Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-133

• Az országgyűlés képviselőházának 133 ban említenem, hogy az 1929:XLVI. tc.-be ik­tatott magyar-jugoszláv kereskedelmi szerző­désben, amely állategészségügyi rendelkezése­ket is tartalmaz, már foglaltatnak bizonyos rendelkezések az állatforgalom számára meg­nyitott belépő állomások mikénti felhaszná­lása és kibővítése tárgyában. Ugyanebből az okból Romániával szemben is megindultak múlt évi december havában a tárgyalások, amelyek a folyó évi szeptember hó 28-án megkötött végleges szerződés aláírá­sát eredményezték, amely egyezmény részlete­sen szabályozza a Románia és Magyarország közötti átmentő forgalom kérdését. A genfi vasútügyi egyezményhez tartozó szabályzat 2. §-a elvként kimondja, hogy az átmenő forgalom megkönnyítése és főként meggyorsítása szempontjából lehetőleg közös határállomások állítandók fel az átmenő vasúti vonalak mentén, és mindkét szomszédos állam részéről az Összes hatósági, vámhatósági, rendőrhatósági, postaigazgatási és vasúti el­járás a közös határállomáson bonyolítandó le, hogy ezáltal egyszerűsíttessék és főleg meg­gy orsíttassék az eljárás. . Ezt az elvet nagyjában úgy Csehszlová­kiával, mint az Ausztriával megkötött szerző­dés elfogadta, amennyiben itt a határállomá­sok tényleg közösen jelöltetnek ki, azon elv szerint, hogy az egyik vonalon magyar terü­leten, a másik vonalon a szomszédos állam területén jelöltetett ki a közös határállomás. A romániai megállapodás azonban ettől az elv­től nagyjából kénytelen volt eltérni a követ­kező okoknál fogva: A szerződés Magyarország és Románia kö­zött egyelőre öt átmenő vasútvonalat nyit meg a nemzetközi vasúti forgalom részére, neveze­tesen a debrecen-nagykárolyi, a püspökladány­nagyváradi, a kötegyán-nagyváradi, a békés­esaba-aradi és a mezőhegyes-aradi vasútvona­lat. Ezen öt átmenő vonal közül négynél kü­lön-külön határállomásokat állapít meg a szer­ződési, és egyedül a kötegyán-nagyváradi vasút­vonalon állapodtak meg a szerződő felek ab­ban, hogy a magyar területen fekvő Kötegyán állomást fogják használni közös határállomá­sul. Ezenfelül meg kell említenem, hogy Ma­gyarország és Románia között még hét rendes nyomtávú és egy keskeny nyomtávú átmenő vasútvonalunk van, ezek a vasútvonalak azon­ban kisebb jelentőségű, helyiérdekű vasútvona­lak, amelyeknek forgalma ezidőszerint olyan csekély, hogy nem mutatkozik indokoltnak ezeket a vasútvonalakat megnyitni a nemzet­közi forgalomnak, mert ez kétségkívül olyan költséges berendezkedéssel, átalakításokkal jár­na, amelyek a forgalom csekély mérvénél fogva nem térülnének meg. A szerződésben azonban fenntartottuk magunknak azt a jogunkat, hogy abban az esetben, ha a forgalom várható emel­kedése folytán és a gazdasági viszonyok ja­vulása következtében egy vagy több, ma még meg nem nyitott vasútvonal megnyitása és a nemzetközi forgalomba való bekapcsolása szük­ségessé válik, kérhetjük, hogy ezek a vonalak is kapcsoltassanak be a nemzetközi forga­lomba. A szerződés a debrecen—nagykárolyi vona­lon magyar határállomásként Nyírábrányt, román határállomásként Ermihályfalvát, a Püspökladány—nagyváradi vonalon magyar ha­tárállomásként Biharkeresztest, román határ­állomásként Biharpüspökit, a békéscsaba— KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. ülése 1932 december 2-án, pénteken. 109 aradi vonalon magyar határállomásként Lö­kösházát, román határállomásként Kürtöst, a mezőhegyes—aradi vonalon magyar határál­lomásként Battonyat, román határállomásként pedig Pécskát jelöli meg, tehát azokat az ál lomásokat, amelyek ma is . határállomásként szerepelnek. A kötegyán—nagyváradi vonalon Kötegyán állomás közös határállomásul jelöl­tetik ki. Igen előnyös reánk nézve a szerző­désnek az a rendelkezése, hogy Kötegyán kö­zös határállomás használatáért a Román Vasutak elég jelentékeny évi bért tartoznak fizetni. T. Ház! A végleges rendezésnek lényeges előnye az is, hogy eddig az egyes szomszédos vasutak között felmerült elszámolások és tar­tozások rendezése nem volt keresztülvihető, mivel a román államvasutak kitértek az elől, hogy fizetési kötelezettségeiknek eleget tegye­nek, azzal az indokolással, hogy ezek a kérdé­sek még nincsenek rendes államjogi szerződés­ben szabályozva. Most tehát a szerződés életbe­lépésével jogalapot nyerünk arra, hogy ezeket az elszámolásokat tényleg megejthessük a ro­mán államvasutakkal szemben. A szerződés négy fejezetben és 45 cikkben részletesen szabályozza a közös határállomáso­kat és az ezeken szolgiálatot teljesítő vasúti és egyéb személyzetnek jogait és kötelességeit. Azt hiszem, nem szükséges, hogy ezeket az in­kább adminisztratív intézkedéseket tartalmazó pontokat itt részletesen ismertessem. Vitás ese­tekben kimondja a szerződés a döntőbírósági eljárást, és általában igen üdvös intézkedése­ket tartalmaz a tekintetben, hogy a vizsgála­tok a lehető leggyorsabban és az utazóközön­ség minél kevesebb zaklatásával eljtessenek meg. Ezekben voltam bátor röviden ismertetni a Bukarestben 1932. évi szeptember hó 28-án kelt magyar-román vasúti határállomási egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvényjavasla­tot. Kérem a t. Házat, méltóztassék azt álta­lánosságban és részleteiben is elfogadni. (He­lyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Magyar Pál! Magyar Pál: T. Ház! A magyar-román vasúti határállomási Egyezmény becikkelyezé­séről szóló törvényjavaslatot a magam részéről örömmel elfogadóim. Elfogadom pedig azért, mert a legelső lépésnek tekintem ezt a tör­vényjavaslatot abban az irányban, hogy a két szomszéd állam között a rendes gazdasági for­galom lebonyolításának útjában álló akadá­lyok lebontatnak. Tisztában vagyok azzal, hogy gyakorlati értéke ennelk az egyezmény­nek abban az időszakban, mikor a normális kereskedelmi forgalmat nemcsak a kereske­delmi szerződésnek a gyakorlati életkövetel­mény ein ek meg nem felelő volta, hanem külön­oöző dievizaikorlátozások, behozatali engedé­lyek és egyéb tiltó rendelkezések gátolják, nem nagy. Nem olyan élénk ma ez a kereske­delmi forgalom távolról sem 1 , amint az a gaz­dasági helyzet javítása szempontjából kívána­tos volna. Mégis: ha csak szimbolikus értéke is van ennek a lépésnek, örvendve kell azt üd közölnie mindenkinek aki az eddig követett eil zárkózó gazdaságpolitika helyébe a szomszéd államok közötti gazdasági, együttműködést tartja a válságból kivezető legcélszerűbb útnak. Én a magam résziéről ezzel a tÖrvényjavas* lattal kapcsolatban csak azt kívánnám, hogy 17

Next

/
Thumbnails
Contents