Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-139

392 Az országgyűlés képviselőházának 139 párt minden vármegyében a lajstrom élére pártjának elitjét fogja tenni és a lajstrom élén levő képviselőjelöltek műveltségben, szaktudásban, kötelességteljesítésben és párt­hűségben mindenesetre különb réteget fognak alkotni és különb csoportot hoznak létre, mint aminőt létrehoz egyéni választáson az even­tualis tíz-húsz szónyi többség. A legutóbbi pót választásokkal kapcsolato­san is azt.az óhajomat fejezem ki: szűnjék meg a pótválasztások rendszere. Nem helyes, hogy pótválasztásokkal egyes kerületekben új­ból felzaklatják a kedélyeket. Lajstromos és arányos képviseleti rendszer mellett a pótvá­lasztásokkal egyszersmindenkorra végeztünk. Az egyes pártok aránya az egész ciklus tar­tama alatt stabil miacrad, mert hiszen ürese­dés esetén megfelelő pótképviselő automa­tice elfoglalja azt a helyet. Nem félek a szociáldemokrácia előretöré­sétől sem, mert az, hogy itt 14 vagy 24 szo­ciáldemokrata ül-e, ennek a Képviselőháznak sem összetételét, sem a törvényhozást semmi tekintetben sem fogja zavarni. (Propper Sán­dor: Vallja be, hogy javára szolgál!) En az ellenzéktől sohasem féltem és nem is szabad tőle félni. Az ellenzéknek megvan a maga hivatása és szerintem sokkal munkaképesebb az a parlament, és sokkal érdemlegesebb a munkája annak a törvényhozásnak, aimely­ben az ellenzék számaránya nagyobb, mint a mostani szituációban, mert ez fokozottabb kö­telességteljesítésre készteti a többséget és ez a kormányzat intézkedéseiben is fokozottabb óvatosságot hoz létre- Ennek következtében nekünk, akik pártokon kívül állunk, illető­leg, akik sem a kormánypárthoz, sem az ellen­zékhez nem tartozunk, hanem egészen füg­getlen párt vagyunk s akik tudjuk, milyen adherenciánk van ezen az oldalon is és azon az oldalon is: teljesen objektíve meg lehet állapítanunk, hogy a titkos választójognak és az arányos képviseleti rendszernek bevezetése . nem sötétbe ugrás és nem azt jelenti, amit ezzel szemben szoktak mondani. Hiszen mél­tóztatnak tudni, hogy Magyarországon a tör­vényhatósági választások évtizedek óta állan­dóan titkos szavazással folynak le és láttuk éppen a Friedrich-féle választás alkalmával is az eredményt, amely semmi tekintetben nem szolgáltatott okot semminemű aggoda­lomra. Áthatva mindezeknek f meggyőződésétől és áthatva attól, hogy a választójognál nem a titkosságon, hanem az arányos képviseleti rendszer bevezetésén van szerintem a legfon­tosabb hangsúly^ és áthatva attól, hogy a mi ajánlási rendszerünk csapnivalóan rossz, ame­lyet feltétlenül egy műveltebb, a nyugati álla­mokénál megfelelőbb formában kell megoldani, (Büchler József: Érdekképviselet nélkül!) annyira égetőnek és sürgősnek tartom az új választójogi törvény megvalósítását, hogy ezt a kérvényt nemcsak kiadnám a kormányzat­nak megfontolás végett, hanem azt szeretném, ha hozzá lehetne tenni,: hogy ez a kérvény ki­adatik a kormánynak azzal, hogy a várme­gyénkénti lajstromos és kisebbségi képvisele­tet biztosító arányos választói jognak, .illetve választási eljárásnak behozatalát és az aján­lási rendszernek megfelelő reformját is fog­lalja magában az a törvényjavaslat, amely­lyel — remélem — a kormány mielőbb a Ház elé fog jönni. r ',.-... Ezzel a pótlással kérem a kérvényt kiadni. (Helyeslés a baloldalon.) .. ülése 1932 december 21-én, szerdán. Elnök: Szólásra következik? . Pakots József jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor: T. Képviselőház! Méltóz­tassék megengedni, hogy improvizálva szóljak hozzá ehhez a nagy horderejű kérdéshez, amely — azt hiszem — immár több mint 10 év óta a magyar politikai küzdelmek tengelyében áll. őszintén meg kell mondanom, hogy annak a pártnak is, amelyhez tartozni szerencsém van, centrális célkitűzését képezi a tisztességes vá­lasztójog bevezetése. (Ügy van! Ügy van! bal­felől.) T- Ház! A választójog tisztességes voltából folyik a titkosság, folyik az ajánlási rendszer­nek, vagy legalább is annak az ajánlási rend­szernek eltörlése, amely a csalásokra, hamisí­tásokra, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) visszaélésekre (Propper Sándor: Kor­rupcióra!) olyan borzalmas lehetőségeket nyújt. Folyik a tisztességes választójog követelmé­nyéből bizonyos mértékben talán az is, amiről Petrovácz Gyula igen t. barátom beszélt, hogy helyesebb, fairebb, egészségesebb egy propor­cionális választási rendszer, mint egy egyéni. kerületi választás, amely talán azért is hátrá­nyos, mert túlságosan személyi térre tereli a kérdést, túlságosan kiélezi az ellentéteket^ és nem annyira elvi küzdelemmé, mint inkább személyes mérkőzéssé változtatja át a képvi­selőválasztásnak egyébként igen fontos — majdnem azt kell mondanom, magasztos — közjogi aktusát. Sok minden folyik abból az egy követel­ményből, hogy tisztességes választójogot köve­telünk. De hiába követeljük ezt már több mint tíz év óta, mert ahelyett, hogy javulást lát­nánk, ahelyett, hogy a felfogásoknak, a gya­korlatnak a megtisztulását észlelhetnek, ál­landó, következetes^ és — azt kell mondanom — végtelenül sajnálatos lecsúszás tapasztal­ható a balkanizmus felé. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez az utóbbi 10—12 év választójogi tapasztalatainak rendkívül saj­nálatos mérlege. (Ulain Ferenc: Sztranyavszky megy már ki!) T. Ház! Amikor én a tisztességes választó­jogot követelem, alapjában véve nem teszek egyebet, mint követelem annak az előfeltétel­nek megvalósítását, amely nélkül a miniszter­elnök úrnak a nemzeti egységről szóló prog­rammja, vagy hitvallása nem egyéb demagó­giánál. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) Mert csak egy tisztességes válasz­tójog alapján, egy fair küzdelemben, egészsé­ges, becsületes elvi harcban összeállított és ki­alakult többség és ellenzék tud együtt olyan nemzeti együttműködést folytatni, amelyre a nemzetnek tényleg szüksége van. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amelyről na­gyon helyes, ha beszél a miniszterelnök úr, de a beszédeknél sokkal fontosabb volna, hogy te­remtse meg az előfeltételét ennek a nemzeti egységnek és kooperációnak (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) azzal, hogy a tisztes­séges politikai küzdelem minimális postulátu­mait — melyek egy becsületes választójog és ami ezzel kapcsolatos, a választási eljárásnak tisz­tességes megkonstruálása és alkalmazása — ebben az ezeréves országban megteremtse, hogy ez a nemzet, amely dicső múlttal, nagy tradíciókkal, alkotmányos közszellemmel, a tör­vények iránti mindenkori megingathatatlan tisztelettel dicsekedhetik múltjában, végre nagy múltjához és tradicióihoz méltóképpen élhessen a jövőben és ne kelljen a külföldet

Next

/
Thumbnails
Contents