Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1932 december U-én, szerdán. 249 kultúrfölény ennek a kivirágzása, hanem inkább a kultúra trombózisának lehetne nevezni, amidőn megakad az egész gazdasági és tudományos vérkeringés. Hírlik, hogy a kormány és más közületek a legközelebbi jövőben nyugdíjazni kívánják mindazokat a kiszolgált közalkalmazottakat, akik bizonyos életkort, vagy szolgálati időt elértek. Tudniillik, mivel az aktiv és nyugdíjas ellátmány közt 30 vagy 33%-os különbség van és a nyugdíjas az illetménynek csak 70%-át kapja meg, az ilyen módon felszabadult 30%ból lehetővé válnék új embereknek állásokban való elhelyezése. (Esztergályos János: Akkor még egy Lillafüredet fognak építeni!) Nem Lillafüredet! (Esztergályos János: Még egyet! Hadd legyen kettő!) Attól félek, hogy ez az akció aránylag kevés eredményt fog produkálni és a kevés eredmény nemzeti szempontból katasztrofális lehet ránk, mert méltóztassék csak szociális szempontból nézni, mit jelent az, hogy az a 23—24 éves fiú, aki elvégezte a főiskolát s eleget tett katonai kötelezettségének, 3—4 éven keresztül lót-fut, szaladgál, istanciázik, míg végre a legminimálisabb kezdő álláshoz hozzájut, (Esztergályos János: Sőt nagy protekcióval utcaseprői állást kap!) 28 éves emberről van immár szó, aki mihelyt legelső garasait, fizetéseit megkapja, r nem tud eleget tenni a munkanélküliség idején vállalt adósságainak és kötelezettségeinek, legkevésbbé alkalmas pedig arra, hogy a nemzet érett férfiaként esetleg családalapításra gondolhasson. Ha ez az ember megházasodik 35 éves korában, akkor a gyermekek jövőjéért való aggodalomban nem az egykének, hanem az egy sének rendszeréhez fog csatlakozni. A nemzet értékes társadalmi rendje pusztul ki azzal, hogy mai generációnkat elhelyezni nem tudjuk. A diplomás lányok és általában a középiskolát, vagy más egyenrangú iskolát végzett leányok férjhez menni nem tudván, érthető élniakarással szintén a kenyérkeresetre vetik magukat és ilyen módon még ők is elütnek néhány, esetleg később családfenntartóként szereplő férfit a munkavállalás lehetőségétől. Teljes mértékben elismerem a nőknek közalkalmazáshoz vagy munkavállaláshoz való jogát; elismerem s nagy tisztelettel nézem azt a küzdelmet, amelyet a munka teljesítése közben vállalnak; sokan még ősi anyai hivatásukról is le kell, hogy mondjanak evvel kapcsolatban. Mégis szeretnék ez alkalommal azoknak a férjezett nőknek közalkalmazásáról beszélni, akiknek férje szintén közalkalmazásban van. (Rakovszky Tibor: Előbb a nagy álláshalmozókról tessék beszélni!) Semmi kifogásolnivalót sem találok abban, ha két egyforma, aprófizetésű

r ember kél egybe s mint férj és feleség próbálnak a mai nehéz viszonyok között megélni. (Rakovszky Tibor: Máskép nem tudnak összeházasodni, ez a hozomány!) Semmi kifogásom ellene; csak az ellen szólok, amikor a férj közszolgálatban magasabb rangba kerül, de a feleség még mindig közszolgálatban f van és sok rászoruló leány vagy férfi családfenntartót, hadiárvát szorít ki az állásvállalás lehetőségétől, mert ő maga, mint férjezett asszony — elismerem, hogy nagyobb kulturális igényeinek kielégítésére — még mindig állásban van. (Egy hang half elől: Igám van!) Ügy gondolom és képzelem el, hogy mondjuk atzí V., VI. vagy esetleg VII. fizetési osztályban lévő közalkalmazottaknál mindenesetre meg kellene nézni, hogy az illető családos-e, hány gyermeke van és egyéb