Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-153

402 A.? országgyűlés képviselőházának 1 ahogyan megmondotta a költő — megbűnhődte már a multat és a jövendőt s a mások bűneit, ez a nép azt akarja, hogy joga és ezáltal kenyere legyen és mert ezt ez a javaslat nem nyújtja, ezt a törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladottságára, tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyesles.) Elnök: Méltóztatnak megengedni, hogy a képviselő úr beszédét holnap mondhassa el? (Igen!) A Ház megengedi, hogy a képviselő úr beszédét holnap mondja el. Áz idő előrehaladott volta miatt a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 :XXX. te. módosításáról és kiegészítéséről intézkedő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi javaslatával szemben javaslom, hogy a Képviselőház március 1-i, szerdai ülésének napirendjére tűzessék ki Peyer Károly és társai indítványának megindokolása, amely indítvány a munkanélküli munkások és állástalan magánalkalmazottak rendkívüli segélyezéséről szól. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A megindokolás azért szükséges, t. Képviselőház, mert újabb merényletet intéztek a fogyasztóközönség ellen. Ez a merénylet különösen érinti a munkanélküli munkásokat, az állástalan magánalkalmazottakat és általában a foglalkozás- és keresetnélküli tömegeket. A kenyér és zsemlye árának nagyarányú, teljesen indokolatlan megdrágítása izgatja az egész fogyasztóközönséget. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A keresetnélküli tömegekre valóságos esapás ez a merénylet, mert a legelsőrendűbb táplálékot, a kenyeret vonja el azoktól, akiknek egyébre alig jut. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A félbarna kenyér árának kilónk int 38 fillérről 44 fillérre, tehát kilónkint 6 filérrel való felemelése, továbbá a péksütemény árának 5 fillérről 6 fillérre való felemelése csúnya és indokolatlan merénylet a fogyasztóközönség ellen. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kormánynak egy pillanatig sem szabad tűrnie, hogy a fogyasztóközönség ilyen módon ki legyen zsarolva, mert talán sohasem volt annyira indokolatlan az áremelés, mint éppen napjainkban. A búza és liszt után való kereslet, amely az utóbbi napokban megindult, csak átmeneti jelenség és lényegtelen áremelkedést jelent s ennek áthárítása a fogyasztóközönségre éppen ezért erkölcstelen is. (Ügy van! a szélsőbaloldfdon.) Ha lisztárcsökkenés következik be, a pékek nem sietnek a kenyér, valamint a péksütemény árának leszállításával. Ez a hatfilléres kenyéráremelés 15 százalékos áremelésnek felel meg és különösen sújtja a főváros közön5 3. ülése 1933 február 28-án, kedden. ségét, mert a fővárosban a kenyérfogyasztás 80 százaléka a félbarna kenyérre esik és ez az emelés elsősorban azokat a tömegeket érinti, amely tömegek ezt nem tudják elviselni. A pékek teljesen figyelmen kívül hagyják az utóbbi időkben bekövetkezett rezsiköltség-csökkenéseket és az átmeneti lisztárdrágítást használják fel arra, hogy a kenyér és a péksütemény árát ilyen indokolatlanul felemeljék. (Farkas István: Minden drágább lesz, a fizetéseket és a munkabéreket pedig letörik!) A legtökéletesebb határozottsággal lehet megállapítani, hogy a legutóbbi időkben, a nagy munkanélküliség miatt nem lényegtelen módon csökkentek le a munkabérek. (Farkas István: Ügy van! Sajnos!) A munkát kereső munkások kénytelenek vagy olcsóbb árért vállalni munkát, vagy éppen a nagy munkanélküliség miatt az időközönkint előforduló munkabércsökkentéseket eltűrni és ennek következtében a pékmesterek rezsiköltségei csökkentek le. Ezt ők egyáltalán nem veszik figyelembe, ellenben egy lényegbe nem vágó lisztárdrágulást, amely átmeneti jellegű, máris felíhaszn álnak arra, hogy 15%-kai felemeljék a kenyér árát. Figyelembe veendő az is, hogy a pékj üzemek legnagyobb részében fával fűtik fel a kemencéket és a fa ára lényegesen leszállott, úgy hogy talán sohasem volt oly olcsó, mint éppen napjainkban. A burgonya ára is elég tetemesen lecsökkent. A burgonyánál rendszerint az volt a helyzet,, hogy az ősszel beszerzett burgonya ára február, március hónapra a duplájára szokott emelkedni. Ez alkalommal a burgonya áránál a helyzet az, I hogy^az ősszel 5 pengőért vásárolt burgonya ez idő szerint^ három és^ fél pengőért kapható. j A burgonya áránál tehát nemcsak, hogy nem ! következett be emelkedés, hanem éppen csökI kenés állott elő. A ^rezsiköltségek csökkenésénél figyelembe | veendő az is, hogy az utóbbi időkben a pékmesterek egyre nagyobb mértékben mellőzik a segédeket és a mellőzött pék segédek helyett egyre nagyobb mértékben alkalmaznak pékinasokat. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez természetesen szintén a rezsiköltségek csökkenését idézi elő. Midőn ilyen módon, vagyis különböző címeken a rezsiköltségek csökkenése áll elő, a pékmesterek ezt egyáltalán nem veszik figyelembe és egy jelentéktelen lisztárnövekedést, amely — hangsúlyozom — átmeneti jellegű, szemérmetlenül használnak ki arra, hogy tetemesen növeljék meg az elsőrendű táplálék, a kenyér árát. Nem utolsó sorban járul a rezsiköltségek csökkenéséhez az üzletbérek, a műhely bérek lecsökkenése is, amit mind nem vesz figyelembe a pékiparosság, hanem ezek figyelembevétele nélkül nyúl hozzá a legelsőrendű élelmiszer, ;a kenyér árának növeléséhez. A péksütemény árának növelése nemcsak indokolatlan, hanem teljesen jogtalan is. mert olyan 'haszonhoz juttatja a pékmestereket, amely őket egyáltalán meg nem illeti. Szakértők adatai alapján állíthatom, hogy a liszt ára kilónkint 4 fillérrel emelkedett és ugyancsak szakértők adatai alapján mondhatom, hogy egy kilogramm lisztből 22 darab ! a péksütemény" árának indokolatlan emelését árának egy fillérrel való növekedése azt jelenti a pékmesterek számára, hogy a négy filléres liszt-áremelkedésből ők 22 filléres hasznot vágnak zsebre s valósággal megzsa-