Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-128

Az országgyűlés képviselőházának 128, alább öt ratifikálja, és az ötödik ratifikálástól számított 90 nap elteltével ez az egyezmény hatályba lép. Bátor vagyok bejelenteni, hogy ezt az egyezményt már több mint öt hatalom ratifikálta, nem áll tehát az, mintha itt Ma­gyarország valami csodálatos érdem szerzése végett terjesztené elő ezt a javaslatot, hanem igenis, az igazságügyminiszternek kötelessége, hogy tárcája körében mindazokat a nemzet­közi egyezményeket, amelyek megköttettek és másutt is ratifikáltattak, a törvényhozás elé terjessze. Én csupán még egy kijelentésre vagyok bátor reflektálni, amely ellenzéki oldalról el­hangzott. Györki Imre igen t. képviselőtársam ugyanis azt mondotta, hogy miért nem jön az igazságügyminiszter olyan törvényjavaslatok­kal, amelyek azokat a célokat szolgálnák, amelyekről a nemzeti munkaprogramm is em­lítést tett. Méltóztassanak megengedni, én rendes ember vagyok — legalább is így ismer­nek. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, mindjárt megmagyarázom, mire értem ezt. (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Majd meglátjuk!) Lehet, hogy talán nem méltóztatnak soha megadni ezt a jelzőt, lehet, hogy én tévedek ön­magámra vonatkozólag, (Peyer Károly: Attól függ, hogy milyen politikát követ a minisz­ter úr!) én ezt csak arra értem, hogy szeretem a restanciát elintézni, mert ez is a rendhez tartozik. (Helyeslés.) Ez a javaslat restancia volt az igazságügyminisztériumban - és én ezért kötelességemnek tartottam ezt a Ház elé hozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a kö­zépen.) így értettem a dolgot. (Propper Sán­dor: Az amnesztia is nagy restancia!) Ami azt a kérdést illeti, vájjon az igaz­ságügyminiszter teljesíteni fogja-e azokat a várakozásokat, amelyeket az eddigi kijelenté­sek révén munkájához fűződnek, ezt majd meg méltóztatnak látni. Egyébként tisztelettel ké­rem a javaslat elfogadását. (Helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lé­vén, a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadta. Következik Györki Imre képviselő úr ál­tal benyújtott határozati javaslat feletti dön­tés. A határozati javaslat így hangzik (ol­vassa): «Utasítja a Képviselőház az igazság­ügyminiszter urat, hogy 30 napon belül ter­jesszen a Ház elé oly jelentést, amely tartal­mazza, hogy az úgynevezett frankhamisítási bűnper gyanúsítottjai, terheltjei, vádlottjai, továbbá a büntető bíróság által elitéltek kö­zül ezidőszerint kik, hol és milyen állásban vannak, mily javadalmazásban részesülnek?» Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a felol­vasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azt hiszem, megál­lapíthatom, hogy a Ház többsége a Györki Imre képviselő úr által benyújtott határozati javaslatot elutasítja. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. A jegyző úr felolvassa a törvényjavaslat címét. Esztergályos János jegyző (olvassa a ja­ése 1932 november 17-én, csütörtökön, 371 vaslat címét és 1—7. §-ait, amelyeket a Ház ész­revétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott, annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a bélyegek vé­delméről és a tiltott postai szállítás büntetésé­ről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Iram. 329, 348) , ti Az előadó Kelemen Kornél képviselő ur, ót illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A nemzetközi postai forgalom jelentőségériek növekedése és szervezetének kiépülése több irányban a büntetőjogi védelem fejlesztését tette szükségessé. Erre vonatkozólag a magyar állam a Londonban 1929. június 28-áa kelt és m 1930: XXXVIII. tc.-be iktatott Egyetemes Postaszerződés 80. cikkében a következő kötele­zettségeket vállalta el (olvassa)'. «A szerződő országok kötelezik magukat ara, hogy a szük­séges intézkedéseket megteszik, vagy törvény­hozásuknál ilyeneket javaslatba hoznak abból a célból, hogy a) megtorolják úgy a nemzetközi válasz­díjszelvényeknek hamisítását és csalárd hasz­nálatát, mint pedig utánzott vagy már hasz­nált postabélyegeknek, úgyszintén bérmente sí tő gépek vagy bélyegzők utánzott vagy mái­használt lenyomatainak a küldemények bér­mentesítésére való csalárd felhasználását; lb) megtiltsák és megtorolják az (utánzott vagy hamisított postaszolgálati jelzőcédulák­nak és betűzőknek gyártásával, eladásával, vé­telre kínálásával vagy szétosztásával űzött csalárd ténykedéseket, amennyiben a hamisí­tás vagy utánzás a csatlakozó államok bárme­lyikének igazgatása által kibocsátott postai jelzőcédulákkal, vagy betűzőkkel összetéveszt­hető; c) megbüntessék a postai igazolójegyek gyártásával vagy forgalomhahelyezésével el­követett csalárd ténykedést, úgyszintén eme jegyek csalárd használatát.» A következő pont az ópiumnak, morfium­nak, kokainnak, stb.-nek postaküldeményben való elhelyezésére és küldésére vonatkozik, ez azonban tárgytalan, mert ez már egy másik törvényben elintézést nyert, ezzel tehát itt nem kell foglalkoznunk. A törvényjavaslat amely előttünk fekszik és amelyet az igazságügyi bizottság egyhan­gúlag magáévá tett, ennek az egyezménynek becikkelyezését tartalmazza,. Ugyanez 'a javaslat egyúttal azért, hogy a joganyag egységes törvénybe legyen foglalva, mindazokat a jogszabályokat, amelyek a - bé­lyeghamisításra vonatkoznak, hatályon kívül helyezi. Magának a törvényjavaslatnak 1. §-a arról szól, hogy mit kell a nemzetközig egyez­mény rendelkezéseinek figyelembevételével bé­lyeg alatt érteni. A bélyeg fogalmát ez a ja­vaslat kiterjesztőleg magyarázza. A javaslat 1. §-ának 1. pontja szerint bélyeg alatt kell érteni: «a használat vagy a forgalom céljára rendelt, akár már használt vagy használatban volt, akár a kigyártás után még használatba vagy forgalomba nem került bélyeget», to­vábbá a 2. pont szerint «az oly hatósági jegyet vagy pecsétet, amely adó biztosítására, fém természetének és béltartalmának, más anyag átvételének vagy minőségének, hordó vagy más tartály űrtartalmának bizonyítására szolgál, vagy amelyet pénzügyi hatóság vagy

Next

/
Thumbnails
Contents