Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-129

408 Az országgyűlés képviselőházának 129 Következik a mentelmi bizottság 246. számú jelentése ugyancsak báró Orosdy Fülöpné országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség báró Orosdy Fülöpné országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a szécsényi kir. járásbíróság megkeresése szerint a nevezett képviselő 1931. évi június hó 16. napján, tehát a választások idején, be nem jelentett helyen és időpontban pártgyűlést hívott össze s ezáltal az 1925 : XXVI. te. 163. Vának 1. pontjába ütköző kihágás elkövetésével alaposan gyanúsítható. (Propper Sándor: Választási kihágás!) A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, azonban az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között kétséges, (Dinnyés Lajos: Az ügyészség hogy csinálhat ilyent? Abszurdum!) miután a tényállás az előzetes eljárás során a nevezett országgyűlési képviselő személyét illetően kellően nincs igazolva, így, mivel a_ bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy br. Orosdy Fülöpné országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A Ház tehát ez ügyből folyólag báró Orosdy Fülöpné országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 247. számú jelentése Lázár Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a bíróság nevezett képviselő ellen eljárást indított, mert az «A Reggel» című időszaki lapnak 1931. évi április hó 20-i számában «Kreiner Margit dúsgazdag háztulajdonosnő, aki miatt Rónai Nándornét elítélték, följelentette vagyonkezelő ügyvédjét» felirat alatt hatóság által nyilvánosságra nem adott bűnvádi ügyben hozott hatósági iratot tett közzé, ami az 1912. évi LIV. te. 96. %-3L 2. pontja alá eső tiltott közlés vétségét valósítja meg. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte , meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. | Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hír- | lapi közleményért az 1914 : XIV. te. 35. §-a ér- i telmében Lázár Miklós képviselőt, mint a lap ', felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi fele- I lősség. A bizottság megállapította, hogy a meg- j keresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett vétség és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás j esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot és így ez ügyből folyólag Lázár Miklós országgyűlési kép- ! viselő úr mentelmi jogát a Ház felfüggeszti. ! . ülése 1932 november 18-án, pénteken. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 248. számú jelentése Lázár Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a szerencsi kir. járásbíróság megkeresése szerint a bíróság nevezett képviselő ellen Szepesi Gusztáv, Molnár Ferenc és Sulcz János monoki lakosok feljelentésére büntető eljárást indított azért, mert őket a Monok községben 1931. évi június hó 29. napján a községháza előtt tartott népgyűlés alkalmával «bélpoklosok»-nak nevezte, «akiket ki kell közösíteni, hogy meg ne fertőzzék a többieket», ezenkívül «gyászmagyarok, haszonleső, oktalan harácsolok» megszégyenítő kifejezéseket használta ellenük. Ezekben a cselekményekben az 1914 : XLI. te. 2. V-ában meghatározott és a 4. § második bekezdése szerint minősülő becsületsértés vétségének tényálladéki elemei megállapíthatók. A bizottság megállapította, hogy a megkerej sés illetékes hatóságtól érkezett, azonban az öszj szefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között kétséges, miután a használt kifejezéseket nem kifejezetten a feljelentőkkel szemben használta, így mivel a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, java! solja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós I országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a I mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? ' (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki ; a határozatot, vagyis a Ház ez ügyből folyó: lag Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát J ez esetből kifolyólag nem függeszti fel. Sorrend szerint következik a mentelmi | bizottság 249. számú jelentése Lázár Miklós | képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint a bíróság nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen dr. Schubert Ágost budapesti lakos feljelentésére büntető eljárást indított, mert «A Reggel» című időszaki lap 1931. évi május hó 4. napján megjelent számában közölt «Kis pesti notesz» feliratú cikk tartalma, de annak kitételei miatt, miután az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. § szerint minősülő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének az ismérveit látszik feltüntetni. A közlemény névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség erre felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség a fentnevezett országgyűlési képviselőt, mint felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett vétség és a nevezett képviselő személye között nem kétséges ugyan, de mert a közlemény szövege nem meríti ki a vádbeli cselekmény tényálladéki ismérveit, zaklatás esetét látja fennforogni s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós