Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-131

Az országgyűlés képviselőházának 131. dacára, nem engedtek be a képviselőtestületi ülésre? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a tom­pái állapotoknak és a jegyző részben már folyó, részben még szándékosan ki nem vizsgált fegyelmi ügyeinek pártatlan^ kivizsgálására Tompára miniszteri tisztviselőt kiküldeni?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kóródi Katona János: T. Ház! Ritka eset» amikor egy kormánytámogató képviselő kény­telen ezt a témát idehozni. (Felkiáltások a bal­felől: Bizony!) Előre is bocsátom, hogy^ én a jegyzői karral szemben nagy általánosságban tisztelettel viseltetem, és amikor ennek az em­bernek ügyét idehozom, senki sem vádolhat meg pártoskodásisal, mert én ugyan nem voltam hivatalos jelölt, de azokkal a jegyzőkkel, akik kénytelenek voltak (Dinich Ödön: Mit akart ezzel mondani a képviselő úri) — nem akarok semmi mást mondani, csak amit érteni lehet alatta — a hivatalos jelölt mellett dolgozni, rendesen, békésen együttműködünk és együtt dolgozunk a községek erdekében. (Turchányi Egon: Kénytelenek voltaki Miért voltak kény­telenek? — Temesváry Imre: Saját meggyőző­désükből! — Dinich Ödön: Nekem pont ellen­kező a véleményem!) Egyedül ezt a témát va­gyok kénytelen idehozni, és nagyon sajnálom, hogy a belügyminiszter úr a kerületében tartóz­kodása miatt nincs jelen ennél az interpelláció­nál. (Hegymegi Kiss Pál: Éppen szerdán!) T. Ház! Tompa községéről bizonyára mél­tóztattak már olvasni a sajtóban is, hiszen en­'nek a községnek határában terül el az a bizo­'nyos belügyi birtok, amely már annyi keserű­séget okozott az ottani népnek. Ehhez a sok 'keserűséghez azután hozzájárult még egy harc, 'amely ott a jegyző és a falu népe között fo­lyik. Ha egy községi jegyző és egy-két falu­'beli ember között differenciák vannak, azt 'még meg tudja érteni az ember, ha azonban a 'jegyző a pappal, a tanítókkal, a gyógyszerész­'szel és a község háromnegyedrészével halálos 'harcban áll, akkor ott bizonyára nem a nép, 'nem a nagy tömeg a hibás, hanem bizonyára 'az illető jegyző. (Láng Lénárd: Sok ilyen eset 'van! — Dinich Ödön: En is tudnék ilyeneket "felhozni, képviselő úr!) Ha -a bajai királyig tör­vényszéktől és a bácsalmási járásbíróságtól Statisztikát kérnénk be, akkor abból meglát­hók, hogy 20 vagy 25 'bűnügy szerepelt ezek 'előtt a bíróságok előtt, ahol vagy a jegyző volt a feljelentő, vagy valamelyik falubelije vagy vice versa. Szóval állandó pereskedések 'folynak. (Dinich Ödön: Csendélet!) Legna­gyobb sajnálatomra azonban illetékes helyér még nem bírálták el ezt a kérdést, úgyhogy, ha 'egy jegyző saját községével nem tud kijönni, 'akkor valakinek, éspedig mindenesetre annak !az egynek vagy mennie kell, vagy valami vál­toztatásnak kell történnie. ! Ez az a község, ahol három tanító ellen — 'ezt érdemes pártkülönbség nélkül meghall­'gatni (Dinich Ödön: Hallgatjuk!) — azért in­'dított fegyelmi eljárást Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottsága, mert ezek a tanítók 'élve törvényadta jogukkal, a, törvényes kere­'tek között s a törvényes határidő alatt megfel­lebbeztek bizonyos községi képviselőtestületi határozatokat. (Hegymegi Kiss Pál: Hallat­lan!) Többek között egy olyan határozatot fel­lebbeztek meg, amelyben a jegyző szerette Volna saját jegyzői földjének illetékegyenérté­*két a községi pénztárból