Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-134

134 Az országgyűlés képviselőházának tSb. ülése 1932 december 12-én, hétfőn. ben kelt magyar-román határállomási egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat elmét í el olvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik^ a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot hartmiacfezori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a zárszámadás vizsgáló bizottság jelentésének tárgyalása a magyar államnak 1923'24. évi zárszámadásáról ésam, kir. legfőbb állami számvevőszék erre vonatkozó jelentéséről, (írom. 437.) Az előadó Nánássy Andor képviselő úr.őt illeti aczó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Sok szó esett úgy itt a Képviselőházban, mint a sajtóban arról, hogy az állami zárszámadások elkésetten kerülnek a törvényhozás elé. Egyik ellenzéki képviselőtársam erre vonatkozó felszólalásában igen éles bírálattal a mostani Képviselőházat, illetőleg ennek zárszámadásvizsgáló bizottságát tette felelőssé a hátralékos zárszámadások bizottsági és a Ház előtti tárgyalásainak elmaradásáért. Ez a megállapítás, amint arra már egyízben rámutattam, tévedésen alapul s éppen ezért ez alkalommal is szükségesnek tartom a hátralékos zárszámadások késedelmes előterjesztéséről és annak okairól a t. Képviselőházat, habár csak röviden is, tájékoztatni. (Halljuk! Halljuk!) A háborúelőtti állami zárszámadások kör »ül az 1911. évi volt az utolsó, amelyet az akkori országgyűlés letárgyalt. Az állami számvevőszék a háború előtti zárszámadási évekről a zárszámadásokat, az erre vonatkozó jelentéseket kellő időben terjesztette a törvényhozás elé. amelyekből az 1912. és 1913. évi állami zárszámadásokról az akkori Képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottsága a jelentést is elkészítette ugyan de az a Képviselőház elé, bizonyára elháríthatatlan akadályok miatt nem került, úgy, hogy ezek letárgyalása is a háború utáni törvényhozás feladata lett. Az 1920: XXVII. te. 6. §-a, illetőleg az 1922: XVII. te. elrendelte, hogy az 1897 : XX. te. szerint elkészítendő zárszámadások helyett az 1916/17., az 191718. és az 1920/21. költségvetési évekre, továbbá az 1918 július 1-től október 31-ig, az 1918 november 1-től 1919 március 20-ig, az 1919 március 21-től augusztus 6-ig s az 1919 augusztus 7-től 1920 június 30-ig terjedő időszakokra a pénzügyminiszter és az állami számvevőszék elnöke által egyetértőleg megállapított alaki berendezéssel az utalványozásokat és előírt bevételeket feltüntető olyan kimutatások terjesztendők záros határidőn belül a törvényhozás elé, amelyek alapján a vonatkozó időszakokra nézve az államháztartás vitele elbírálható legyen. Az állami számvevőszék álltai beterjesztett hátralékos zárszámadások, illetőleg kimutatások közül ta nemzetgyűlés 1925 május 5-én és 6-án az 1916/17. és 1917/18. évre, az 1918 július 1-től október 31-ig, 1918 november 1-től március 20-ig, 1919 március 21-től augusztus 6-áig, 1919 augusztus 7-től 1920 június 30-ig és az Aradon, majd Szegeden működött magyar nemzeti kormánynak 1919 májustól augusztusig terjedő Üdőszakokira, az 1916 február 9-en az 1914/15. évre, a Képviselőháa 1928 október 17-en az 1912., 1913., 1914. első fele, az 1915/16., 1920/21., az 1928 október 25-én és 26-án, az 1924/25., 1925/26., 1926/27., 1929 október 25-én az 1921/22. évi, 1929 október 29-én az 1922/23. és 1927/28. évi zárszámadásokat, illetve kimutatásokat letárgyalta. Ezeken az éveken kívül az 1923/24., 1928/29., 1929/30. és iaíz 1930/31. költségvetési évekre vonatkozó állami zárszámadások a mai ülésünk napirendjén szerepelnek, úgyhogy ezek letárgyalása után zárszámadási hátralék nem marad. (Bródy Ernő: Szép!) A kellő időben beterjesztett s a háboruelotti időszakokra vonatkozó zárszámadásokat az akkori Képviselőház a háborús helyzet folytán szűkre korlátozott munkaideje miatt nem tárgyalhatta le. Amint erre az állami számvevőszék jelentései is rámutatnak, az állami zárszámadásokat a számvevőszék a törvényes p határidőre azért nem készíttethette el és, terjeszthette a törvényhozás elé, (Felkiáltások a baloldalon: Mert?) mert tisztviselői nagyrészének hadbavonulása folytán nem dolgozhatja fel az anyagot, amelyet amúgyis csak részben és elkésetten kapott meg az ugyanosaJk megfogyatkozott tisztviselői létszámmal dolgozó minisztériumoktól. Az így feltorlódott hátralék feldolgozása rendkívüli feladat elé állította a számszéket egyrészről laizért, mert a háborús állapot, majd a különböző forradalmak nagyon megzavarták az államháztartás számviteli anyagát, amelyet sok utánjárással és újabb adlauok beszerzésével lehetett a zárszámadások tör

L vényszerű keretébe beilleszteni, másrészről a pénzünk állandó romlása folytán szükségessé vált átszámítások és egyeztetések rendkívül nagy, körültekintő munkát igényeltek ós nagyon sok időit, vettek igénybe. Tekintettel arra, hogy a zárszámadási bizottság- jelentése az állami háztartás adataira, a költségvetés és a zárszámadás összevetésére terjedhet ki csupán, a bizottsági tárgyaláson egyik bizottsági itagnak a kormánynak az állami tisztviselők létszámszaporítására vonatkozó intézkedéseire előterjesztett kifogásaival csak annyiban foglalkozhatott, amennyiben azok a költségvetés előirányzatával ' szemben túlkiadásokat okoztak, amit a bizottság azután ezek indokoiásáoan domborított ki. Nem tehette magáévá a bizottság azt az indítványt, amely szerint javasolja a Képviselőháznak, hogy hívja fel a kormányt olyan törvényjavaslat beterjesztésére, amelynek alapján a törvényhozás ezúton adjon utólagos felhatalmazást a kormánynak a különböző törvényhozás nélküli hitelműveleti intézkedéseire. A bizottság ugyanis arra az álláspointria helyezkedett, hogy a kormánynak ezekre az intézkedéseire nézve a törvényhozás utólagosan, a zárszámadások tudomásulvételével és a felmentvény megadásával a törvényerejű felhatalmazásit megadhatja. Az állami leltárak kiegészítésére, az egyes alapok kezeléséire, illetve rendezésére irányuló indítványt a bizottság magáévá tette, amire a vonatkozó időszakot illető jelentésében a kormány figyelmét nyomatékosan felhívja. Kötelességszerűen rámutatok a bizottságí'ak arra az egyhangú megállapítására, hogy elkerülhetetlenül szükségesnek tartja az állami számvevőszék működésére vonatkozó törvény sürgős revízióját, amelynek szükségszerűségét az illetékes érdekelt tényezők is egyértelműen elismerik. T. Képviselőiház! Áttérek ezután a magyar