Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-118

54 Az országgyűlés képviselőházának \ sáigát, sőt helyes és építő lehet az,^ ha jószándékú, de a mindenáron való kritizálás, a mindenáron való sárbarántás tendenciája nem szolgálja a nemzet ügyét. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon-) Ebben a tekintetben is revízióra van szükség. (Ügy van! Ügy van! Élénk helyeslés a jobboldalon. — Taps a középen.) — Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Házszabályszigorítás szájkosárral! — Rassay Károly: Líra ez, kiérem! — Halljuk! Halljuk! — Szeder Ferenc: Elolvashatná Ugrón Gábor régi beszédeit.) Elnök: Képviselő úr ne zavarja a tárgyalást! Szeder képviselő úr maradjon csendben. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Cézárt csak hódolat illeti, meg, bírálat nem!) vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem lehet tárgyilagos kritika az* t. Ház, amely Bethlen István rendszerét sárbarántja. (Jánossy Gábor: Éljen Bethlen István! — Éljenzés jobbfelől.) Bethlen Istvánról a magyar történetíró meg fogja állapítani, hogy töb'bet tett az ország érdekében, mint amennyit alatta az ország (veszített. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen. — Zaj balfelől.) Minél kisebb egy nemzet, annál inkább kell 'féltve őrizni azokat az értékeit, amelyeket kitermel. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez a történetíró hazudni fog!) ' Elnök: Csendet kérek! vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ne akarjunk a mások gyöngeségein nagyoknak látszani. Felfogásom az, hogy mindenki a maga helyén tegye meg a kötelességét és majd elszámol a Mindenható előtt. (Helyeslés jobbfelől. — Zaj balfelől. — Propper Sándor: Hamarabb lesz az elszámolás!) Rassay igen t. barátom azi előbb egy közbeszólást irányított felém, vagy barátai felé. (Rassay Károly: Inkább csillapítótag!) Nem tapasztaltam. (Halljuk! Halljuk!) Közbeszólásának lényege abban áll, hogy az líra, amit most elmondtam. (Farkas István: Vagy még annak sem illik be! — Rassay Károly; Halljuík! Halljuk!) A magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy ha én a nemzetnek szolgálni, akarok, lehetetlen, hogy nagy elgondolások, világnézetek szemszögébe ne állítsam be azt, amit most elmondandó vagyok. (Halljuk! Halljuk! — Berki Gyula: Eleget pengette húrjait, de hasztalan! — Derültség balfelől. — Zaj.) T. Ház! Egy elmondott beszédemben arra utaltam, hogy Magyarországnak keleteurópai politikát kell folytatnia. (Halljuk! Halljuk!) Az én megérzésem szerint predesztinálva vagyunk erre. A Duna-medencében Magyarország nélkül politikát sem gazdaságilag, sem más szempontból csinálni nem lehet. (Egy hang a balközépen: Ez igaz!) Ezt fel kell ismernie magának a nemzetnek és remélem, bogy felismerik azok is, akik a dunai államok kérdésével foglalkoznak. (Lázár Miklós: Mi mindig ezt akartuk!) Felismerték ezt azok a hatalmak is, amelyek jelentős szerepet játszanak ma az európai politikában, sőt a világpolitikában is. Olaszország régtől fogva támogatja azt a politikát, amelyet a magyar nemzet folytat. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Éljenzés jobbfelől.) Angliában és Amerikában is állandóan hallunk súlyos férfiak ajkáról magyar igazságot hirdető szavakat. (Szeder Ferenc: Adják vissza kikötőinket! — Halljuk! Halljuk!) És meg kell állapítanom, hogy az utóbbi években a francia kormány is felismerte azt, 8. ülése 1932 október 11-én, kedden. hogy itt a Duna medencéjében francia érdekek is vannak és hogy érdemes ezzel a néppel közvetlenül foglalkozni, azt meghallgatni és se gíteni. (Farkas István: Hogyne! Fizessünk!) A magam részéről a történelmi kapcsolatok következményeképpen is a lengyel barátság ápolását mindig helyeseltem. Ez történelmi barátság. Németországgal és Ausztriával jó viszonyban élt Magyarország mindig s én remélem, hogy a gazdasági kapcsolatok révén egy olyan atmoszféra teremtődik, amely mindkét országnak, Magyarországnak is előnyére fog válni. (Farkas István: Belepusztulunk!) A szomszédok felé nem harcot hirdetek, hanem békét. (Helyeslés.) Megértését és elismerését hirdetem annak a gondolatnak, hogy a Duna medencéjében Magyarország nélkül nincs élet és nincs munka. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ahhoz azonban, hogy a nemzet öntudatosan és eredményesen a maga útján járjon, az fezükséges, hogy kiegyensúlyozott íbelpolitik'ai életet éljen. Ennek pillérei: az államfő, Magyarország első közjogi méltósága. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Pillére az országgyűlés, mint a nemzeti közakarat képviselője és a nemzet törvényhozó testülete. (Kabók Lajos: Nyílt szavazással? — Zaj. Elnök csenget. — Peyer Károly: Ez a képviselőház idegen a nemzettől és a néptől. — Györki Imre: Szolgabírói és csendőri önkény ered menye! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Ugyan kérem! — Propper Sándor: 1922-ben is tapasztaltuk!) Pillére egy egészséges közvélemény, amely a lelkek kiegyensúlyozotttságán épül fel, amelyből kivétetik minden bántó momentum és amelyben mindenkinek az a szubjektív és objektív érzése, hogy egyenjogú állampolgára ennek a nemzet nek. (Eckhardt Tibor: Ez a lényeg! Nincs kétféle igazság! Egyforma mindenki. Bethlen tíz évig mást csinált! — Berki Gyula: Maga is benne volt két évig a tíz évben! — Eckhardt Tibor: Majd Mezőcsáton találkozunk! — Berki Gyula: Sajtófőnök volt! Benne énekelt két évig ebben a rossz rendszerben! — Propper Sándor: Legalább belátja a hibáját. Ön nem látja be! — Zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat hogy iái közbeszólásoktól tartózkodjanak! vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! Pillére a jól és gyorsan működő erős központi akarat által irányított végrehajtó hatalom, mely teljesen pártatlanul érezteti erejét (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon, — Zaj a szélsőbaloldalon.) Pillére a mélységes vallási élet és felenemzeti élet és nemzeti béke. (Gr. Hunyady Ferenc: Ügy van! Helyes!) Ez alatt azt értem, hogy csak azok a kérdések érdekelnek közvetlenül, amelyek a nemzet egészét érintik és erősítik.^ Azok az áramlatok, amelyek ezen a kereten kívül vannak, osák annyiban érdelkelnek, amennyiben ebből a szempontból veszélyt jelentenek. Pillére a mélységes vallási élet és felekezeti béke. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Mi lesz a numerus clausus-szal? Esztergályos János: Ki kell tépni a magvar törvénykönyvből a numerus clausus lapját! — Zaj.) T. képviselő urak. méltóztassanak megengedni- (Halljuk! Halljuk) hogy a magam gondolatmenetét és ne Esztergályos János gondolatmenetét interpretáljam, (Derült-