családi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. körülményeit is vizsgálat tárgyává kell tenni (Rakovszky Tibor: Egyénileg kell elbírálni!) Egyénileg kell elbírálni, de meg vagyok győződve arról, hogy egy ilyen rendelet kiadása sok munkaalkalmat és munkalehetőséget biztosítana. Azt szeretném, ha a kormány valami törvényes iniciativával ezt lehetővé tenné. Próbáltam ládátokat összeszedni, kaptam is egy sereg ilyen adatot, de végeredményben az embiar nem vállalhat felelősséget ilyen aidatokért ugyanakkor, amikor a kormány egy rendelet kiadásával 48 órán belül meggyőződhetik arrpl, hogy kik azok a közalkalmazottak, akiknél a férj és feleség állásban van. Félreértések elkerülése végett kijelentem: minden nőnek joga van a munkavállaMsra. Sajnos, a körülményeik erre rákényszerítik. Ha diplomás, diplomához kötött munkához van joga. A férjnek, az apának, az anyának teljes joga és kötelessége, hogy gondoskodjék arról, hogy a gyermeke, akár férfi, akár leány, a mai nehéz viszonyok között valamiféle munkában, valamiféle kereseti lehetőségben elhelyeződjék. Nem ezek ellen szólok, nem azt nézem, hogy az apák milyen állásiban vannak és hogyan helyezik el gyermekeikéit. Nem térek rá arra a közhelyre, amelyet használni szokás : «az előkelő apák ...» stb. Előkelő apáknak is joguk van arra, hogy gyermekeiket elhelyezzék, mert nem tudnak róluk máskép gondoskodni. Én csak azt kérem, hogyha azok iá férjek, akik magasabb állami vagy közületi rangot értek el és akiinek felesége még mindig közszolgálatban van, amint a férj ezt a magasabb rangsort eléri, az asszony saját kedve szerint vagy nyugdíj aztassék, vagy pedig — odáig is elmennék — szüneteltessék közrszolgálatia és ha az élet újra olyan helyzetbe hozza, hogy exisztenciális szükség lesz rá, újból elvállalhassa állását és visszamehessen oda, ahol volt. (Farkasfalvi Farkas Géza: Meg kell szüntetni az álláshalmozásokat! — Rakovszky Tibor: Csak mindig felülről kezdve! A nemzeti munkaterv első pontjának ennek kellene lenni! — Zaj.) T. Ház! Ezt a gondolatot legelőször pártomban vetettem fel. Eendkívül sok és nagyon érdekes levelet kaptam. Volt aprehenzív levelek sorozata, a mellett az adatokat hozó levelek sorozata. Nem tartom most a Házhoz illőnek és méltónak azt, hogy mimdezeket felolvassam és ismertessem a Házban, de méltóztassék elhinni, hogy méltán és joggal keserűség fogja el az állástkeresők szívét és lelkét, mikor egy családban az apa, anya és két felnőtt gyerek, mind a négyen állásban vannak, dolgozhatnak, a másik oldalon .pedig egy többgyermekes családapái érdekében hiába lóigen t. Ház, most ezrek és százezrek feje fömára állást szerezni. Rakovszky Tibor t. képviselőtársaim is tagja ennek a bizottságnak, tudja nagyon jól, hogy egy malomellenőri állásért valóságos versenyfutást rendeztünk,, pedig ez az állás csak egy évre szól és bizonytalan egész kimenetele és tartama. Tisztelettel kérem a kormányt, keresse meg a lehetőségeket — hangsúlyozóin — törvényes úton, hogy az emíbérileg lehetséges igazságot felderítse s meg vagyok győződve róla, hoigy az emberileg- kikeresett igazságból egynéhány okleveleis embernek — akár középiskolai, akár főiskolai oklevelük van az illetőknek — kenyere származik. (Helyeslés.) Ehiök: A képviselő úr által előterjesztett interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Sorrend szerint következik Rakovszky Tibor képviselő úr interpellációja a pénzügymi85