Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

436 Az országgyűlés képviselőházának ISO. ülése 19S2 november 29-én, kedden. 16.350/4/1931. szám alatti megkeresése szerint nevezett képviselő ellen a pestvidéki kir. ügyészség indítványára a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésében meghatározott és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntette miatt eljárást indított, mert a nyomozati iratok tanúsága szerint ugyanis alapos a gyanú, hogy Kabók Lajos országgyűlési képviselő Pápai András és Németh Ferenc vádlottakkal együtt 1930. évi július hó 16-án a Tungsram Egyesült Izzómüvek csillaghegyi üdülőtelepén ünnepélyt rendezett, amelynek programmjait a nevezett képviselő állította össze és erre az ünnepélyre mintegy háromszáztagú közönséget hívott meg. Kabók Lajos országgyűlési képviselő volt az ünnepély főrendezője, azon személyesen f is résztvett és ezen az ünnepélyen a nézőközönségnek a következő jelenetet mutatták be: Egy 12 tagú munkáscsoport kalapáccsal a kezében, kettesével elhaladt a közönség előtt és pörölyös munkát színlelve, a kalapáccsal a levegőbe csapkodott. Ezt a csoportot egy másik 12 tagú munkáscsoport követte, mely az előttük haladó munkáscsoportnak azt kiáltotta: «Elvtársak! Ne dolgozzatok, hiszen a ti véreteket a burzsoázia kiszipolyozza! Vesszen a burzsoázia!» A bizottság a nyomozás adatai alapán nem látja bizonyíthatónak, hogy Kabók Lajos országgyűlési képviselő a szóbanforgó jelenet rendezésében tettleg közreműködött volna. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között azonban kétséges, zaklatás esete forog fenn és ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Képviselőházat', méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így ez ügyből kifolyólag Kabók Lajos képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 363. számú jelentésének tárgyalása, Az előadó urat illeti a szó. Niamessny Mihály előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene a bíróság, mint szerző ellen büntető eljárást indított a Budapesten, a Világosság könyvnyomda rt. nyomdájában előállított «Szállítási és Közlekedési Munkások Lapja» című folyóirat 1931. évi november—december havi 10. számában «Bethlehem — 1931-ben» felirat alatt közzétett cikk egész tartalma, de különösen ennek következő kitételei a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit látszik feltüntetni: «... nincs nyugalom, nincs megállás, a kapitalizmus rosszul osztozott a háború után, a kapitalizmus keveset keresett az emberirtáson, a kapitalizmus profitéhsége nem elégült ki. Zűrzavar van a hatalmas kapitalista szervezetben, lemondani nem tud, megalkudni nem tud, mindent egyszerre akar fölhabzsolni. És mint a mohó embernek a torkán akad a falat, úgy fuldoklik a kapitalizmus a saját maga jóllakottságában.» «A kapitalizmus nem adja fel könnyen az állásait. A tömegeket egymás ellen uszítja, egyenetlenséget szít a testvérek között.» «A kapitalizmus a háttérben bújik el, onnan tömi pénzzel a vezéreket, onnan ad fegyvert a testvérgyilkosok kezébe, hadd öljék egymást, legalább kevesebben lesznek, akik velük szemben állanak.» «Üj háborút készít elő a kapitalizmus.» «...a repülőgép a kapitalizmus hadiszerszámai közé van besorozva. Az a rendeltetése, hogy békés városok fölé repüljön és a halált szórja le az alvókra, pihenőkre, hogy gyermekeket öljön meg a hadigázokkal töltött bombákkal. Gyermekeket fognak megölni: és nincs bíróság, amely ezért elítélné őket? Gyermekgyilkosságra készülődnek, mindenki tudja, mindenki retteg tőié ós nincs senki, aki ez ellen tiltakoznék?» Bizonyíthatónak mutatkozik, hogy a cikknek szerzője Kéthly Anna országgyűlési képviselőd A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között ugyan nem kétséges, noh H ti cikk tartalma a fennálló társadalmi rendnek éles kitételekkel való bírálatát foglalja magában, azonban osztály elleni izgatás bűntettének a jelenségeit a bizottság nem látván fennforogni, a zaklatás esetét véli megállapíthatónak és ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Szólni senki sem kíván, kérdem a Házai méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így ebben az ügyben Kéthly Anna képviselőtársunk mentelmi jogát nem függeszti fel. , , Következik a mentelmi bizottság 364. szamu ielentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó, Niamessny Mihály előadó: T. Képviselőház! A szegedi kir. főügyészség Zeőke Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene a bíróság dr. Vangel Gyula feljelentésére eljárást indított a Gyomán megjelenő Gyoma^Endr od—Kondoros című hetilap 1931. évi június hó 21-en megjelent számában, annak 5. oldalán «Egy par szó dr. Vangel Gyuláról» cím alatt közzétett cikk tartalma, de különösen pedig az ügy lényegéhez nem tartozó, részletesen felsorolt kitételek miatt. , „„;, . . Az ezen cikkben foglalt állításoknak mas személyek előtt való megismétlése miatt, a szarvasi kir. járásbíróság előtt Zeőke _Antal országgyűlési képviselő ellen eljárás indult, azonban a Képviselőház mentelmi bizottsága 232. szám alatti jelentésében nem javasolta a képviselő kiadatását mert a nyomozati eljárás során kihallgatott tanuk nem igazolták, hogy a képviselő ezen állításokat megismételte volna. Zeőke Antal képviselő bemutatta továbbá a magyar kir. közigazgatási bíróságnak a gyomai választókerületben 1931 július 5-én megtartott képviselőválasztás érvénytelennek nyilvánítása Uránt előterjesztett panasz ügyében 2748/1932. k. sz. alatt hozott ítéletét, amelyben szintén elbíráltatik az a panasz, hogy Zeőke Antal megválasztott képviselő 1931. évi június hó 21-e körül megjelent volna Geiszt Gyula kondorosi földbirtokosnál és ai vele folytatott beszélgetés rendjén a fent leírt cikkben közölt tényállításokat ismételte volna. A magyar kir. közigazgatási bíróság a panasznaík ide vonat-