Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-150

270 Az országgyűlés képviselőházának illető vádaskodó képviselő urat nem utasította rendre és nem utasította a mentelmi bizottsághoz (Farkas István : Röhögnek rajta. — Zaj.), ellenben Esztergályos Jánost, aki jogos felháborodásában a vádat visszautasította, a mentelmi bizottsághoz utasította. T. Képviselőház ! így tárgyalni nem lehet ! (Nagy zaj.) Ez az elnöki pártoskodásnak a szuperIativusza. (Zaj jobbfelől.) Elnök : Propper._ képviselő urat ismételten rendreutasítom. Propper Sándor : Én tiltakozom pártom nevében, hogy pártom egy képviselőjét azzal gyanúsítsák, hogy ő itt a saját zsebéből vett ki tíz pengőt és ezzel azt akarja az ország színe előtt feltüntetni, hogy ott vesztegetés történt. Ilyesmit a mi részünkről soha nem tapasztalhattam Tizenegy esztendő óta vagyunk a parlamentbeu, szóvátettük az igaz ságtalanságokat--(Felkiáltások jobbfelől : Ez nem házszabály !) Elnök : Propper képviselő urat felkérem, hogy beszédében a házszabályok helyes alkalmazásának kérdésénél méltóztassék maradni. (Esztergályos János : Az elnök kezelje a házszabályokat ! ) Propper Sándor : Mi soha ahhoz hasonló becstelen cselekedetet nem követtünk el, amivel Fáy képviselő úr Esztergályos képviselő urat gyanúsítja, mert ez becstelenség. Esztergályos János tehát joggal utasította ezt vissza akkor, amikor ő tudatában van annak, hogy egy közigazgatási tisztviselő becstelenségéről tesz a Háznak jelentést. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon. Nagy zaj jobb felöl.) Elnök : Ezért a kifejezésért Propper képviselő urat ismételten rendreutasítom. Propper Sándor : T. Képviselőház ! Én a pártom nevében, a parlamenti szólásszabadság érdekében tiltakozom az ilyen elnöklés ellen s bejelentem, hogy megkeressük az orvoslás módját és nem fogjuk tűrni az ilyen elnöklést. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Elnöki kijelentést kívánok tenni. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Propper képviselő urat kizárólag azért eogedtem ilyen nagy türelemmel végigbeszélni az engedélyen túl is (Zaj a szélsőbáloldalon.) és a házszabályok rendelkezéseinek indokain túl is, mert úgy látom, hogy a képviselő urak közül nagyon sok még még mindig nem vette magának azt a fáradságot, hogy a házszabályokat elolvassa. (Ügy van ! Ügy van ! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) A házszabályok 143- §ának b) pontja egészen világosan ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek!. . .a személyes megtámadtatás visszautasícímén ad jogot a képviselőnek a felszólalásra. Éppen a múltkor volt alkalmam egy kormánypárti képviselővel szemben a házszabályok teljes szigorát alkalmazni ennél a szakasznál. (Zaj a szelsobaloldalon. — Farkas István : Rosszul tudja!) Én ebből az elnöki székből semmiféle politikai indokot, semmiféle ténynek a szükségszerűségét vagy helyességét bírálat tárgyává nem tehetem. Előttem egyetlen szempont lehet csak irányadó : a házszabályoknak szigorú és egyforma igazsággal való alkalmazása. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Addig, amíg a Ház bölcsesége e házszabályokat meg nem változtatja, az elnöklés kizárólag e házszabályok alapján történhetik. (Helyeslés jobbfelől. — Zaj a szelsobaloldalon.) Györki Imre képviselő úr ugyanezen szakasz alapján, a házszabályok helyes alkalmazásához kért szót. A képviselő úrnak a szót megadtam. Györki Imre : T- Ház ! Én nem ugyanezen 50. ülése 1933 február 21-én, kedden. szakasz alapján kértem szót. Nehogy félreértés legyen és nehogy az elnök úr megint oktatást tartson, én a 143. § c) pontja alapján kívánok felszólalni ; ez a pont pedig arról rendelkezik, hogy a házszabályok valamelyik rendelkezésének a fennforgó esetre való alkalmazása tárgyában szólalhat fel a képviselő. (Ügy van ! Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Arról van tehát szó, hogy itt két nyilatkozat, illetőleg két közbeszólás hangzott el. Az egyik a provokáló közbeszólás. A túloldalról — ha jól értettük és jól hallottuk — Fáy képviselő úr először hazugsággal vádolta meg Esztergályos képviselő urat azért, mert olyan kijelentést tett, hogy azt a tíz pengőt, amelyet letett a Ház asztalára, a sajátjából tette le. (Fáy Istvánt Igen, a saját zsebéből ! — Zaj.) Amikor ezt a kijelentést tette, akkor joggal háborodhatott fel Esztergályos János képviselőtársam, mert meg vagyok róla győződve, hogy minden becsületei, tisztességes és jóérzésű ember hasonló esetben a támadást és az aljas ipsziunációt visszautasította volna. (Ügy van ! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Gyömörey Sándor : Használjon parlamentáris kifejezést ! — Farkas István : Ne vesztegessenek ! — Zaj. — Elnök csenget.) Erre közbeszólt Fáy képviselő úr és Esztergályos képviselőtársam felé adresszálva azt mondotta, hogy részeg disznó. (Derültség és zaj.) Mégis azt kellett látnunk, hogy amikor felelőségre vontuk a közbeszólót, hogy ki volt, (Esztergályos János: Ezt az elnök nem hallotta !) akkor nem volt annyi tisztesség benne, hogy felállott volna és vállalta volna, hogy ezt a kijelentést megtette. (Felkiálltások jobbfelöl : Még nem volt rá ideje! — Zaj ~ Elnök csenget.) Azt kellett látnunk, hogy gyáván meglapult az a bitang, aki egyik képviselőtársával szemben ilyen kijelentést használt. (Nagy zaj a Ház minden oldalán) Elnök : A képviselő urat rendreutasítom. Györki Imre : Azt kellett látnunk, hogy amikor ez a két nyilatkozat megtörtént, akkor az elnök úr rögtön meghallotta azt a kijelentést, amelyet Esztergályos képviselőtársam tett, ellenben süket maradt a jobboldali fülére, amikor Fáy képviselő úr közbeszólásáról volt szó. (Ügy van! Ügy van ! balfelől. — Felkiáltások a jobboldalon : Mentelmihez !) Elnök: A képviselő úr a tényállást nem helyesen adja elő. Esztergályos képviselő úr kijelentését annyira nem hallottam meg, hogy felszólítottam, ismételje meg kifejezéjét. A megismétlés után intézkedtem a mentelmi bizottsághoz utasítás iránt. Ez az előzménye az odautasitási indítványomnak. Amikor pedig Esztergályos képviselő úrtól a szót megvontam, ezt azért tettem, mert többszöri figyelmeztetésem ellenére beszédét nem fejezte be és zajos kiabálással zavarta a tanácskozást. (Zaj.) Györki Imre: Megállapítom és ezt a gyorsírói feljegyzések is igazolhatják, hogy Esztergályos János képviselőtársam és Fáy képviselő úr is azt a nyilatkozatot, amelyet tettek, még, az elnöki szómegvonás előtt tették, (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) úgy hogy hallania kellett az elnök úrnak, ahogyan hallotta Esztergályos képviselő urat és a legrosszabb esetben fel kellett volna szólítania Fáy képviselő urat, hogy ismételje meg nyilatkozatát. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De megállapítom azt is, hogy a provokálás a túloldalról jött (Ügy van! Ügy van! a szelsobaloldalon.) és a túloldalról jövő provokálásnak lett a következménye Esztergályos képviselőtársam válasza, majd pedig erre történt egy olyan kijelentés, amelyhez hasonló ebben a parlamentben — pedig ez sok mindent megért — szokatlan. És annak ellenére, hogy ezt a kifejem