Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-149

'Az országgyűlés képviselőházának 149, amelyet itt említettem; mindenesetre erre is az vonatkozik és el tudom képzelni azt is, hogy lehetne más módon is az árakra hatni, ha indokolatlanul magas áraikat követel az ipar egyes^ termeivényeiért. Nem volna szabad olyan intézkedéssel operálni, amely a munkásokra hat ki és kihat az egész gazdasági életre olyan értelemben, hogy virágzó vállalkozásokat pusztít el s munkásokat és alkalmazottakat kiszámíthatatlan létszámban dob a legnagyobb bizonytalanságba, a munkanélküliségbe. Itt van megint egy másik tétel, amely a laikusok figyelmét valószínűleg nem ragadta meg, mi azonban, akik szakmabeliek vagyunk -és a kérdéseket ismerjük, felfigyelünk erre a tételre. Legyen szabad tizenöt pere meghosszabbítást kérnem., Elnök: Méltóztatnak megadni 1 (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Kabók Lajos: Ez a tétel vonatkozik a sűrítettlevegő-szerszámakra. Ez szakkérdés, és csak éppen annyit említek meg, hogy például kialakult már egy gyártás az úgynevezett festékszóróban, amely gyártás olyan nagyszerű és olyan tökéletes, hogy nemcsak a hazai szükségletet fedezte, hanem éppen versenyképessége miatt külföldre is tudott már szállítani. Most ezekből a cikkekből is hoznak he az országba és itt nemcsak festékszórókat, hanem légszórókat, légrésel ők et és levegővel dolgozó egyéb ilyen szerszámokat kell érteni. Ez majd egy egész területen ki fogja zárni ennek a cikknek további gyártási lehetőségét és azok a munkások, akik ezideig ezen a területen nyertek foglalkozást, belekerülnek mind a bizonytalanságba, a kétségbeejtő nyomorúságba, a munkanélküliségbe. Ismét más tételek; drótszegek, csavarok, csavaranyák, facsavarok. A régi jó békeidőkben már nagyszerűen berendezett facsavar- és vascsavargyáraink voltak, amelyeknek nem a felerésze, hanem azt lehet mondani, kilenc tized része le van állítva, amelyek jelenleg kapacitásuknak alig egy töredékét használják ki, holott képesek volnának megsokszorozni kapacitásukat. Most pedig még ezt a gyenge termelési ágat is megzavarják azzal, hogy külföldről jön be az ám, ami ezen a területen is súlyos következményeket von maga után. Egy másik tétel: a lámpák. Ezt ne úgy tessék érteni, hogy valami különleges lámpák behozataláról van szó, hanem egészen egyszerű, függőlámpákról, falikarokról, az úgynevezett háztartási csillárokról, amelyeknek behozását mind lehetővé teszi ez a szerződés. Ennek az iparnak is nagyon, jól ismerem a bajait és ki kell jelentenem a legnagyobb határozottsággal, hogy ez a behozatal^ majd óriási hatással lesz és egészen meg fogja zavarni ezt a termelési ágat, amit — hangsúlyozom, a munkások fog lalkoztatása szempontjából kifogásolok. Amikor annyira kidomborodik a kormány tehetetlensége, hogy képtelen foglalkoztatási lehetőséget nyújtani, akkor nem volna szabad még azt is elvenni, ami van, nem volna szabad még onnan is kiszorítani, ahol foglalkozást kapnak a munkások, mert ez egészen katasztrofális helyzetet teremt számukra. A gőz-, gáz- és víz vezetékek szerelvényeinek, a gázelzáró-, vízelzáró-csapoknak gyártása, amire egész sereg üzem van berendezkedve Magyarországon, ezzel a kereskedelmi szerződéssel most szintén veszélyeztetve less, mert ez módot ad az ilyen cikkek behozatalára is. Tovább lehetne foíy ülése 1988 február 16-án, csütörtökön. 