Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-133

126 Az országgyűlés képviselőházának 133. ülése 1932 december 2-án, pénteken. Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság javaslata meg nem támadtatván, azt határozatként mondom ki. Ezzel a Ház ebben az ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 429. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti m. kir. államrendőrséghez kinevezett ügyészi megbízottak vezetője 52/1932. szám alatt Esztergályos János országyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte ugyanazon tényállás alapján, amely miatt az előbbi ügyben Farkas István országgyűlési képviselő kiadatása kéretett, azzal a különbséggel, hogy most a betiltott Népszava helyett nem «Mi történt» címen jelent meg egy másik lap, hanem «Névtelen Újság» címen. A «Névtelen Újság» kiadója gyanánt Esztergályos János van feltüntetve. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog* fenn, így javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János Képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatali. A mentelmi bizottság javaslata meg nem támadtatván, azt a Ház elfogadja és így ez ügyből kifolyólag Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 430. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztel Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntetőeljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi augusztus hó 9. napján kiadott 173. számában megjelent «Mi lesz a földmunkássággal?» feliratú cikk tartalma, de különösen egyes kitételei miatL A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek a tárgyilagos bírálaton túlmenők, célzatukat megfelelően a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért az izgatás bűntettének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg^ a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgálattá be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő^ felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a Sajtótörvény 35. §-a értelmében. A^ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás^esete nem forog

1 fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Herezegh Béla jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Horváth Boldizsártól kezdve idáig, valahány igazságügyminisztere volt ennek a szép hazának, az mind esküt tett a sajtószabadság mellett, mind fogadkozott, hogy Magyarország a szabadság szigete és ezen a szigeten mint klenodium.a magyar sajtószabadság áll. A sajtószabadság melletti hűségeskü szokását most átvették a sajtófőnökök is. A Károlyi-kormány sajtófőnöke, valamint a Gömbös-kormány sajtófőnöke is, elmenvén a hírlapírókhoz, hűségesküt tett a sajtószabadság mellett, mondván, hogy mindenek felett a sajtószabadság az, amely Magyarországon nagyfontossággal bír. Ha egy külföldi ember ezeket az ömlengéseket olvassa, a sajtószabadság melletti hűségesküket, azt vélhetné, hogy Magyarországon valóban sajtószabadság van. Magyarországon mindenki megírhatja azt, ami igaz és ami a szívén fekszik, feltéve ha az nem olyan, ami; a közerkölcsiségbe vagy egyáltalában az emberi érzésbe beleütközik. A valóság ezzel szemben az, hogy nem hinném, hogy volna Európában állam, amelyben olyan kevés volna a sajtószabadság, mint nálunk, még a bolsevista Oroszországban is, ahol pedig a sajtó alá van rendelve a bolsevista államrendszernek, a földmunkások vagy erdőmunkások lapjában sokkal erősebb kitételű cikkeket lehet olvasni, mint amilyen cikket ez alkalommal az ügyész úr inkriminál. Ha előveszi valaki, aki olaszul tud, az olasz fasiszta földmunkások lapját és olvassa ott a kirohanásokat az olasz nagybirtokok ellen, olvassa a nagy kirohanásokat a Charta del Lavoro ellen, akkor csodálkozik azon, miért nevezik voltaképpen Európa legreakciósabb országának Olaszországot, mint ahogyan az is, ha ebben a legreakciósabb országban nagyobb sajtószabadság van, mint nálunk Magyarországon. Ezt a cikket, amelyért Weltner Jakab képviselőtársamat kikéri az ügyészség, 1932. évi augusztus 2-án írta valaki; hogy ki, az kiderül a vallatásnál. Ebben a cikkben semmi más nincs benne, mint a földmunkásság feljaj dúlása sorsának mostohasága felett és ebből a cikkből, amely közel két hasábot tesz ki, az ügyész úr, mint a gyermek a kalácsból a mazsolákat, úgy szedi ki azokat a részleteket, amelyeket inkriminál. Nem kívánom a t. Házat untatni, de mégis szükségesnek tartom, hogy ezeket az inkriminált részeket felolvassam, hogy a Ház objektíve gondolkozó tagjai meggyőződjenek arról, milyen csekélységért, milyen semmiségért, milyen egészen közönséges, banális dolgokért emelnek az ügyészek vádat. Amellett ezért a cikkért nemcsakhogy vádat emelt az ügyész, hanem még a Népszavát is elkobozta. Azt mondja (olvassa): «Mi lesz a földmunkássággal 1? feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt.» A Ház engedelmével felolvasom. (Olvassa): «Ki felelős a magyar sorsért? Ki felelős a magyar nép jelenéért, jövőjéért? A munkásság le volt és le van igázva, a parasztság emberi és állampolgári mivoltában kitagadott, a városi polgárság törpe kisebbség és ennek a szerepnek megfelelően óvatos, gyáva; lapul és a vagyonát menti: — ki más lehetne hát a felelős, mint a történelmi osztály, a nemesi főúri, főpapi és hivatalnoki rend? S velük együtt még a bankés ipari kapitalizmus urai.» Borzalmas és szörnyű valami. Ezért tartunk fenn hát pénzzel ügyészt és egyéb dolga sincs az ügyészségnek, mint a Népszavát bolhászni és ilyen történelemfilozófiai elmefuttatásokat inkriminálni, Folytatom tovább; ez