszen a képviselő úr akkor délután ott tartózkodott, beszélt is a néphez ; tegye a szívére a kezét és mondja meg őszintén : látott-e sebesültet Jászberényben ? (Zaj a baloldalon) Mindezek légből kapott koholmányok, ezekből egy szó sem igaz, és én igazán csodálkozom ... (Eckhardt Tibor : Ezért kell külföldi újságírókat odavinni ! (Nagy zaj jobbfelől. — Niamessny Mihály : Soha ! — Kuna P. András : Nézze, mit csinálnak Berlinben !) Elnök: Figyelmeztetnem kell Eckhardt képviselő urat, hogy egy magyar országgyűlési képviselő szavahihetősége mindig felér egy külföldi újságíróéval, (Sándor István : De Lang Lénárdé is ! ~ Turchányi Egon : Fogok beszélni erről a választásról^ de az igali választásról is ! Azután lehet gratulálni az etikai értékekhez. — Zaj.) Szilágyi Lajos : Mindezekből kifolyólag a legnagyobb határozottsággal vissza kell utasítanunk minden olyan beállítást, amely a jászberényi választási küzdelmet a valóságtól eltérően állítja be. Igazán csodálkozunk azon, hogy éppen a képviselő úr, akinek minden egyes felszólalását olyan figyelemmel hallgatjuk és méltatjuk is, adja oda magát ilyen ugratásnak. Éppen a képviselő úr, aki lent volt Jászberényben és ott a helyszínen láthatta az ottlevő rendet, békét és nyugalmat, az egyforma lehetőségek mellett való mérkőzést, áll fel és a szavazás előtt két nappal mond el ilyen beszédet, amely alkalmas arra, hogy megtévessze a szavazó polgárokat közvetlenül a szavazás bekövetkezte előtt. (Lang Lénárd szólásra jelentkezik.) Elnök : Milyen címen kíván a képviselő úr szólni í (Lang Lénárd : Személyes megtámadtatás címén.) Tessék. Lang Lénárd : T. Képviselőház ! Szilágyi igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy tegyem kezemet a szívemre és mondjam meg a valóságot T. képviselőtársaim, én itt a Ház színe előtt merem mondani, hogy soha a világon valótlanságot még nem állítottam. (Szilágyi Lajos : Beugratták !). Aki figyelte az én beszédemet, észrevehette, hogy csak azt mondottam : méltóztassanak megengedni, hogy a beérkezett jegyzőkönyveket felolvassam. Én a jegyzőkönyveknek csak egyetlen egy példányát olvastam fel, a többiekről csak említést tettem, nehogy a helyzetet még jobban kiélezzem. (Zaj.) Még nem is mondottam el mindazokat, amiknek saját magam voltam a szemtanuja akkor, amikor Jászberényben tartózkodtam. Az igen t. képviselő úr is szemtanuja volt annak az incidensnek, amikor ott a mi pártunk egész csomó vezetőemberét a rendőrség lefogta. En ezt a dolgot nem is akartam felhozni, mert nem vagyok barátja annak, hogy a képviselőházban személyes dolgokkal töltsük el az időt, hanem inkább az ország ügyeivel foglalkozzunk. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Én illő szavakkal kértem a kormányt és a kormánypártot, tegyék lehetővé azt, hogy^ ennél az egyidőre úgylátszik utolsó időközi választásnál a küzdelmet tiszta eszközökkel vívhassuk meg. Amikor tehát én csak kérdést intézek a t. kormányhoz és a t. többségi párthoz, akkor igazán nem érdemlem meg azt, hogy engem itt valótlansággal és hasonló dolgokkal illessenek. Elnök : Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy az ülés jegyzőkönyvét felolvasni szíveskedjék. Herczeg Béla jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben ? (Nincs !) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 9 óra 36 perckor.) Hitelesítették : Lukács Bêla s. le. Mes kő Zoltán s. h. naplóbirálő-bizoitsági tagok. KÉPVISELŐHÁZI NAfLÓ Xltí. &9