Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-153

404 Az országgyűlés képviselőházának 15 3. ülése 1933 február 28-án, kedden. szenvedni. Az igen t. kormány legalább azokat a rendeleteket, azokat a segítőeszközöket venné igénybe, amelyeket tavaly a Károlyi-kormány igénybe vett, pedig azok sem voltak elegendők. (Kun Béla : Ez a kormány még rosszabb a Károlyi-kormánynál is ! — Zaj a jobboldalon.) Sajnos, még azokat az eszközöket sem veszi igénybe a t. kormány, mint tavaly a Károlyikormány, mert tavaly volt vetőmagakció, volt inségakció és volt zöldhitelakció. Ezek az akciók nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy azok a gazdaságok, melyeknek nem volt meg a lehetőségük arra, hogy a munkálatokat elvégezzék, mégis abba a helyzetbe kerültek, hogy földjeiket bevessék, ami nemzeti szempontból óriási előnyt jelent az országra nézve Mint a vetőmag-akció, ugyanolyan előnyt jelent a zöldhitel-akció is, amely a nemzeti munkaterv 54 §-ában van leszögezve. (Mozgás és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pakots József : Kernek ! Kívülről tudja ! — Kun Béla : Az elejtett pontok !) Azt hiszem, a Ház minden tagja elolvasta. (Br. Vay Miklós ; Magának itt a helye ! — Felkiáltások a jobboldalon : Lénárd, gyere át ! — Kelemen Kornél : Végre egy kisgazda-beszédet is hallunk !) Abban le van szögezve, hogy a kormány a hitelszövetkezetek útján okvetlenül gondoskodni kíván a falusi lakosság hitelszükségletének ellátásáról. De sajnos, ha megvizsgáljuk a hitelszövetkezetek politikáját, ott is éppen az ellenkezőjét látjuk annak, mint amit a miniszterelnök úr úgy nemzeti munkatervében, mint képviselőházi és vidéki felszólalásaiban minden alkalommal hangoztatott. Nem hogy új hitelt adnának a hitelszövetkezetek, hanem e meglevő hitelt is folytonosan felmondják. (Ügy van ! Úgy van ! a baloldalon.) Zaklatják az adósokat azzal, hogy a hitelüket fizessék vissza, de új hitelek kiadásáról szó sincs. (Ügy van ! Ügy van ! a baloldalon ) Éppen ezért felhívom a t. kormány figyelmét arra, hogy most, a tavaszi vetési kampány idejében okvetlenül gondoskodjék vetőmagról és hiteleszközökről, hogy a nemzeti termelés roppant kárt ne szenvedjen. Mert ha azt a rettenetes nyomort, amely kinn van a falvakban, nem enyhítjük és a nemzeti termelést nem segítjük elő, akkor olyan helyzet állhat elő az országban, amelyre nem akarok rámutatni, mert minket amúgy is azzal vádolnak, hogy sötét képeket festünk az ország helyzetéről és hogy a népet felizgatjuk, pedig csak a puszta tényeket soroljuk el. (Zaj a jobboldalon. ~ Br. Vay Miklós : Maga nem ! Maga jó fiú !) Sajnos, mindig azzal vádolnak minket, hogy izgatunk. A mai helyzetben pedig — azt hiszem — pártomnak minden egyes tagja, ugyanúgy, mint a kormánypártnak tagjai is, legelső kötelességüknek tartják azt, hogy a népet megnyugtassák, türelemre intsék. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. Br. Vay Miklós : Itt a helye ! Ez okos beszéd ! — Kun Béla : Dehogy van ott ! — Pakots József : Az Önök politikája izgatja a népet ! Azért nincs ott a helye. — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Lang Lénárd : Bár arra vonatkozólag miniszteri ígéreteket is kaptunk már számtalanszor, mindig az ellenkezőjét tapasztaljuk annak, (Kun Béla : No, most helyeseljenek !) mint amit a t. miniszterelnök úr és a t, kormányzópárt megígért (Zaj a jobboldalon.) Nem akarok rámutatni azokra a választási visszaélésekre, (Zaj a jobboldalon.) amelyről sok beszéd hangzott el az elmúlt napokban. Egyáltalában nem vádolhatnak minket azzal, hogy mi a választások által a népet felizgatjuk. Mi igazán nem tehetünk arról, hogy a t. képviselőtársaink elhunytak, hogy a kerületekben választások lesznek, hogy a kormányzópárt a választási harco hogyan veszi fel, és hogy neki abban minden eszköz segítségére van. Nem kell mást fesorolnom, mint csak a közigazgatást, amely olyan segítőtársa a kormánypártnak, amelyet mi nem tudunk ellensúlyozni, még ha az egész párt felvonul is. