Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-151

Az országgyűlés képviselőházának 151. mondotta, hogy a madárnak sem szabad berepülni!) Itt azután már, be kell vallanom, az apparátus kifogástalanul, azt mondhatnám légmentesen működött, mert nemcsak engem nem engedett be a csendőrjárőr, nemcsak a bizalmi férfiakat nem engedte be, egyet sem, nehogy véletlenül tanuk legyenek a szavazásnál, de nem engedték be a külügyminisztérium tisztviselőjét sem, aki személyesen hozott külföldi újságírókat. A külügyminisztérium megbízottja, a főispán antóján hozta a külföldi újságírókat, bemutatni a jogrendet Magyarországon és^ őket sem engedték be, mert ebben az országban rend van, itt jogegyenlőség van, ahol szavaznak, ott nem kell tanú, semmiféle tanúi sem belföldi, sem külföldi. Szégyenletes jelenet volt, amikor a főispán által adott autó soffőrje odament a csendőrökhöz és próbálta nekik megmagyarázni, hogy baj van kérem, ezeket a külföldieket a főispán küldte. A csendőr — katonaember — azt mondotta: bocsánatot kérek, nekem parancsom van, ide egy lélek be nem megy, nekem mindegy, kinek az autója, itt eleven ember be nem megy ebbe a községbe. Időközben az egész csendőr járőr légmentesen elzárta Cserépváralja községet. Elnök: Kérem, képviselő úr, lejárt a beszédideje. (Félkiáltások a bálodálon: Háromszor sár a beszédidő, három mentelmi bejelentést tesz.) A képviselő úrnak joga van meghosszabbítást kérni. Eckhardt Tibor: Kérek 5 perc meghosszabbítást. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Rendben van, a Ház megadja. Eckhardt Tibor: Cserépváralja községbe a szavazás tartama alatt, délután fél 3-ig senki be nem juthatott. 3 órakor már le is volt zárva a szavazás. Azt, hogy miért kellett ezt a községet ilyen gondosan elzárni a külvilágtól, én néni tudom, de a szavazás eredményei föltétlenül bizonyos útmutatással szolgálhatnak, mert míg az első menetben, a múlt vasárnapi szavazásnál a mi pártunknak volt kétharmad többsége, a mostani tanúmentes szavazáson egyötödrész szavazatot kaptunk mi és négy ötödrészt a kormánypárt. (Berki Gyula: Volt két helybeli bizalmi. — Zaj bál felől. — Mojzes János: Kizárták a bizalmiakat. —» Némethy Vilmos: Berki képviselő urat beengedték?) T. Ház! En ennek a három esetnek — és sajnos, lesz itt még több ilyen bejelentés — elbírálását a t- Ház bölcsességére, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jó helyre!) tör vény tiszteletére és alkotmányos érzületére vagyok kénytelen bízni, (Mozgás a baloldalon.) eltekintve a bűnvádi feljelentésektől, amelyeket feltétlenül meg fogunk tenni, de azt kérdezem, hát itt az én egyéni esetemről van szó? Rajtam esett itt sérelem? Ügy érzem, t. Ház, hogy az én egyéni sérelmem elenyésző csekélység ahhoz a förtelmes sérelemhez, amely a nemzet alkotmányán, ; törvényes rendjén és becsületén esett. Ennek a helyreállítását kérem. Elnök: T. Képviselőház! A képviselő úr által bejelentett mentelmi jogsértések kiadatnak a mentelmi bizottságnak. Egyszersmind bejelentem a t. Képviselőháznak, hogy Dinich Ödön ... (Zaj a báloldalon.) — Csendet kérek képviselő urak ! — ..., Reisinger Ferenc képviselő urak mentelmi joguk megsértését óhajtják bejelenteni. Ezt a kérést tudomásul vettem és a képviselő uraknak a szót a jelen törvényjavaslat letárgyalása után fogom megadni- (Kahók Lajos: Miért azután? — - Zaj a ülése 1933 február 22-én, szerdán. 279 bál- és §&élsőbáloldalon.) Csendet kérek képviselő urak. így állapodtam meg. A képviselő urak miért védenek olyan jogokat» amelyek megtámadva nincsenek. Bejelentem továbbá, hogy Györki képviselő úr a házszabályokhoz kért szót. A képviselő úrnak ezt a kérelmét tudomásul vettem. A szót a képviselő úrnak a következő ülés napirendjének megállapítása után, tehát még a jelen ülésben fogom megadni. Most rátérünk a törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Ki a következő szónok? Frey Vilmos jegyző: Pintér László! Pintér László: T. Képviselőház! Csak egy pillanatra veszem igénybe a t. Ház szíves türelmét és már előre kijelentem, hogy a törvényjavaslatot elfogadom, csak pár szóval akarok rámutatni arra, hogy a legutóbbi időben — ez a fontos, hogy pénzügyileg nehéz időkben — történt egy nagy teljesítmény, nevezetesen a Lajta-szabályozás végrehajtása. Elmúlt egy félszázad, amely óta az érdekeltség mindig követelte a Lajta-szabályozásának végrehajtását, de sohasem sikerült megcsinálni. Ez az utolsó esztendőknek érdeme. A kormánynak érdeméül lehetne okvetlenül elkönyvelni, hogy a Lajta-szabályozást általános megelégedésre keresztülvitte. Van azonban ennek a kérdésnek még egy nyitott része. A miniszter úrnak innét a padokról hívom fel a figyelmét erre és ez a célja felszólalásomnak. Tuniillik, amint a nemrégen, talán néhány hete fellépett árvíz mutatta, a Lajta-szabályozás kérdése csak akkor lesz lezárt kérdés, ha osztrák részről is megtörténnek a munkálatok. Mert hiába dolgoztunk és hiába építettük a gátat, ha osztrák részről nem építik meg a gátat és nem szabályozzák az ő vonalukat, kárbaveszett fáradság az egész. Az osztrák hatóságok a legnagyobb megértést tanúsították eddig e kérdés iránt. Megkezdték a munkát, azonban érthető okokból a szabályozásnak keresztülvitele rendkívül lassú ütemben történik. A miniszter úr figyelmét rá szeretném terelni erre a problémára, kérve tőle, hogy lépjen érintkezésbe az osztrák kormánnyal, hogy osztrák részről is végrehajtassanak ezek a még függőben lévő szabályozási munkálatok. Egyébként a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Erődi-Harrach Tihamér! Erődi-Harrach Tihamér: T. Képviselőház! Előttem szólott Pintér László igen t. képviselőtársam felhívta a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy a Lajta szabályozását illetőleg egyöntetű működésre kérje fel a magyar kormány az osztrák kormányt. A magam részéről is helyeslem Pintér László t. képviselőtársamnak ezt a kérelmét és megragadom az alkalmat, hogy ennél a témánál hívjam fel a t. kormány figyelmét — ami különben felesleges is, hiszen tudom, hogy ebben az irányban tárgyalások folynak — a román kormánnyal való tárgyalásra is. Késztet engem erre az a nagy vízáradás, amely tavaly ért bennüket. A védekezés nehézségeinél szembeszökő körülmény volt az, hogy a Kőrös, a Maros valamint a felső Tisza áradásainál a román kormány a védekezés tekintetében nem teszi meg azokat az intézkedéseket? amelyeket a magyar kormány meg-