Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-134
Az országgyűlés képviselőházának 1$4. nyúzzák!) Például egy szegény ácsi kereskedőnek 7 pár cipőjét és 10 méter férfiszövetét elárverezték 27 pengőért és szegénynek az adója ma nagyobb, mint az árverés előtt volt. Ezzel szemben nagyon érdekelne tudni, hogy például a bajor hercegnek mennyi az adóhátraléka 1 ? Nagyon érdekelne tudni, hogy például Mikes püspök úrnak még mennyi az adóhátraléka*? Egyáltalában a t. magas egyházi méltóságoknak mennyi az adóhátralékuk? Ha ezt a pénzügyminiszter úr a miniszterelnök úr elé terjesztené és függelékül odatenné báró Gerliczy tolvajkodásait és a Kóburg hercegi örökösödési adó ügyét, akkor talán tisztán látna a miniszterelnök úr is és nem tenne olyan könnyelmű kijelentéseket, mint amilyeneket tett Szolnokon. Már mondottam, t. Képviselőház, hogy az adómorál első feltétele az, hogy az a kormány, amely morált hirdet, maga is morális alapon álljon, ne költsön többet, mint amenynyit az ország törvényhozása megszavazott. Az adómorált illetőleg ennek is van három feltétele. Az első az igazságos adóztatás. A magyar adórendszer minden, csak nem igazságos és hiába magyarázta velem szemben Vargha államtitkár úr, hogy Mária Teréziakorabeli törvények ma már nincsenek életben és hogy milyen adóprogresszió van ebben az országban. Kérdem én a t. Házat: amikor a múlt évben felemelték a jövedelmi adót száz százalékkal, az általános kereseti adót száz százalékkal, akkor ezt progresszív alapon tették és kérdezték az urak azt, hogy az az iparos, kereskedő, magánalkalmazott tudja-e ezt a szörnyű adóterhet elviselni? Közben jött a Gömbös-kormány a 95 ponttal (Fábián Béla: Ponttyal ! ) és a rádión hirdetett sof ort-progr animal. A sofort-programm összezsugorodott, összelapult, mint a megszúrt luftballon; csak az (maradt vissza, hogy újból megpótlékolták a kereseti adót 40%-kai, a jövedelmi adót 20%-kai, a társulati adót szintén 20%-kai. (Bródy Ernő: A városokban!) Mindennek nevezhető ez, csak igazságos adóztatásnak nem. Az adómorál második alapfeltétele az igazságos adóbehajtás. Hiába védekezik a miniszterelnök ez ellen: állítom, hogy az adóvégrehajtó a szerint jár el kíméletesen vagy nem kíméletesen, hogy kivel áll szemben. A városi lakossággal, a városi polgársággal szemben kíméletlen, mord zsandárarca van, a vidéki kispolgársággal, a kisgazdatársadalommal szemben szintén a lehető legkönyörtelenebbül jár el. Amint azonban egy grófi kastély vagy hercegi palota elé ér, a címer rögtön meglágyítja az adóvégrehajtó szívét és a kemény, mord zsandárarc egyszerre megenyhül és vigéc lesz belőle, a magyar állam vigéce: méltóztatik talán egy kis adót is fizetni? A szigorú adóvégrehajtó így alakul át a címerről lesugárzó dicsfény nyomán. A harmadik feltétel — és ezzel be is feje- ! zem — az adó igazságos felhasználása. Ezek a ' füzetek, amelyek előttünk fekszenek és aimier lyek a Házat néhány napig foglalkoztatni fogják, a legékesebben beszélnek arról, hogy milyen igazságosan használták fel az adókat. Ezek bizonyítják azt, hogy különösen a Bethlen-kormány, amikor a saját kényelméről saját úri passzióinak kielégítéséről, az ő és osztálytársainak anyagi felsegítéséről volt szó, bőkezűbb volt Krőzusnál, bőkezűbb volt a legvénebb színházi habitüénél, ellenben, amikor a ! népről, a munkásságról, az elesettek szociális ülése 19S2 december 12-én, hétfőn. 147 védelméről volt szó, akkor az egyébként pazarlásig bőkezű kormány igen szűkmarkú voit. A házszabályok által engedélyezett rövid idő alatt különben sem lehet az előttünk fekvő jelentést jobban bírálni. Végezetül még csak annyit, én bízom abban, hogy el fog jönni az az idő, amikor afelett a gazdálkodás felett, amely Magyarországon tíz éven át folyt, (Zaj. Elnök csenget.) nem ilyen szelíd hangon és modorban történik majd a leszámolás, ahogy ezt mi itt a Képviselőházban tesszük, hanem sokkal keményebb, anyagi és büntetőjogi felelősséggel kell majd a feleiősséget azokért a dolgokért váLalni, amelyek itt történtek, (Ügy van! Ügy van! a széisőbacolakiton.) Einöfe: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom!. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Képviselőház! A zárszámadási vita során elhangzott néhány felszólalásra csak egészen röviden szeretnék reflektálni. Bródy Ernő képviselő úr felvetette a kérdést, vájjon miért történt ennek a zárszámadásnak benyújtása olyan későn. Erre röviden csak azt válaszolhatom, hogy a zárszámadások elkészítése és összeállítása meglehetős nagy technikai munkát igényelt é3 a háborút követő inflációs idők zavarai után ezeknek a zárszámadásoknak összeállítása fokozott munka elé állította az arra hivatott szerveket. Amikor a zárszámadások tárgyalása foganatba vétetett, az alapgondolat az volt, hogy a zárszámadásokat lehetőleg közel hozzuk a költségvetésekhez. Éppen ezért előbb__a későbbi évek és pedig az 1924/25., 1925/26. 1926'27. és az 1927/28. évek zárszámadásai kerültek előbb összeállítás és letárgyalás alá. Az 1923/24. évi zárszámadás legutoljára hagyatott azért, mert abban az időben volt az inflációs időszak utolsó esztendeje, amikor az értékelési viszonyok állandó fluktuációt mutattak, úgyhogy a zárszámadások legkevésbé nyújthattak képet a .Gazdálkodás menetéről. Ebben a vonatkozásban még csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy vannak külföldi államok, amelyekben a parlamentarizmus rendszere sokkal jobban, egészen klasszikus formájában jelenik meg s ezek az államok még bizonyos^ háborús zárszámadások elintézésével is hátralékban vannak. (Bródy Ernő: Most már 12 éve béke van! Ha jól emlékszem! — Friedrich István: Milyen jó ilyenkor a külföld! — Zaj half elől. — Elnök csenget.) Strausz István képviselő úr egy határozati javaslatot nyújtott be, amely öt pontra tagozódik. Legyen szabad ezekre a pontokra néhány észrevételt tennem. (Halljuk! Halljuk!) A határozati javaslat első pontja felhívja a kormányt, hogy egy törvényjavaslatot készítsen, amely az úgynevezett létszámtúllépések tekintetében a felmentvény megadása iránt intézkedik. (Strausz István: A törvénybe ütköző létszámtúllépések!) Erre vonatkozólag a következőket vagyok bátor megjegyezni. A létszám túllép esek természete kétféle. Vannak úgynevezett egyesített státusok, ami azt jelenti, hogy bizonyos tisztviselői csoportok illetményei különböző címeken irányoztatnak elő és pedig a szerint, hogy a költségvetés készítésekor az egyes tisztviselők melyik szolgálati ágnak keretében, hol teljesítenek szolgálatot. Ilyen státusok vannak a pénzügyi, de más tárcák keretében is. Ha évközben szüksége merül fel annak, szolgálati érdekből, hogy e státus különböző ágazatai kö-