kifizettetni. Ezt a ha­üiése 1932 november 30-án, szerdán. öí 'tározatot a tanítók természetesen, élve joguk­kal, megfellebbezték. Többek között ez is egyik 'indoka volt annak, hogy ezek a tanítók fe­gyelmi eljárást kaptak. (Hegymegi Kiss Pál: 'Ez is lehetséges? — Zaj.) Természetesen ez az ügy felkerült a kultuszminisztériumba, amely azonnal meg is semmisítette a fegyelmi eljá­rást elrendelő határozatot, sőt a közigazgatási bizottság egy olyan orrot kapott, amelyet semmi ^esetre sem fog a^ nagy nyilvánosság elé hozni. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy magas közjogi hatáskörrel bíró fó­rumokról ne méltóztassék így nyilatkozni. Kóródi Katona János: Állításom nem a 'közigazgatási bíróságra, hanem a közigazga­tási bizottságra vonatkozik. Elnök: Az is a törvény által alkotott testü­let, tehát az arra vonatkozó kritika is csak a 'törvény keretein belül lehetséges. Kóródi Katona János: Ez az a község, ahol például ilyen batározatot hoznak. Méltóztassék 'csak meghallgatni. X. Y., egy özvegyasszony 'azt kéri, hogy bizonyos kedvezményben része­sítse őt a község. Az erre a kérelemre hozott 'határozatnak az az indokolása, hogy (alvássá): '«Kérelmét abban az esetben sem teljesíthettük volna, ha kérelme jogos volna, mert a kérel­mező olyan magatartást tanúsít a hatósággal 'szemben...» Ilyen határozatokat hoznak en­nek a jegyzőnek iniciativájára. (Dinich Ödön: 'Szörnyű!) Azután előhozok egy olyan dolgot, amely — azt hiszem — a t. Ház felháborodását mél­tán fogja kiváltani. Tudniillik ennek a háttere a következő. Katona István tompái lakosnak az Ofb. által igénybevett földekből 500 négy­szögöl jutott, amely föld vételárának törlesz­tésére 1931 május 5-én 10 pengőt fizetett, a még esedékes 29 pengő 29 fillért pedig a sú­lyos gazdasági helyzet miatt nem tudta meg­fizetni. Előzőleg, 1931. év tavaszán megfordí­totta ezt a földet és beültette. Tompa község elöljárósága a községi kocsissal 19á2 június első napjaiban ezt a területet felszántatta. (Di­nich Ödön: Ki volt az? A kocsis?) A község kocsisával felszánttatta ezt a szőlőterületet. (Derültség a baloldalon.) Nem tudom, meny­nyiben találnak tisztelt képviselőtársaim tré­fát ebben a dologban. (Dinich Ödön: Csak ka­pálni szokták a szőlőt!) Ebben az esetben fel­szántották a szőlőterületet. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy ne zavarják a szónokot. (Mihályt'fy Vilmos: Ért­hetően elmondta az esetet.) Kóródi Katona János: A tompái gazdaság a belügyminiszter kezelése alatt van. Itt az emberek^ kénytelenek voltak 2000—2200 pengős holdankénti árakon megvenni ezeket a földe­ket három évvel ezelőtt, mert a házuk ezeken épült. A napokban jött ki ezeknek a vételárak­nak illetéke. Amikor nyilvánosságra kerül­tek ezek az összegek, — mivel az emberek ma fizetni nem tudnak — a pénzügyminisztérium­ban kértem, hogy legalább ötévi törlesztési ha­ladékot adjanak. Amint itten nemrégiben az előző interpellációk során rámutattak erre, megtörtént az, hogy a jegyzőhöz küldték le vé­leményezés végett ezeknek a részletfizetési kedvezményeknek ügyét, s a jegyző kipecézte ellenségeit, és azok nem kaptak egy napi hala­dékot sem, (Dinich Ödön: Ez így szokott lenni!) és egyáltalában nem részesültek semmiféle kedvezményben, hanem azonnal végre is haj­tották őket. Azonkívül a község határában van a mélykúti alapítványi birtok, amelynek

Next

/
Thumbnails
Contents