Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-139

384 Az országgyűlés képviselőházának 139 Propper Sándor: Most megtudtuk hála annak a jó öreg sorsnak, hogy a szeme is igen kitüno, hogy a narancshéjat is meg fogja látni, amelyen elcsúszandó lesz és Ő ezen a narancshéjon nem fog elcsúszni. Most várjuk legközelebbi beszédét, mert egészen biztos, hogy legközelebb már egyéb férliúi előnyeinek arányaival fogunk megismerkedhetni. T. Képviselőház! Ez nem az, amire az országnak szüksége van. (Felkiáltások a szélsőbaiotdalon: Dehogy nem! — Buchinger Manó: Olasz narancshéj lesz az! — Elnök csenget.} Úgy látnám inkább célszerűnek a sorrendet, hogy először talán tárgyalnánk a választójog retoranjárói és ezzel kapcsolatban az egész magyar parlamenti reformról. (Kabók Lajos: Ezt kellene legelőször, addig semmit sem szabadna csinálni!) Erre is elsősorban a titkos választójog alapján létrejött parlamentnek volna joga és lehetősége, hogy a maga számára a munkarendet és munkamenetet megállapitsa. Egyébként azon sem csodálkozom, hogy a túlsó oldalról olyan vehemensen védelmezik ezt a javaslatot. Végre is úri parlament vagyunk még mindig és az úri parlament úri tagjai ráérnek éjszaka, ráérnek hajnalban, azok eljöhetnek amikor sorosak, vagy, ha nem akarnak, nem jönnek el. Most már csak az van hátra, hogy Ostor képviselő úr nyújtson be egy pótindítványt, hogy az ülésekről távolmaradó úri képviselő urak esetleg majd a komornyikjaikat küldjék el éjszaka helyettesítésre, akik őket itt az éjszakai ülésen helyettesítsék. (Fábián Béla: Ezt már mégsem lehet!) Miért ne lehetne a házszabályokat ilyen irányban is módosítani? Jü>gy ilyen többség akaratából mindent lehet. (Fábián Béla: Ugyan kérem, hol vagyunk a Caligula-féle időktől!) Semmi sem lehetetlen, még azt is meg fogjuk érni, (Fábián Béla: ISIem hiszem!) nog y Ualigula módszereit fogjuk omajd itt a közigazgatásban (Zaj.) és az ország kormányzásában érvényesíteni. (Fábián Béla: Szó sincs róla, idáig nem jutunk. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek már képviselő urak! nem lehet érteni a szónokot. Propper Sándor: Ha sokáig élünk... (Buchler József közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr! Propper Sándor ... akkor elérkezhetünk Caligula módszeréig .a magyar kormányzásban. {Fábián Béla: Az nem lehet!) Ez a nappal szék, éjjel ágy berendezés {Derültség balfelől.) — mint beszédem elején mondottam — csak arra szolgálhat — s az is lesz az eredménye, — hogy a parlament kisebbsége, az ellenzék kimerüljön, úgy, hogy képtelen legyen eleget tenni kötelességének. Ha ez a cél, akkor ezt ezzel a rendszabállyal el fogják érni. De nekünk az ilyenekben már gyakorlatunk van. Azok, akik most tagjai vagy tagjai voltak a főváros törvényhatósági bizottságának, ahol tartottak éjszakai üléseket egynehányszor, különösen a költségvetés tárgyalásánál és az interpellációs napokon, azok nagyon jól tudják, hogy a főváros törvényhatósági bizottságának éjszakai ülései tökéletesen csődöt mondtak. Lefolytatták őket, megtartot

: ták őket, de 3—4 törvényhatósági bizottsági tag jelenlétében óriási unalom mellett, teljes közönyben. (Kozma Jenő: Mert obstruáltak!) Nem hinném, hogy az országgyűlés tagjai virgoncabbak, elevenebbek vagy ügyszeretőbbek volnának, mint a főváros törvényhatósági bizottságának tagjai, úgyhogy előrelátható az is, hogy itt a Képviselőház éjszakai ülésed is ülése 1932 december 21-én, szerdán. unalomba fognak fulladni. (Zaj.) Kérdem tehát, mire jó ez? Ha már a házszabályokról van szó és ha már volna is ennek a többségnek erkölcsi alapja arra, hogy a házszabályokat módosítsa, akkor megállapíthatjuk, hogy a házszabályok módosítására szükség is van, de nem szabad így futtában előkapni egy dolgot és a házszabályok közé iktatni. (Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Propper Sándor: Kérek öt perc meghoszszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) Tessék folytatni. Propper Sándor: Csak azért kértem ezt a meghosszabbítást, hogy mondatomat befejezhessem, nem szeretném ha csonka mondat kerülne be a naplóba. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) A házszabályoknak van sok olyan része, amely valóban re vízióra szorul, de nem reakciós irányban. (Zaj.) Csak arra utalok, ami a mentelmi bizottságban már esztendők óta beszéd tárgya, hogy tudniillik a mentelmi bizottság annyira megszűkítette a saját jogkörét, olyan kevés jogot és lehetőséget vett igénybe a maga részére az eléje utalt képviselő urak ügyének elbírálásánál, hogy kénytelen minden eléje utalt ügyben az illető képviselőt elmarasztalni. A mentelmi bizottság elnökétől ígéretem van abban az irányban, hogy össze fog hívni valamilyen jogi tanácskozó testületet, amely ezt a kérdést tisztázni fogja és lehetővé fogja tenni azt, hogy a (mentelmi bizottságnak szuverén joga legyen előterjesztéseket tenni és napirendre tűzést is javasolhasson. Ez a bizottság még mindig nem ült össze, még mindig az az úzus áll fenn, hogy minden képviselőt elmarasztalnak, akár tévedett az elnök, akár nem, (Fábián Béla: Igaz!) mint ahogy legutóbb Peyer képviselőtársunk ügyében igen alaposan tévedett, és egy ki nem mondott szóért, egy feltett gondolatért utalta a mentelmi bizottság elé, amely egy ki nem mondott szóért és egy feltett gondolatért jegyzőkönyvi megrovásra ítélte Peyer Károly képviselőtársunkat. Szükség van tehát a házszabályok módosítására, de nem így, ahogy ez most ide kerül, hanem, ismétlem és hangsúlyozom, csak úgy képzelhető el akár a Ház ülésrendjének, akár a Ház tanácskozási rendjének, akár a házszabályoknak a módosítása, hogy először előáll a kormány a választójog reformjával és megcsinálja a választójogi törvényt, becsületes, demokratikus választójogot, titkos szavazással. Az a parlament, amely ilyen alapon ül össze, megtalálja majd a módját annak, hogy a lehető legcélszerűbb módon rendezkedjék be az országgal szemben fennálló tartozásának lerovásáraAzzal fejezem be felszólalásomat, hogy ezt az előterjesztést nem fogadom el és tagadom a többségi pártnak azt az erkölcsi jogosultságát, hogy a kisszámú ellenzéki képviselőt éjíszakai kidöglesztő szolgálatra rendelhesse be. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A képviselő urat ezért az utóbbi kijelentésért rendreutasítom. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t- Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik el-