Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-135
Az országgyűlés képviselőházának 13 lyekre most nem szándékozom kitérni. Egy nagy kátránya volna azonban a Képviselőház zárszámadási joga szempontjából, illetőleg ennek a jognak gyakorlása szempontjából, amelyet bátor vagyok megemlíteni. Felszólalásom elején utaltam már arra, hogy a zárszámadások tárgyalását csak abban az esetben tarthatom produktív törvényhozói tevékenységnek, ha az abból szerzett tapasztalatokat a jövő évi költségvetésnél hasznosítani lehet. (Jánossy Gáoor: Ez igaz!) Abban az esetben pedig, ha az indemnitást törvényerőre kívánnék emelni, ami a gyakorlatban minden valószínűség szerint hosszadalmas és újabb költségvetési vitát eredményezne, körülbelül kizártnak kell tartani, hogy a zárszámadás olyan időben .kerülhessen a Képviselőház elé, hogy a jövő évi költségvetést megelőzze. (Strausz István: Miért, igen t. képviselő úr?) Azért, mert a zárszámadás törvénybeiktatásához — akárhogyan vesszük is a dolgokat —• legalább két hónapi idő szükséges. (Strausz István: Eddig 18 év alatt nem hallottunk itt egy zárszámadási számot. A régi pénzügyminiszterek nem is mertek ide bejönni zárszámadás nélkül!) Általánosságban lehet arról beszélni, hogy zárszámadási rendszerünk mindenben megfelel-e az időközben teljesen megváltozott viszonyoknak. De szerény nézetem szerint teljesen lehetetlen olyan zárszámadási rendszert konstruálni, amely anélkül, hogy a minden gazdálkodáshoz, tehát az állami gazdálkodáshoz is szükséges rugalmasságot egyidejűleg ki ne zárná, lehetetlenné teszi a kormányzat részére a költségvetési törvény szakaszainak áthágását. Erre azonban, a költségvetési törvény minden rendelkezésétől való eltérés lehetetlenné tevésére, véleményem szerint, nincs is szükség. A lényeg, nézetem szerint, nem annyira az államszámviteli törvény esetleges újabb szakaszaiban van, mint inkább abban a gyakorlatban, amelyet a meglévő rendelkezések kereti között követ a kormány. (Helyeslés.) Ezt a gyakorlatot pedig kellően ellenőrizheti az országgyűlés^ abban az esetben, ha a zárszámadásokkal idejében foglalkozik. Ez az én véleményem. Amennyiben azonban a t. Háznak az volna a nézete, hogy zárszámadási rendszerünk megváltoztatására szükségünk van, annak módja csak a törvény reformja lehetne, nem pedig a törvénynek kiragadott, ad hoc esetekben incidentaliter való módosítása. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Felkiáltások: Meghosszabítjuk.) Zsindely Ferenc: Kérem, méltóztassék beszédidőmnek két perccel való meghosiszlalbhitasához hozzájárulni. (Helyeslés.) Elnök: A Ház megadja. Méltóztassék folytatni. Zsindely Ferenc: Szerény nézetem szerint ugyanis éppen az incidentaliter való módosítás volna annak a gyakorlatnak megvalósítása, amelyet Kállay igen t. képviselőtársam egyik határozati javaslata magában foglal, hogy t. i. az indemnizálás csak törvénnyel legyen lehetséges. A zárszámadástvizisgá'ló bizottság jelentését elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Héjj Imre jegyző: Strausz István! Strausz István: Igen t. Képviselőház! Mielőtt az 1928/29. évi zárszámadás bírálatária áttérnék, a Ház engedelmével a pénzügyminiszter KÉPVISELŐHÁZI XAPLÓ XII, 5. ülése 1932 december 13-án, kedden. 