Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-137

302 Az országgyűlés képviselőházának 137. gyalási metódus szempontjából, hogy tudni- i illik minél hamarabb lehetővé tétessék a múlt aktáinak lezárása, másrészt azért, mert a fennálló joggyakorlat számos precedenst nyújt ebben a tekintetben, amelytől eltérni nem tartanám indokoltnak; végül — ami a leglényegesebb a parlament ellenőrzési jogának biztosítása szempontjából — minthogy a zárszámadások keretében (Felkiáltások a baloldalon: Nincs ellenőrzés!) a parlament véleménye teljes mértékben megnyilvánulhat: kérem a t. Házat, hogy a határozati javaslatokat elutasítani méltóztassék. (Helyeslés a jobbollalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Zaj a baloldalon. — Felkiáltások jobb felől: Halljuk! Halljuk!) Harmincnál több képviselő névszerinti szavazás iránti javaslatot nyújtott be hozzám, j Tekintettel azonban arra, hogy a házszabályok 158. §-ának negyedik bekezdése értelmében névszerinti szavazás iránti javaslatot csak törvényjavaslatok általánosságban való elfogadásának kérdésében lehet kérni, azt mint házszabályellenest elutasítom. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: A házszabályokhoz kérünk szót! — Gál Jenő: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) Csendet kérek, j képviselő urak. A kérdés még nincs feltéve, csak most jövök a kérdés feltevéséhez. Kállay Tibor képviselő úr a vita során háromrendbeli határozati javaslatot nyújtott be. Minthogy ezek közül a határozati javaslatok közül az I. számú határozati javaslat halasztó természetű, mindenekelőtt ezt a határozati javaslatot bocsátom szavazás alá. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Kállay Tibor képviselő úr I. számú határozati javaslatát felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa) a határozati javaslatot.) Elnök: A kérdés feltevéséhez Gál Jenő képviselő úr kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Gál Jenő: T. Képviselőház! Anakronizmus az, ami előtt most állunk. A kérdés feltevéséhez most adja meg a szót az elnök úr, amikor már a kérdés felett való döntésnek előzetes feltételét képező ívet, amelyen az foglaltatik, hogy névszerinti szavazást kérünk, egyszerűen, hozzászólás nélkül elutasította, holott ez sérti a házszabályt. (Felkiáltások a baloldalon: De mennyire!) Amikor ilyen kérés fekszik az elnök úr előtt, a törvényben, a házszabályban meghatározott 30 képviselőnél több képviselő aláírásával, akkor az elnök úrnak e tekintetben elsősorban a hozzászólást kellett volna megengednie, mert ezt a javaslatot anélkül, hogy arra nézve a Ház nyilatkozott volna, elutasítani, nein tartozik az elnök jogkörébe. Ez következik a házszabályoknak abból a rendelkezéséből is, amelyet a mélyen t. elnök úr itt alkalmazni kíván. De mivel precedensszámba megy a kérdés, legyen szabad a mélyen t. Ház figyelmébe ajánlanom azt a konstrukciót, amelyet a házszabály etekintetben a 158. §-ában felállít. A névszerinti szavazás előfeltételéül valóban azt állapítja meg a házszabály, hogy az egy törvényjavaslat általánosságban való elfogadásának kérdésében történjék. Utalok arra, hogy azok a^ javaslatok, amelyeke^ képviselőtársaim a zárszámadások elfogadása, vagy el nem fogadása tekintetében ülése 1932 december 15-én, csütörtökön. benyújtottak, azt tartalmazzák, hogy a törvény alakjában kell e felett a kérdés felett határozni. Amikor tehát azt mondja a házszabály, .hogy a Ház bölcsesége afelett dönt, hogy vájjon általánosságban ez a kérdés törvényjavaslat alakjában rendeztessék-e vagy sem, akkor megadja azt a jogot, hogy e törvényjavaslat kérdésének tárgyalása névszerinti szavazással döntessék el. (Ellentmondások jobb felől.) Bocsánatot kérek, mindig az volt a gyakorlat, hogy olyankor, amikor a képviselők jogainak érvényesítéséről és egy határozat keletkezésének reformjáról van szó, akkor mindig kiterjesztőleg magyarázták a házszabályokat. A házszabályok 158. §-a azt a kifejezést használja, hogy névszerinti szavazásnak ebben a kérdésben van helye, és nem abban, hogy a törvényjavaslat általánosságban mit tartalmaz és azt a Ház elfogadja-e. Ha az utóbbi értelemben akartak volna a házszabályok rendelkezni, akkor azt ekkép fejezték volna ki. De mivel egyenesen csak arra utalnak, hogy ebben a kérdésben van névszerinti szavazásnak helye és mivel a törvényjavaslat kérdése a határozati javaslatban fel van vetve, (Ügy van! Ügy van! a báloldalon.) ennélfoigtva, amikor itt a Ház a maga bölcs elhatározásával afelett dönt, hogy legyen-e törvényjavaslat, vagy sem, akkor nem lehet megkerülni ezt a rendelkezést azzal, hogy egyszerűen enunciálja az elnök úr: ezt pedig elutasítom. Az elnökség elsősorban azzal sértette meg ezt a házszabályrendelkezést, hogy ^ nem engedte meg a határozat kimondása előtt a hozzászólást. Mert most minek kell következnie? Ha a Ház bölcsesége úgy fogja találni, hogy itt mégis névszerinti szavazásnak helye van, akkor a mélyen t. elnök úr határozata, enunciációja érvénytelen és semmis. Azt a kérést intézem tehát erről a^ helyről a mélyen t. elnök úrhoz, szíveskedjék elsősorban is visszavonni enunciációját és a meghozott határozatot, és utána a házszabályok értelmében abban a kérdésben, hogy vájjon helye van-e itt a névszerinti szavazásnak, vagy sem, méltóztassék a vitát megnyitni. Igénytelen nézetem szerint nem lehet egy elnöki enunciációval elkonfiskálni a, Háznak azt a jogát hogy a maga szuverén jogát gyakorolni akarja. (Ügy van! Ügy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) Ez a Ház van hivatva^ dönteni afelett, hogy legyen-e ebben a kérdésben névszerinti szavazás. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elvégre megszoktuk azt, hogy a képviselők szólásjoga mostanában nem részesül abban a tiszteletben, amelyben a múltban részesült. De már egy határozathozatal joga, egy névszerinti szavazás eldöntésének joga bir olyan fontossággal, hogy a képviselők arra^ nézve a maguk véleményét kinyilváníthassák. Ezzel az elhatározással a képviselői szólásszabadság is megvan sértve. Kérem tehát, hogy a Képviselőház tagjai számára a hozzászólás jogát biztosítani méltóztassék. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kérem az elnök urat, hogy méltóztassék ezt a kérdést szavazásra feltenni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Hegymegi Kiss Pál képviselő úr a kérdés feltevéséhez kíván szólni. A szó a képviselő urat megilleti. Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy igen rövi-