217 tatni: a szivattyúk, triőrök, szecskavágók, kézihajtású malmok, dinamógépek, elektrogépek, transzformátorok, stb. felsorolásukra nincs is időm és csak a lényegesebbeket emelem ki, azokat, amelyekről a leghatározottabban tudom, hogy idehaza kiforrott termelés van belőlük. Igen értékes az a munkásréteg, amely már nem évek, hanem évtizedek óta begyakorlódott ezekre a munkákra. Ezeknek kikerülése ezekből a gyártási területekről azt is jelenti, hogy ha néhány év múlva újból vissza akarnak térni erre a termelési ágra, akkor a gyakorlatból kijutott munkásokkal újból kellene kísérletezni. A villamos-, főző-, ímelegítő- és fűtőkészülékek, a villamossági számláló- és mérőkészülékek, indító ellenállások, szabályozók és egyéb villamoskészülékek, kapcsolótáblák; mind-mind olyan gyártási területek, amelyek annak a veszedelemnek vannak kitéve, hogy ez a kereskedelmi szerződés az ezen a területen foglalkoztatott munkásokat a legközelebbi jövőben kiszoríthatja s ők a munkanélküliek létszámát fogják szaporítani, ami gazdaságpolitikai szempontból igen hátrányos helyzetet jelent A képviselő urak közül sokaknak — ne méltóztassanak megharagudni, hogy így mondom — fogalmuk sincs arról, hogy például piperecikkekben, amelyek nem jelentenek első szükségleti cikkeket, mégis milyen kiforrott termelést lehet találni nálunk. Áll ez például a gombgyártásra, kezdve a vaslemezgomb gyártásától, folytatva a különböző nem fém, hanem egyéb, a legújabban használt úgynevezett .galalit, bakelit anyagig. Ezek mind nagysze.rüen megállják a sarat bármely külföldi termeléssel szemben. Ha azonban ilyen módon bekerülhetnek ugyanilyen gyártmányok, akkor az a munkásréteg, amely ebben a foglalkozási ágban talál elhelyezkedést, ki van téve annak a veszedelemnek, hogy kikerül az utcára. Készül idehaza fésűáru szárúból, galalitból, kemény kaucsukból, celluloidból. Különösen ki kell emelnem a bakelit-készítményeket, amelyek most már egyre jobban tériednek, nemcsak mint elektrotechnikai szigetelő .anyagok, nemcsak rádióipari szigetelő és egyéb alkatrészek céljaira, hanem szükségleti cikkek, háztartási cikkek készülnek belőle, így poharak, tányérok. Ez olyan anyag, amely hőálló és törhetetlen. Egyre jobban térnek rá a különböző cikkeknek ebből az anyagból való gyártására. Idehaza már egy évtizedes múltja van ennek a termelésnek, amely csak az utóbbi .esztendőben alakult át a bakélitanyag használatára, korábban a galalitból és egyéb szigetelőanyagokból készültek ezek a tárgyak. Itt azt a súlyos állapotot lehetett tapasztalni még .a vámszerződés megkötése előtt, hogy a magyar kormány — valószínűleg kellő gondosság hiányában — megengedte és lehetővé tette, hogy a vámhatóságokat kijátszva, behozzák külföldről egyes cégek azokat az értékes szerszámokat, amelyekkel ezek a bakelit-műanyagból készült cikkek készülnek és valójában éppen a szerszám a legértéksebb anyag ezeknél a cikkeknél, ez adja a munkások tulajdonképeni foglalkoztatását. Külföldi cégek itteni telepeiken végeztetik el a munkát oly módon, hogy külföldön elkészítik az igen értékes szerszámot, azt — mondhatjuk— becsempészik mint félkész árut és így a munkának legértékesebb része, a szerszám úgyszólván díjtalanul idekerül, ahol azután elkészítik vele azokat a szükségleti cikkeket, akár