185 úr kijelentéseire kívánok felelni. (Halljuk! Halljuk! ) Az első nap zárszámadási vitája arról győzött meg, hogy aziok a képviselők, akik számadási nagy anyag fáradságos tanulmányozásába belemélyedtek, (Jánossy Gábor: Nem sokan voltunk!) hogy a nemzet érdekeit megvédjék a jövőre nézve az államháztartás vitelében meghonosodott törvénytelenségektől, hibáktól és bátran mond'hatnám: visszaélésektől, egészen meddő munkát végeztek. (Jánossy Gábor: Visszaélések nem voltak!) Sok volt. Ne beszéljünk a népjóléti minisztériumról, (Jánossy Gábor: Azok megtoroltattak!) ne beszéljünk a belügyminisztériumról, ahol mi volt a házipénztárral, ne beszéljünk a többi minisztériumokról és alantasabb hatóságokról: burjánzottak a visszaélések. (Jánossy Gábor: Dehogy! Kivételesek volíak és tazok megtoroltattak! — Kabók Lajos: Ne védje a rosszat! — Jánossy Gábor: Sohasem védtem, csak az igazság mellett szólok közbe! — Fábián Béla: Na ne, hol van itt a megtorlás? — Jánossy Gábor: A bíróságnál! — Fábián Béla: Az Isten kezében van! — Jánossy Gábor: Ebben igaza van!) Előrebccsátott_ megállapításomat Imrédy igen t. pénzügyminiszter úr kijelentéseire alapítom, amelyeket a zárszámadási vita első napján a t. kormány képviseletében tett. A pénzügyminiszter úr többek között kijelentette, hogy a mai kormány a zárszámadások anyagából a legkisebb részért sem vállal semminemű felelősséget. Ezt nem tudtam megérteni. Ezlt egy kormánypárti képviselő úr mondta. (Fábián Béla: Ő nem volt kormánypárti képviselő!) Nem is értem, miért kellett éppen a pénzügyminiszter úrnak ilyen kijelentésekkel élnie, az egész kormány nevében. Ez is újból taktikázás volt a közvélemény feszültségének levezetésére. Az ilyen kijelentésekkel azonban a miniszter úr nem tudta a célt elérni, mert ha volt és van feszültség, akkor ez a kijelentés felfokozta a feszültséget. Sőt messzebb ment az igen t. pénzügyminiszter^ úr az állásfoglalásában, amikor a Ház tudomására hozza, hogy a zárszámadási felmentvények feletti szavazást az igen t. képviselő urak bölcs ^belátására bízza. Ez is felesleges volt. Csodálkozom is, hogy ilyen szokatlan kijelentésre határozta el magát. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Az igen t. pénzügyminiszter úrnak ez a kijelentése azonban a legélesebb ellentétben áll a Képviselőháznak ugyanezen az ülésen kifejezésre juttatott azzal az álláspontjával, hogy nem fogadja el azt a határozati javaslatomat, amely egyedül azt célozza, hogy lehetetlenné váljék az államháztartás vitelében jövőre nézve az eddigi gazdálkodás, amely nem ismert takarékosságot, nem ismerte az adózók érdekeit, csak a szabadosságot ismerte a pazarlásban és a kormányhatalmi érdekek istápolásában. (Jánossy Gábor: Nagy túlzások ezek!) Igen t. Ház! Határozati javaslatom el nem fogadása az igen t. pénzügyminiszter úr részéről mit jelent? Nem jelenthet mást, mint azt, hogy az új kormány alatt is a régi abuzusos-rendszer dominál tovább az államgazdaságban. (Jánossy Gábor: Ezt nem lehet abból kimagyarázni!) Majd utánam álljon fel a t, képviselő úr és fejtse ki a maga nézetét. A kormány álláspontjának nyilt bevallásával, az igen t. miniszter úr, nagy szolgálatot tett a nemzetnek, mert legalább tudja a nemzet, hogy a kormányváltozás nem jelent rendszerváltozást sem az államháztartásban, sem az adóz27
