Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-134

158 Az országgyűlés képviselőházának 1, Lajos: Mire való a költség?) E nagyfontos­ságú működésnek elismeréséül, amellyel a magyar-olasz barátság megerősítését, vala­mint a magyar-olasz kultúregyüttműködést nagymértékben elősegíti, részére az 1928. év július—december hónapokra utalványozhatott ez az összeg.» Méltóztatnak látni, hogy a magyar-olasz barátságot milyen hathatósan erősítette meg az elmúlt kormányzat! Most már egy érdekesebb témára, a va­gyonváltság kérdésére kell áttérnem. A 140. ol­dalon azt találjuk (olvassa): «Különféle kiadá­sok és bevételek. 6. rovat. Vagyonváltságalap­nak nyújtott kölcsön. Előirányzat nélküli ki­adás 4,436.032 pengő.» Tehát négymillió. Mi ennek a magyarázata? (Tovább olvassa): «Ezt az összeget egyrészt azért kellett utalványozni, mert az állami adósságok csökkentése érdeké­ben szükséges volt államadóssági kötvényeket vásárolni olyan időpontban, amikor ezek a kötvények előnyösen voltak megszerezhetők, a Vagy on váltságalap azonban, amelynek rendel­tetése elsősorban az állami adósságok terhének csökkentése, átmenetileg nem rendelkezett ren­deltetése betöltéséhez szükséges pénzkészlettel.» Éppen ezért előlegezni kellett. (Tovább olvassa): «Az állami közigazgatás által előlegezett össze­geket ü f Vagyonváltságalap a vagyonváltság­földek értékesítésével kapcsolatos bevételeiből meg fogja téríteni,^ a szóban lévő előirányzat nélküli kiadás tehát hasonló összegű állami követeléssel van ellensúlyozva.» Nem tudom megtérült-e, mert csak erről a zárszámadásról beszélek. Az elnök úr intelméhez ragaszkodnom kell, nem szabad tehát más évbe belemennem, itt maradok ennél az évnél. Ennél nincs semmi megtérítés. De méltóztassék az orgonacserjét nézni. (Friedri€h István: Micsoda?) Orgonacserje. (Sauerborn Károly: Virágot a virágnak!) Az eset a következő (olvassa): «Indokolást igé­nyel, hogy egy kereskedőkertésznek 2000 pengő segély utalványoztatott» ... (Friedrich István: Melyik tárcánál?) A földmívelésügyinél. (Tovább olvassa): «... mert az illető által az 1927. évben téli virágoztatás céljaiban Drezdá­ban vásárolt orgonacserjék behozatali vámté­tele a megrendelés és beérkezés ideje között a 33. számú tétel alól a 35. számú 250 arany­koronás tétel alá soroztatván, ezáltal önhibá­ján kívül 4379 pengő tényleges veszteséget szenvedett.» (Dinnyés Lajos: A többivel mi lesz? — Rassay Károly: A hasonló esetekben? — Friedrich István: Hogyan hívják?) Nincs megnevezve. Ha a kormány a többi kereskedő­vel szemben is gyakorolná a nagylelkűségnek ugyanezt a paroxizmusát, ezt a jótékony adást, ha mindazokkal, akik önhibájukon kívül ilyen 'helyzetbe jutottak, az állam ilyen nagylelkű lett volna, akkor nem lenne fizetésképtelenség és nem lenne csőd. Az állam olyan nagylelkű, hogy itt a névtelen adófizetőkkel szemben fel­állítja annak a névtelen kereskedőnek a fogal­mát, akit ő államilag támogat az orgonacserje behozatalánál. (Dinnyés Lajos: Szép kis virág­csokor ez!) Ha már a növényeknél vagyunk, rátérhe­tek egy kicsit a vegytanra is, mert itt feltűnik az alkaloidák neve (olvassa): «Bejelenti még a miniszter, hogy az ezen rovat hitele terhére az 1927/28. évben az «Alkaloida» Vegyészeti Részvénytársaságnak egy év tartamára 7%-os kamat mellett utalványozott 50.000 pengő köl­csön —eltérőleg az 1927/28. évi zárszámadási jelentés 449. tétele alatt történt bejelentéstől — az 1928/29. számadási évben nem folyt be, mert i. ülése 1932 december 12-én, hétfőn. a kölcsön visszafizetésének határideje módosít­tatott és pedig akként, hogy az 1929. évi ter­mésből származó nyersanyag feldolgozásának és értékesítésének megtörténte idejére állapít­tatott meg.» (Rassay Károly: Azután majd a következő évekre és még most sem fizetett egy vasat sem!) Most egy kicsit a Mávag.