Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-127

Az országgyűlés képviselőházának 127, a népszövetségi kölcsön!) Ez igaz, de viszont tudomásom szerint, nem kizárólag a népszövetségi kölcsön fel nem használt részéből folyósították a vízitársulatok részére ezeket a kölcsönöket, hanem folyósították 1927-től 1931-ig a költségvetési feleslegekből is, tehát a magyar adózópolgárokból kisajtolt adópénzekből is, ahol tehát nem áll fenn még az a helyzet sem, hogy talán a népszövetségnek még mindig 7"5%-ot tartozunk fizetni. Ha tehát megtörténhetett az, hogy a magánintézetek által folyósított záloglevélkölcsönökre ez a kamatcsökkentés vonatkozhatott anélkül, hogy ezeket a hitelszerveket alapjaikban ez rendítette meg, annál inkább vonatkozhatok ez ezekre az állami kölcsönökre, ahol tulajdonképpen nem állunk ilyen bonyolult hitelszervezettel szemben. A pénzügyminiszter úrnak ez a válasza tehát semmiesetre sem lehet kielégítő és azért azt én nem vehetem tudomásul. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólaniImrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Csak félreértések elkerülése végett vagyok bátor annyit megjegyezni, hogy ami a házkölcsönöket illeti, két kritériumhoz fűződött az az elgondolásom, hogy a hosszúlejáratú zálogleveles kölcsönöknél bizonyos kamatmérséklés nyujttassék: először, hogy ott adassék segítség, ahol szükség van rá, tehát a mezőgazdaságnál, és ezért a házbirtokot háttérbe kellett helyeznem, másodszor, hogy ott történhetik ez meg, ahol lehet. Ez a lehetőség volt meg a zálogleveles kölcsönöknél, ahol igaz ugyan, hogy a hitelszerv közvetítőként áll, de a végső hitelező, a zálogleyélbirtokos egy meghatározott egyed, akire át tudom hárítani ezt a kamatengedményt. Ez az egyik, amit meg akartam jegyezni. A másik pedig az, hogy ami az állami vízitársulati kölcsönöket illeti, itt az állam állt, mint közvetítő a népszövetségi kölcsön nyújtói és a vízitársulatok közt, tehát itt, ha az állam tartozik 7'5 százalékot fizetni, erről a kamatdifferenciáról egyelőre nem mondhat le a mai budgetáris helyzetben. Csak ennyit voltam bátor újabb válaszként elmondani. Elnök: Kíván a képviselő úr a viszonválasz jogával élni? (Mojzes János: Igen!) A képviselő urat megilleti a szó. Mojzes János: T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr válaszának lényege az, hogy amiatt nem szállíthatják le a vízitársulatok kamatszolgáltatását, mert a népszövetségi kölcsönök fel nem használt részéből folyósították ezeket a kölcsönöket a vízitársulatok részére. A népszövetségi kölcsönt, tudomásom szerint, 1924-ben vette fel a magyar állam, a vízitársulatok részére pedig a kölcsönöket még 1931-ben is folyósították, tehát én teljesen kizártnak tartom azt, hogy az 1924-ben felvett népszövetségi kölcsönből kapták a vízitársulatok ezeket a hiteleket még 1930-ban és 1931-ben is és nem egyéb bevételekből vagy kölcsönkből. Csupán ezt voltam bátor megjegyezni a pénzügyminiszter úr válaszára. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úrnak a földinívelésügyi miniszter nevében is adott választ tudomásulvenni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Mojzes János képviselő úr máKÉPVISEJLÖHÁZI NAPLÓ XI, ülése 1932 november 16-án

} szerdán, 365 sodik interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakhoz a lecsapolt területek kataszteri tiszta jövedelmének változatlanul hagyása ügyében. 1. Vap-e tudomása a földmívelésügyi és pénzügyminiszter uraknak arról, hogy az ármentesítés, illetőleg belvízi ecsapolás folytán felszabadult, illetőleg használhatóbbá vált területeket a pénzügyi hatóságok az ármentesítési, illetőleg belvízlecsapolási munkálatok befejezése után és még a lecsapolás céljára igénybe vett beruházási hitelek visszafizetése előtt országszerte magasabb kataszteri osztályokba soroztatják és ezáltal a társulati érdekeltségek egyrészt a beruházási költségek viselése, másrészt az adóterhek felemelése által teljesen indokolatlanul kettős megterheltetésnek tétetnek ki. 2. Hajlandók-e a miniszter urak intézkedni aziránt, hogy ez a kettős megterheltetés a jövőben elkerültessékf Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mojzes János: T. Képviselőház! Interpellációmat csak egészen röviden, néhány szóval kívánom megindokolni, minthogy a kérdés annyira egyszerű és világos, hogy ennek hoszszabb fejtegetése teljesen szükségtelen. Előbbi interpellációmban ismertettem azokat a súlyos terheket, amelyeket a vízitársulatok érdekeltségének, különösen pedig azon társulatok érdekeltségeinek, amelyek itt a legutolsó hathét év alatt végeztették el beruházási munkálataikat» illetve ármentesítési és lecsapolási munkálataikat, még hosszú éveken keresztül fizetniök kell. Mint előbbi interpellációmban említettem, ezeknek a beruházási kölcsönöknek évi annuitása, tehát az ármentesítő és lecsapoló érdekeltségeket ármentesítési díj címén terhelő összeg katasztrális holdankint körülbelül 10—15 pengő között mozog'. Aki ismeri a mezőgazdaság jövedelmezőségét, az tudja, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló legprímább minőségű ingatlanok összes adóterhe még a mai súlyos adóztatás mellett sem tesz ki többet, mint 10—15 pengőt katasztrális holdankint. Ezek az ármentesítő- és vízlecsapolóérdekeltségek tehát csupán beruházási költségek, illetőleg ármentesítési díj címén, olyan összeget kötelesek viselni évente, vagy még nagyobbat, mint amennyi a legkiválóbb minőségű mezőgazdasági művelés alatt álló földek l összes adóterhe. Emellett természetesen az egyéb adóterheket is kötelesek viselni. Mindez azonban még nem elegendő, hanem amikor ezek a társulatok befejezik ármentesítési vagy vízlecsapoló munkálataikat, megjelennek a pénzügyi hatóságok, hogy a lecsapolásnak előnyeit lefölözzék, és nyomban, még, mielőtt a vízitársulatok a beruházási költségeket kifizették volna, a lecsapolt ingatlanokat magasabb kataszteri osztályokba sorozzák, az adóterheiket tehát teljesen indokolatlanul felemelik. Nem tudom, hogy ebben a tekintetben mi a szokás, vagy mi a helyzet az egyes pénzügyigazgatóságoknál, de azt tudom, hogy a pécsi pénzügy igazgatóság, különösen A mohácsi szigeten, amelynek területe 30.000 katasztrális hold és amely kevés kivétellel vagy a Margita sziget ármentesítőtársulat52