Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-140

Az országgyűlés képviselőházénak 1U0. ülése 1932 december 22-én, csütörtökön. 409 még mindig azt lehet mondani, hogy a világ mérvadó államai, a nagy Anglia, a nagy Franciaország és más államok is, a demokráciát tekintik legfőbb értéküknek, a demokráciát tekintik politikai intézményeik alapjának. Miért nem ezeket a külföldi példákat, miért nem ezeket a külföldi alapelveket propagálja a miniszterelnök úr! Miért nem jár elől jó példával akkor, amikor a munkások felé azt a tanácsot adja, hogy ne a külfölddel kokettáljanak. Végül meg kell mondanunk azt, hogy ha a miniszterelnök úrnak valóban az a szándéka, hogy a becsületes választójog, (Propper Sándor: ő maga sem tudja, mit akar!) a választójog demokratikus tisztasága, a választójog titkossága helyett ide holmi korporációs intézményekkel kíván jönni, akkor mi nem mondhatunk mást, mint hogy ez jogfosztás, ez a magyar nép további elnyomatása, további gúzsbakötése kíván lenni, ez igenis, a mai féldiktatúrával szemben az egész leplezetlen diktatúrát akarja ebben az országban intézményesíteni. (Propper Sándor: Es a polgárháború provoká lása!) Ezzel szemben igenis, meg kell már ma mondanunk, hogy az ilyen diktatúrával, az ilyen fasiszta, az ilyen érdekképviseleti törekvésekkel szemben mi igenis, a világ proletariátusára, a világ szocialista munkásságára fogunk apellálni. (Elnök csenget.) Azonnal befejezem. Amikor pedig a világ proletariátusára, a világ szervezett munkásosztályára apellálunk, amikor ennek az országnak a népét teljesen béklyóba akarják verni, akkor jó lesz, ha a miniszterelnök úr is számol azzal, hogy azoknak a táborában, akiket mi a világ szervezett munkásságának nevezünk, ma már van hatalom, politikai hatalom, van politikai befolyás olyan irányban, amely a mai kormányzat és az ország érdeke szempontjából sem érdektelen, úgyhogy végeredményében mi a miniszterelnök urat szükségesnek tartjuk figyelmeztetni arra, hogy ha ő tőlünk azt kívánja, hogy minden tekintetben, nemzeti tekint étben, egyéb tekintetben, adjuk meg a császárnak azt, ami a császáré, akkor ő adja meg a népnek azt, ami a népé. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Csak ebben az irányban, csak ilyen alapon lehet ebben az országban arról beszélni, hogy a munkásosztály abban a nemzeti egységben olvadjon fel, amelyet a miniszterelnök úr agitációs körútján propagál, de csak azért, hogy ezzel leplezze diktatúrás, reakciós szándékait. (Ügy van! Ügy van! a szélsőhaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Ház! Amióta a Gömböskormány hivatalban van azóta még nagyobb a zavar ebben az országban, mint azelőtt volt. Pedig meg lehet állapítani, hogy az elmúlt tíz esztendőben mind a Bethlen-, minid a Károlyikormán v alatt a magyar politikai és közgazdasági élet olyan zűrzavaros körülmények között volt, amilyenek még alig voltak ebben az országban. Az őszinteség hiánya, a mai történelmi idők félreismerésének hiánya Jaz oka, hogy ezek a régi vágású politikusok nem mernek hozzányúlni azokhoz a mélyreható kérdésekhez, amelyeket pedig ma legelsősorban kellene megoldani. A választói jog kérdését mindig úgy állították be, mint a régi osztályuralmi rendszernek alapját, amely eddig volt ebben az országban. A nyilt szavazást védték, mely egyetlen alapja volt annak az alkotmányos életnek, amelyet elgondolni tudtak és nem ismerik fel még ma sem, az életnek mai forrongó, változó viharálban, hogy most kellene éppen nemzeti szempontból egy nagy átfogó gondolatot belevinni a közéletbe és átalakítani az alkotmányos életet úgy, amint azt a mai szociális és forrongó gazdasági változó viszonyok megkívánják. A miniszterelnök úr, aki sokat beszél, aki önmagát tartja mindenhatónak és akinek elgondolása az, hogy vagyok olyan legény, mint te, ezen az eszme-meneten indul el és ebben az eszmekörben akarja az országot egy pártba befogni. (Propper Sándor: Nagy melle mindenesetre van! — Elnök csenget.) Nagyon igazia van az előttem szólónak, ez az elgondolás nem itt született meg ebben az országban. A mussolinizmus egy importált dolog. Az az álláspont, amelyet vörösre, vagy fehérre, de valamilyen terrorra fel kell építeni, nem megoldása a, nemzeti gondolatnak. A miniszterelnök úr sokat beszél a. nemzet öncélúságáról. Ha valaki a diktatúrára építi fel... Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a napirenden lévő témáról beszélni. (Esztegályos János közbeszól) Csendet kérek, a képviselő úrniak nincs joga közbeszólni! Farkas István: A választói jogról beszélek és ezzel kapcsolatban a nemzeti öncélúságról, mely a kormányelnök urat eltölti és irányítja. Ha a nemzeti öncélúság szempontjából nézzük a választói jog kérdését, azt kell mondanom, hogy valóban a lesgyengéhb alapon áll annak^ a^ nemzetnek öncélúsága, amely diktatúrára, építi fel és egy személyhez köti nemzeti ideáljait és nemzeti céljait. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti államok kialakulása a 19. században egész mást mutat, mint ma, mikor a nemzeti államot a diktatúra eszközeivel akarják felépíteni. Egész lehetetlen és furcsa álláspont az, amelyet ebben a kérdésben elfog' a Inak. Ma a helyzet az, hogy nagy társadalmi tagozódások alakultak ki minden állam határain belül és nagyon természetes, hogy ezt a társadalmi tagozódást figyelembe kell venni, mert aki ezt nem teszi, saz nem ismeri az életet, nem ismeri a történelmet, nem ismeri a szociális viszonyokat ós távol áll attól, hogy helyes^ kormányzati irányt tudjon megszabni. Márpedig a miniszterelnök úr beszédeiben mutatkozó borzasztó sok ellentét azt bizonyítja, hogy teljesen tájékozatlanul áll ezen f jelenségekkel szemben és tapogatózik csupán, hogy milyen irányban induljon is el, csak tapogatózik, csak keresi — igaz, hogy mindenki keresi — az utat. Ezt azonban nem azzal a módszerrel lehet megtalálni, hogy a népet elzárjuk az alkotmányos érvényesülés elől. Lehetetlen a társadalmi viszonyok fejlődése mellett a mai korszakot figyelembe nem venni, lehetetlenség úgy megalapozni egy állam kormányzásának módját, lehetetlen megoldani a problémákat úgy, hogy a választói jog rendezését és a parlamentarizmus egészséges alapokra való fektetését mellőzzük. Ezek olyan szempontok, amelyeket figyelembe kell venni. Ha a miniszterelnök úr arról beszél, hogy vannak az államnak felsőbb érdekei, akkor kérdem, mi az a felsőbb érdek? Az-e az állam felsőbb érdeke, hogy legyen egy szűk látókörű, szűk kiterjedésű» nviltszavazásos, terrorral alkalmazott választójogi rendszer, vagy legyen széles, demokratikus, a nép akaratát biztosító választójogi rendszer; legyen olyan titkos választójogi rendszer és eljárási mód, amely lehetővé teszi minden választó számára, hogy