Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-118

72 Az országgyűlés képviselőházának semmiféle külföldi, rajtunk kívülálló tényező bele nem szólhat. Ami pedig a másik részt, a rezsi kérdést illeti, miből áll ez elő? (Zaj a balközépen.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben, ne zavarják folyton a szónokot. Gaal Gaston: Miből áll elő a rezsi? Előáll először a munkabérekből. Azt kérdezem, józan ésszel lehet-e valaki ebben az országban, aki a mai sanyarú és nyomorúságos viszonyok között arra még csak gondolni is akar, hogy a munkabéreket leszállítsa? Ezen a téren tehát megint nem tehet sem a kormány, sem a mezőgazdaság semmit. A többi rezsitétel áll közterhekből, adókból, illetékekből, törvénykezési, örökösödési illetékekből, ügyvédi költségekből, stb., stb. (Östör József közbeszól. — Derültség és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Östör! östör! — Peyer Károly: Miért jelentkezik Östör? — Andaházi-Kasnya Béla: Programúiról van szó!) Ennek egyik tétele a hitelkérdés, a pénzszűke, a devizakorlátozások, kamat, stb. terén, amely megint óriási rezsitételt jelent. Itt van azután a vámok kérdése a kartellekkel és egyéb dr ági tokkal fűszerezve. Itt van a szállítási költségek tétele, hiszen Magyarország egész vasúti politikája kizárólag arra épült fel, hogy a mezőgazdasági nyerstermények szállítását irtózatos módon felemelje. Ugyanakkor pedig felhívom a miniszterelnök úr figyelmét rá, — a kereskedelemügyi miniszter úr ex offo (köteles rá ügyelni — tessék megvizsgálni a refakciás szerződéseket, (Erdélyi Aladár: Ügy van! Helyes!) tessék megvizsgáltatni azokat az infernális visszaéléseket, amelyeket a refakciás kedvezménnyel elkövetnek. Magam láttam saját szememmel, hogy egy boglári gabonakereskedő, egy ilyen refakcia-tulajdonosnak —• aki nem is lakott Bogláron, messze földön lakott — szállítólevelén adta fel az Olaszországba kiszállítandó gabonát. Miért? Mert szállítólevelenként fizetett az engedélyesnek — most már nem tudom — öt-e vagy tíz pengőt (Friedrich István: Közismert dolog!) azért, mert annak a neve rá volt nyomtatva a szállítólevélre és mert a többi refakciás kedvezményt az a kereskedő kapta meg. (Rassay Károly: Közismert dolog! — Zaj és mozgás. — Andaházi-Kasnya Béla: Majd adok konkrétumot!) Ilyen visszaéléseket tűrni a mezőgazdaság rovására és az államvasutak jövedelmezőségének rovására nem lehet. Ezek olyan kérdések, amelyekhez feltétlenül hozzá kell nyúlni, és amelyeket nem lehet mással háttérbe szorítani, hanem elsősorban kell a kormánynak megoldani. De meg kell vizsgálni a vasút egyéb szerződéseit is, ami a vasút mellett jövedelmező, legyen az csomagszállítás, cukorkaárusítás, ujságárusítás, (Peyer Károly: Helyiségbérlet!) az Ibusz. stb. tulajdonába vagy bérbe adva, ahol jól elhelyezett magasrangú tisztviselők stb. ülnek és húznak jogosulatlan hasznokat az országnak és az államvasút jövedelmezőségének terhére. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy adatokkal alátámasztva (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) bizonyíthassak olyan dolgokat, amelyek okfejtésemet illusztrálhatnákNekem mégis az a felfogásom, az az érzésem, hogy amíg

1 nem jön ide olyan kormány, amely 8. ülése 1932 október 11-én, kedden. azt mondja, hogy ezzel a bankuralommal szemben — röviden így nevezem, beleértem mindazt, ami azzal velejár— a magyar földmívelő nép millióira kíván támaszkodni és becsületesen és őszintén akar csinálni olyan gazdasági politikát, amely élni hagyja az ipart is — soha életünkben nem hangoztattuk, hogy a magyar ipart el kell pusztítani, — de amely igenis rentábilissá teszi a magyar mezőgazdaságot, amelyet rentábilissá pedig csak az adózás — és hitelreformokon, a vámpolitika megváltoztatásán és a vasúti, szállítási politika megfelelő reformján keresztül lehet tenni (Eber Antal: Es a devizapolitikán!) — az velejár a hitelpolitikával — addig igazán demokratikus nemzeti politikát megvalósítani nem tudunk. Meggyőződésem azonban az is, hogy a t. miniszterelnök úr, ha ezt az egységespártra támaszkodva meg akarja csinálni, hamarosan kormányozni nem fog tudni. {Zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen.) Abban a pillanatban, amikor a t. miniszterelnök úr választ ezek között az irányzatok között, azzal a párttal, amelyben teljesen heterogén módon ülnek benn ezek a különböző felfogások, tovább kormányozni nem fog tudni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Es a kisgazdapárt? Nagyon homogén! — Elnök csenget.) Elismerem a jogosságát annak, hogy a bankérdekeltség és mindaz, ami ezzel összefügg, csinálja meg a maga pártját. Éppen olyan gazdasági ág, mint amilyen gazdasági ág a földmívelés, a kisipar vagy a kereskedelem. A nagy gyáriparnak és a nagy bankok üzleti hasznának minden jogosságát elismerem, amíg az emberi, méltányos és törvényes, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Tehát érdekképviseleti rendszert méltóztatik gondolni?) Azt is elismerem, hogy mindezek pártokat alakíthatnak, vélt vagy igaz jogaik védelmére- (Zaj.) De, hogy egy agrártábor sorai közé bújva csinálják meg ezt a politikát, ezt már azután erkölcstelennek és megengedhetetlennek tartom. (Helyeslés a baloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Ha szeparálódnak az érdekek, ha lesz ebben az országban egy nagytőkés párt mindazokkal, akik ezt teljes meggyőződéssel követik, és lesz viszont a másfoglalkozásúaknak pártja, lesz egy agrárpárt, ha mindegyik becsületesen vallja a maga felfogását és meggyőződését, ebből az érdekeknek egészséges harca fog kialakulni, és az ország egyszer az egyiknek, másszor a másiknak adhat többséget. Az azonban ami ma folyik, hogy biztos, határozott irányzatot követő kormányzatot folytatni lehetetlen legyen, éppen azért, mert ezek a különböző elemek minden pártban benne vannak, kivéve a mi kis pártunkat... (Elénk derültség és zaj a jobboldalon és a középen.) Itt nincsenek bankbérencek. (Andaházi-Kasnya Béla: Tessék mutatni! — Folytonos zaj.) Egyetlenegyet tessék mutatni! Közöttünk egyetlenegy olyan képviselő sincs, aki ö-sszeferhetlen állást töltene be. (Nagy zaj. — Rassay Károly: Közöttünk sincs!) En nem azt mondottam, hogy csak ez a párt ilyen, hanem hogy kétségtelen, hogy a pártok nagy részében keverednek ezek az irányok és ez egészségtelen politikai helyzetet teremt. A miniszterelnök úrnak mai fejtegését nagy figyelemmel, nagy szeretettel és nagy megértéssel hallgattam, mert hiszen annak ellenére, hogy bizonyos dolgokban éles ellentét választja el a mai felfogásunkat, engem mégis mindig megkap a magyar erőnek, a magyar