Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-133

Az országgyűlés képviselőházának 133. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavas­lat címét és" az 1—i. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak ja­vaslatot tenni. Napirend szerint következik sajtó útján el­követett rágalmazás vétségével gyanúsított Fenyő Miksa képviselő úr 393. számú mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Fenyő Miksa or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tetőtörvényszék megkeresése szerint Igaz Pál főmagánvádló a Bv. 1. §-ába ütköző és a 3. | 2. bekezdés 1. pontja szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén emelt ellene vádat azon okból, hogy az Igaz Pál szerkesztésében megjelenő «Textil Kurir» című lapban Fenyő Miksától megjelent állító­lagos nyilatkozatra vonatkozólag Fenyő Miksa az «Esti Kurir» 1932. évi június hó 8-iki számá­ban közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy az «elejétől végig koholmány»» mert a «Textil Kurir» nyilatkozatot kért ugyan neve­zett képviselőtől, ő azonban a nyilatkozatadást megtagadta, ennek dacára a «Textil Kurir» Fenyő Miksától nyilatkozatot közölt és azt arcképével is kísérte. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, r az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között nem kétséges, mint­hogy azonban az iratokból a rágalmazás vét­ségének semmiféle tényálladéki eleme nem állapítható meg, zaklatás esete forog fenn, ja­vasolja a t. Képviselőháznak, hogy Fenyő Miksa országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) ^ Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nernl^ (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, ez ügyben Fenyő Miksa képviselő úr mentelmi jo­gát nem függeszti fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy a mai napi­rendünkre kitűzött 394—403. és 434. számú men­telmi ügyek előadója Váry Albert képviselő úr lett volna, aki azonban a mai ülésen való megjelenésében akadályozva van, ezért a ^ ház­szabályok 186. §-ában foglalt rendelkezés értel­mében az említett mentelmi ügyek előadójául Krüger Aladár képviselő urat kértem fel. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Következik a mentelmi bizottság 394. számú jelentése. Kérem annak ismertetését. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség Kóródi Katona János országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert ellene a szekszárdi ülése 1932 december 2-án, pénteken, 113 kir. törvényszék bajai kirendeltsége vizsgáló­bírójának végzése szerint dr. Mamusich József bajai ügyvéd sajtó útján elkövetett rágalmazás és^becsületsértés vétsége miatt feljelentést tett. Kóródi Katona János országgyűlési képviselő ugyanis a Jánoshalmán megjelenő «Felső­Bácska» című napilap 1932. évi augusztus hó 18. napján megjelent számában «Nyílt levél a, kalocsai Főegyházmegyei Hatósághoz» című cikket írta, amely dr. Mamusich Józsefre nézve többek között becsületsértő és rágalmazó kifejezéseket tartalmaz s amely egész tartal­mában bűnvádi följelentés tárgyává tétetett. A bizottság a képviselő személyes meghall­gatása után megállapította, hogy a megkere­sés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kóródi Katona János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javasla­tát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, ez ügyben Kóródi Katona János országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 395. számú jelentése. Kérem annak ismertetését. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Eber Antal ország­gyűlésig képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint Budapesten a székesfővárosi törvényhatósági bizottság 1932. évi április hó 20. napján tartott ülésén, mint törvényhatósági bizottsági tag azt állí­totta, hogy a székesfőváros temetkezési inté­zete a főváros közönségével szemben tisztán üzleti r szempontból olyan hallatlan uzsorás visszaélést követ el, melynek megszüntetése érdeke az állam polgárainak. Ezek a kitételek a. Községi Temetkezési In­tézet igazgatója, Adámi István és a nevezett intézet aligazgatója: Tiry Gyula sérelmére elkövetett, az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatal­ból üldözendő rágalmazás vétségének a jelen­ségeit tüntetik fel. Budapest székesfőváros polgármestere a törvényben megkívánt felhatalmazást 1932. évi július hó 28-án I. 109.810/1932. szám alatt megadta. A bizottság ^megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között azonban kétséges, mert eltekintve^ attól, hogy Eber Antal ugyan­azokat az állításokat, mint a törvényhozás tagja, a Képviselőházban is elmondotta s a közgyűlésen csak megismételte, Éber Antalnak, mint a törvényhozás tagjá­nak joga és kötelessége közhatóságok s közintézmények fölött s azok eljárása fölött bírálatot mondani. Egyébként lényegében ha­sonló természetű állítások miatt a Képviselő­ház Eber Antal kérelmére Eber Antal men­telmi jogát egyízben már felfüggesztette s így állításai fölött a bíróságnak alkalma lesz íté­letet mondani. Ezért zaklatás esete forog fenn,

Next

/
Thumbnails
Contents