Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-149

Az országgyűlés képviselőházának 149. ülése 1933. évi február hó 16-án, csütörtökön, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben 1932. évi december hó 21. napján kötött kereskedelmi szerződés ideiglenes életbeléptetéséről szóló jelentés tárgyalása. Felszólaltak: Beck Lajos, Kabók Lajos, Éber Antal (Szalóky Navratil Dezső és Dinich Ödön személyes kérdésben szólal fel), Malasits Géza, gróf Festetich Sándor, Fenyő Miksa, Schandl Károly, Gratz Gusztáv. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Hegymegi Kiss Pál, Müller Antal, Weltner Jakab és Erődi-Harrach Tihamér. — A pénzügyminiszter írásbeli válasza Lang Lénárdnak a határmenti valutarazziák tárgyában 1932. évi december hó 14-én előterjesztett interpellációjára. — A belügyminiszter írásbeli válasza Pakots Józsefnek az OTI szanálási tervezete tárgyában 1932. évi november hó 30-án és vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőnek csendőri atrocitások tárgyában 1932. évi december hó 14-én előterjesztett interpellációira. — Pakots József viszonválasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Kállay Miklós, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután 5 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés .jegyzőkönyvét vezeti Brandt Vilmos jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Frey Vilmos jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Bejelentem a t. Háznak, hogy a mai napirendünk 3. pontja alatt szereplő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a miniszter úr a házszabályok 142. ^-ának 2. bekezdésére való utailással dr. Sárffy Andor kir. ítélőtáblabíró urat miniszteri megbizottként bejelentette. A Ház, ezt tudomásul veszi. Napirend szerint következik a Magyar Királyság és .az Osztrák Köztársaság között Bécsben 1932. évi december hó 21. napján kötött kereskedelmi szerződés ideiglenes életbeléptetéséről szóló (463. és 468. sz.) jelentés folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Beck Lajos képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol a kormány, hol az előadó f — Jánossy Gábor: Jönni fog! — Esztergályos János: Nem komoly dolog ez! Azért kellett a dalutáni ülés, hogy a miniszterek itt lehessenek! Hol vannak! — Zaj.) A képviselő úr, mint a Képviselőház jegyzője, nagyon jól ismeri a házszabályokat. Ha a felszólított képviselő^ úr a tanácskozóképességet óhajtja megállapíttatni, ezt úgy is tudja. (Zaj.) A képviselő urak pedig maradjanak csendben. (Felkiáltások a szelsőbaloldalon: Hol van az előadó? — Esztergályos János: Ilyen fontos tanácskozásnál!—Dinnyés KÉPVISELŐHÁZI HAPLÓ XHI. Lajos: Ezért kellett az esti ülés? — Fábián Béla: Kérünk minisztert! — Br. Biedermann Imre: A földmívelésügyi miniszter beteg! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kérünk minisztert!) A képviselő uraknak erre is ad módot a házszabály. Ne méltóztassanak közbeszólni. Ha kívánnak valamit, a házszabályok alapján méltóztassék azt kérni. Beck Lajos képviselő urat illeti a szó. Beck Lajos: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő törvénjgavaslat» amelyet megszavazok, kétségtelenül örvendetes jelenség abban a kaotikus és szomorú állapotban, amelyben kereskedelmi politikánk leledzik. Felszólalásom folyamán rá akarok térni azokra a hibákra* amelyekre az igen t. előadó úr nem tért ki előadmányában, (Jánossy Gábor: Nem volt ideje! — Dinnyés Lajos: Semmihez sincs idejük!) de előbb egy pillantást kívánnék vetni arra a gazdaságpolitikai helyzetre... (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben, hiszen a szónok nem tud szóhoz jutni a képviselő uraktól. Beck Lajos: .., amelyben ez & szerződés megszületett, ég amely egész Európában, de Európán túl, más kontinenseken is uralkodik. Azokra a politikai okokra, amelyek ezt a kaotikus állapotot világszerte előidézték, különösebben kitérni nem akarok, ámbár vannak újabb momentumok, amelyek arra engednek következtetni, hogy Közép- és Kelet-Európának ezen a pontján gazdaságpolitikai szempontból is bizonyos átalakulás küszöbén állunk. Hiszen esäk a tegnapi és a mai sajtó közölte, hogy a kisantant külügyminiszterei Genfben tanácskozásra ültek össze, amelynek folyamán hangsúlyozták, hogy ezentúl r minden politikai, tehát gazdaságpolitikai kérdésben is egyöntetűen kívánnak eljárni, ami valószínűleg annyit jelent, hogy amennyiben a kisantant egyik tagja gazdasági téren szövetkezni kíván valamely szomszédos vagy más* 32