Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-131
'Az országgyűlés képviselőházának 131. ülése 1932 november 30-án, szerdán. 57 ha a tulajdonos csődbe is kerülhet. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Eossz táblát is kaphat!) Nem ebből a szempontból említettem, csak azért, hogy ha csődbe kerül, akkor nem vonhatják a csődtömegbe. Fontos azért, hogy ne kelljen neki két-három esztendeig várni. Ezt igen egyszerűen el lehet intézni, most a jegyzők útján, később pedig, amint az előbb említettem, törvényhozási intézkedéssel. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, adjon ebben a tekintetben megnyugtató választ. Elnök: A füldmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy válaszolhatok az interpelláló igen t. képviselő úrnak. Hivatalbalépésemnek mondhatom első napjától kezdve szorgalmaztam ennek a kérdésnek megoldását. Igen előrehaladott stádiumban van a dolog, a társminisztériumokkal már letárgyaltatott ennek a kérdésnek törvényes rendezése. A saját magánéletemből mondhatom, hogy a gazdasági életben vagy közigazgatási, szolgabírói praxisomban nagyon sokszor szomorúan láttam, hogy a munkaadó részéről, igen gyakran azonban az alvállalkozó részéről is, maga a munkás nem részesült annak a bérnek megfelelő kiszolgáltatásában .amely őt jogosan megillette volna. Tervem olyan törvényjavaslattal jönni rövidesen a Ház elé, hogy a munkabér, különösen az ilyen természetű munkabér é ; s a földnek teljesített munkának a here, ellenértéke minden körülmények között, minden más követelést, adókövetelést, csőd esetén is miinden esetben megelőzzön. (Helyeslés.) Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ezt még addig fogom, ha a Képviselőház a törvényjavaslatot alkalmasnak tartja az elfogadásra, ideterjeszteni, hogy a legközelebbi aratási évig már más intézkedésre szükség nem lesz. A (munkálatok igen előrehaladott stádiumban vannak. A konkrét esetben mást nem tudok mondani, mint hogy méltóztassék velem közölni annak a birtokosnak a nevét, aki nem megfelelő minőségű gabonát, búzát adott munkásai részére. Az ügyet azonnal vizsgálat tárgyává fogom tenni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az adott mintát megnéztem: az egészen rosszminőségű búza, de pl. a Tiszántúl százezer holdas területein örülnének, ha ilyen minőségű búza lenne, (Ügy van! jobbfelől.) mert itt nemcsak a saját termésből nem tudnak jobbat adni, hanem beszerezni sem tudnak jobbat ennél. Ezért ezt a dolgot csak egyénileg lehet elbírálni. Tiszántúli képviselőtársaim, akik megnézték a búzáit, azt mondták: Ha nekünk ilyen búzánk lenne! (Dinich Ödön: Ez nem vigasztaló egyáltalában!) Ezt csak azért mondom, hogy méltóztassék látni* hogy a nehéz helyzetben levő országrészeknél vannak még nehezebb helyzetben levő országrészek is. Amennyiben azonban a konkrét eset aztbizonyítaná, hogy itt tényleg roszszabb minőségű búzát adnak az alkalmazottaknak, mint amilyent az ő közreműködésükkel, az a birtok megtermett, meg fogom találni a módjtlti annaik, hotry ezek a dolgok megtorlás nélkül ne maradjanak. (Helyeslés.) Ezeket óhajtottam mondani. Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr a belügyminiszter úr nevében is megadta a választ? (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Igen!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. , Az interpelláló képviselő úr óhajt a viszonválasz jogával élni. , Némethy Vilmos: T. Képviselőház! A miniszter úr válaszát köszönettel tudomásul veszem. Egyúttal közlöm, mint az előbb is mon; dottam, hogy nem akarom a munkások további munkaalkalmait rontani. Ezt az esetet is csak azért közöltem, mert egy munkás fordult hozzám, az is csak azzal a kérelemmel, hogy hat métermázsát cseréljen ki neki az uradalom, amennyiben adótartozását kívánja fizetni. Ezt pedig teljesítette az uradalom. (Mozgás jobbfelől.) , , ; Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr a belügyminiszter úr nevében is megadott? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Sorrend szerint következik Pakots József képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz az Oti. szanálási tervezete tárgyában. Tessék felolvasni. Esztergályos János jegyző: (olvassa): «Igaz-e az, Ihogy az Országos Társadalombiztosító Intézet 7.800.000 pengő évi deficitjének fedezésére olyan tervezetet terjesztett a miniszter úr elé, mely szerint a jövőben a biztosítottak betegség esetén a munkaadói igazolvány után egy pengő kiállítási illetéket, gyógyszerek ellenében a gyógyszerárak 50%-át kötelesek fizetni?» Elnök: Pakots képviselő urat illeti a szo. Pakots József: T Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A mai interpellációé napon képviselőtársaim részesültek abban iái figyelemben, hogy a miniszter urak «sofort» válaszoltak nekik. Én nem vagyok ebben a szerencsés t helyzetben, (Dinnyés Lajos: Hol a miniszter úr? — Egy hang jobbf elől: A kerületében!) mert a miniszter úr nincs Budapesten — úgy tudtom vidéken tartózkodik, — bár nagyon szerettem volna, hla ebben a fontos és nehéz kérdésben hallottam volna a miniszter úr közvetlen válaszát. Már hónapok óta vajúdnak a Társadalombiztosító Intézetnél annak a kérdésnek valamilyen megoldásával, hogy a Társadalombiztosító Intézet évi 7.800.000 pengőre tehető deficitjét hogyan tudnák eltüntetni. Ebben az irányban a társadalombiztosító igazgatósága a munkaadókkal és munkavállalókkal együttesen folytonos tárgyalásokat folytatott a vezetőséggel, az elnökséggel és ezeknek a tárgyalásoknak eredményeképpen ez évi szeptember 2-án tartott ülésükből kifolyólag az Oti, elnöksége előterjesztést intézett a belügyminiszterhez, s az intézet betegségi biztosítási ága pénzügyi egyensúlyának helyreállítása céljából bizonyos javaslatokat terjeszt elő. Ezek & javaslatok — ha az ember végigolvassa — meglehetősen furcsa képét adják annak a bizonytalanságnak, amely a szanálás körül mutatkozik magának az intézetnek vezetése és igazgatása részéről, mert szemben állanak bizonyos álláspontokba munkaadók álláspontja s a munkavállalók álláspontja s nagy viták folynak e körül a kérdés körül. De mindezek tetejében ott van az intézet vezetőségének egészen rideg álláspontja, amely semmiféle szociálpolitikai szempontot mérlegre nem vett, hanem egyszerűen a pénzügyi megoldás módozatait keresi és nem törődik azzal, hogy ma a gazdasági élet annyira leromlott, hogy pl. a Társadalombiztosító Intézet létrehozása idejével szemben ma a nemzeti termelés 50%-kai csökkent, ugyanakkor a társadalombiztosító intézet mégis olyan újabb terheket akar ráróni az adóterhekkel súlyosan megterhelt társadalomra, amely különben nemzeti 8