-ról fogok be­szélni. (Zaj.) A Mávag.-nak, az Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak túlkiadása 14,948.390 pengő 50 fillér. (Szeder Ferenc: A hadirokkantaknak azonban nincs és nem is lesz!) Most nézzük meg, hogy mi ennek a túlkiadásnak az oka (olvassa): «A túlkiadás oka, hogy az alkalma­zottak üzletfelesleg utáni jutalékára az új juta­lékszabályzat értelmében előirányzott 5%-kai szemben az üzletfelesleg 10%-át kellett fordí­tani, továbbá útjavítások váltak szükségessé...) Növelte a túlkiadást az Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak munkásságát ismertető sajtóközle­ményekért kifizetett 5000 pengő propaganda­költség is.» (Rassay Károly: Kinek fizették?) Nem mondja meg. Itt megint névtelen közle­mények vannak. (Tovább olvassa): «Végül túlkiadásokat okoztak a Pénzintézeti Központ által nyújtott kölcsönök után az előirányzaton felül fizetett időközi kamatok.» Mindezt azért kellett ide bevenni, mert ez a kölcsön a költ­ségvetés elkészülte után vétetett fel. (Tovább olvassa): «Megjegyeztetik, hogy a kimutatott túlkiadás az üzemnek az előirányzaton felül el­ért bevételében csaknem teljes fedezetet talál.» Méltóztatik tudni, hogy mi van ezzel _ a Mávag.-gal. Ez az üzem a hatos bizottság je­lentése és ,más jelentések szerint el van adó­sodva. (Rassay Károly: Ezen folyik el a vé­rünk!) Igen, ezen folyik el a vérünk. A hatos bizottság jelentésben benne van, hogy 11 mil­lió pengő úgynevezett kellemetlen adóssága van ennek a tisztelt társulatnak, amely 14 mil­lió pengőt kapott túlkiadás címén a költség­vetési előirányzaton felül. (Zaj.) Méltóztassék megengedni, hogy mégy egy jellemző tételről beszéljek. (Dinnyés Lajos: Ehhez mit szól, Jánossy képviselő úr? — Já­nossy Gábor.: Majd előbb meghallgatom, aztán hozzászólok!) Közutak, hidak építésére és fej­lesztésére felvétettek bizonyos összegek. Azt mondja a számszék jelentése (olvassa): «E kiadások indoka az, hogy a közutak rekon­strukciójával kapcsolatos országos programm kidolgozása, valamint az új hidak megépíté­sére és a meglévő hidak átépítésére vonatkozó pénzügyi és műszaki tervezetek elkészítése oly nagymérvű akciót Ölel fel, amely széleskörű tanulmányokat igényel,» (Dinnyés Lajos: Es napidíjat!) «ami e téren tapasztalattal és tu­dással bíró kiváló szakerők időleges kisegítő tevékenységének igénybevételét tette szüksé­gessé. Az említett célokból egy nyugalmazott államtitkárnak havi 680 pengő, egy nyugal­mazott helyettes államtitkárnak pedig havi 672 pengő munkadíjjal való alkalmazása vált elkerülhetetlenné.» (Rassay Károly: Miért nyugdíjazták, ha olyan nélkülözhetetlenek! — Dinnyés Lajos: Ez is névtelen!) «Végül ugyancsak a hivatkozott törvény­szakasz értelmében indokolást igényel, hogy a hasznos beruházási hitelösszeg terhére 42.342 pengő 31 fillér erejéig ugyancsak más fede­zet hiányában különféle dologi kiadások is elszámolást nyertek.» Méltóztassék megfigyelni, hogy melyek ezek a dologi kiadások. (Tovább olvassa): «így a hasznos beruházások terhére számoltattak el a forgalomszámlálással kap-

Next

/
Thumbnails
Contents