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) De nemcsak a közigazgatás, hanem a t. kormányzópárt tagjai is épp úgy résztvesznek ezekben a. harcokban, mint az ellenpárt. (Zaj.) Most csak azokra a jelenségekre kívánok rámutatni, amelyek legutóbb Jászberényben történtek, ahol a miniszterelnök úr megígérte, hogy a legtisztább eszközökkel fogják a választást ott lefolytatni, (Felkiáltások jobb felől: Ügy is van! — Kun Béla: Nem lehet kimenni a tanyákra gyűlést tartani, — Zaj. — Elnök csenget.) Vasárnap olyan hírek érkeztek Jászberényből, amelyeket — sajnos — szóvá kell itt termem. (Felkiáltások a jobboldalon: Hírek! Hazugságok! — Ellenmondások balfelől.) Jegyzőkönyvekben vannak leszögezve ezek a dolgok, amelyeket én itt az idő rövidsége miatt nem akr.rok előadni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Csak egyetlen esetet hozok fel. A legutóbbi délutáni gyűlés után előfordult incidensről készült jegyzőkönyvek egészen világosan rámutatnak a történtekre. Méltóztassék megengedni, hogy csak egyetlenegy jegyzőkönyvet olvassak fel, mert nem akarom a t. házat untatni azzal, hogy minden jegyzőkönyvet felolvassak. (Olvassa:) «Felvétetett Jászberényben, 1933 február hó 26-án Szent Imre herceg-utca 35- szám alatt. Megjelent Cserta Pál jászberényi V. ker. Cigány-utca 6. számú lakos és előadja a következőket : Ma este fél 6 óra körül, amidőn a független kisgazdapárt által az Apponyi-tér 10. számú ház udvarán megtartott népgyűlésről a résztvevők egy nagyobb csoportjával hazafelé menet a Szabadság-tér elejére értem, a rendőrség a hazafelé tartó s a Kossuth-nótát énekelő es Baráth Endre képviselőjelöltet éltető csoportnak minden előzetes figyelmeztetés és felszólítás nélkül kivont karddal rohant, az egyik rendőrközeg kardlapjával ballapockámra (Egy hang jobbfelöl: Ott voltam, egy szó sem igaz !) olyan ütést mért, hogy a jelen pillanatban balkaromban és mellemen szúró fájdalmat érezve, balkaromat felfelé hajlítani nem tudom, s minthogy magamat orvossal még meg nem vizsgáltattam, ebben a pillanatban nem tudom, hogy a kardlapozás rajtam sebet nem ejtett-e. Velem együtt kb. 25—30 ember kapott kardlapozást.» (Felkiáltások jobbfelől : Nem igaz! — Br. Vay Miklós: Ne hagyja magát beugratni! — Pakots József : Ezen fel kell háborodni ! — Felkiáltások balfelől: Halljuk a nevekethZaj!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Lang Lénárd : Itt vannak az összes nevek. Nem akarom ezeket felolvasni, csak arra kérem a t. kormányt sat. kormányzópártot, hogy most az utolsó pillanatban tegyék lehetővé azt, hogy ezt az egy választást, amely személyi harccá egyáltalán nem fajult el, tiszta eszközökkel folytassák le. Mi, az ellenpárt tiszteljük a pénzügj^miniszter úr személyét, s a mi pártunkból is egy olyan személyiség vette fel a harcot, akinek ugyanúgy kijár a tisztelet és a becsület, mert olyan társadalmi réteg tagja, amely — sajnos — ebben a Házban nagyon gyengén van képviselve. Épen ezért kérjük és követeljük, hogy legalább ezt a választást tiszta eszközökkel folytassák le, hogy a politikai helyzet a választások miatt ne fajuljon el tovább. (Szilágyi Lajos : Ennél tisztább választási küzdelmet még nem láttam!) * Kérem napirendi indítványom elfogadását. (Élénk helyeslés és taps a bál- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Endre Zsigmond!