Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-127
354 Az országgyűlés képviselőházának íi kozó eszközt megragad hogy a független kisgazda- vagy kisbérlő-exisztenciákat szaporítsa, mielőtt még a kormány nagyobbszabású birtokreform-tevékenységére rákerülne a sor. Egészen más álláspontot képviselek a birtokreform kérdésében, mint a t. kormány, mert én például a miniszter úrnak a húsz falura vonatkozó ígéretét a mai viszonyokhoz képest, a földmunkás nincsteleneknek és törpebirtokosoknak mai nyomorúságában édes kevésnek ítélem és szomorúnak találnám azt, ha az én pártomnak 1500 falura vonatkozó igénye csak 75 év alatt valósulhatna meg. T. Ház! Mi hetvenöt esztendeig nem várhatunk egy nagyszabású birtokreform. megoldásával, mert pontosan épen hetvenöt, vagy nyolcvan évig vártunk idáig. 1867-ben kellett volna megkezdeni a birtokmegoszlás mai helyzetének reformját, akkor lehetett volna lassan csinálni, akkor lehetett volna hetvenöt évre kitűzni a végcélt. Ma ettől elkéstünk, és ha a t. kormány valóban csak húsz falut akar itt építeni egy esztendő alatt, akkor rossz útonvan és nem fogja elérni azt a célt, amelyet maga elé tűzött De ettől eltekintve, szerintem a kormánynak épen azért, mert nem mer egészen határozott és radikális álláspontra helyezkedni az új birtokreform kérdésében, meg kell ragadnia a saját presztízsének gyarapítására és megmentésére is minden olyan alkalmat, ahol mód adódik, hogy legalább egyelőre kisebb területek kerülhessenek olyan nincstelenek kezére, akiknek ma a nagybirtok nem tud kenyeret adni. Hiszen méltóztatnak tudni, nem titok, hogy Magyarországon általában véve a mezőgazdasági munkásnapszám hatvan és nyolcvan fillér s a statisztika legutóbbi bizonysága szerint mintegy tizenhétezer embert bocsátott el a nagybirtok, bizonyítván azt, hogy még azt a minimális emberanyagot sem tudja ellátni, amelyet idáig ellátott. Vannak területek, ahol tizedannyi ember él a nagybirtok terpeszkedése, túlterjedtsége miatt, mint amennyit az a terület el tudna látni, és épen Alsó Zemplén is egyike azoknak a vidékeknek, alhol túlzott mértékben terpeszekdik a nagybirtok. Vannak falvak, ahol ma is a földnek több, mint fele részét teszi ki a nagybirtok és fél, vagy háromnegyed hold jut egy-egy lélekre. Áttérek most már interpellációm tulajdonképpeni témájára. Megemlítem, hogy AlsóZemplénben, Tiszaluc községben, ahol nagyon aránytalan, egészségtelen és etviselhetetle n <« birtokmegoszlás, egy Erdődy-birtokból 1275 kat. hold nagybérlő kezébe kerül, ha a t. kormány nem nyújt segédkezet azoknak a kisembereknek, akik kisbérletbe szeretnék venni ezt az egész területet. Méltóztassék imegengedni, hogy ennek a szomorú vidéknek némi, nagyon vázlatos szociográfiáját adjam a következő adatokban. Tiszalucnak körülbelül 3000 lakója van; egész határa 5500 hold. Ebből nagybirtokra esik 2950 hold, úgyhogy kisbirtok mindössze 2550 [hold. Egy lélekre tehát egy hold sem jut. A két nagybirtok: a gróf Erdődy-féle 2050 hold és a gróf Andrássy-féle 900 hold. Ebben a községben a legmódosabb gazdának 45 holdas birtoka van. A legtöbb kisgazda 8—10—15 holdas, ami a legegészségesebb kisbirtok volna, ha mindenkinek jutna. Csakhogy éppen azért, mert a kisbirtok ilyen egészséges ott, nem jut a többieknek is a birtoknak ebből a kevés területéből, úgyhogy a zsellérexisztenciák, a csak házzal, vagy néhány száz négyszögöllel rendelkező , egészen törpe . ülése 1932 november 16-án, szerdán. exisztenciák ebben a községben 120—150 csalá-, dot tesznek ki, a családtagokkal együtt 700—800 lelket. A napszám, ha van, 50^-80 fillér. Kisemberek földjéből is van néhány hold haszonbérben. Olyan óriási a földéhség, hogy ezeknek holdjáért 30—50 pengőt fizetnek az emberek. Tiszaluc nem kivétel; a környező községek hasonló helyzetben vannak. Az egész vidék így meg van nyomorítva; az Erdődy-birtok terpeszkedik ott sok községre kiter jedőleg az égés a vidéken. Így Kesznyéten községben is, amely községnek 1500 lakosa van s 5609 hold a határa. Ebből az Erdődy-birtokra 2002 hold jut, kisgazdakézen pedig 3410 hold van, ebből à területből azonban szántóföld csak 1500 hold. Kis« haszonbérben van némi legelő s itt jellemző, hogy a nagybirtok hogyan teljesíti legelemibb szociális kötelességeit. (Mojzes János: Sehogy!) A bérben lévő Erdődy-birtokból vett legelőért, ezekért a jórészt használhatatlan legelőterületekért, 28—30 pengő haszonbért szednek holdanként. Ebben a községben a nagybirtok 910 hol dat ajánl mostanában a lakosságnak legelőül, mert a községben erős állattenyésztés van éppen azért, mert a szántóföld oly kevés, legelő pedig^ aránylag bőségesen van, de 28—30 pengőt kérnek haszonbérül egy hold legelőért. Méltóztassék számításba venni, hogy 28—30 pengő ma 3 mázsa rozsot jelent. Hogyan lehet ezt elviselnie annak az exisztenciának, aki elsősor ban is állattenyésztésre van utalva 1 ? Vannak ebben a közsétgben községi földek is kishaszonbérletben. 80^90 pengőt fizetnek a községi birtokok holdjáért ezek a nyomorult exisztenciák. Méltóztassék, t. miniszter úr, ezt a kérdést is megvizsgálni, mert hiszen elviselhetetlen dolog, hogy a község, mint erkölcsi testület, a magyar államnak egyik tagozata ilyen csúf és alávaló uzsorát folytasson egyes községekben és kihasználja annak a nyomorult népnek földben való szegénységét, földnélküliségét és természetesen földéhségét és 80—90 pengőt köve teljen haszonbérként egy-egy holdért. Természetes, hogy fizetni nem tudnak. Mi a végei Az, hogy árverezik őket. Az új gazdavédő rendelet ugyanis módot ad arra, hogy valóban árverezzen. (Mojzes János: Ez is benne van a sofortprogrammban !) Még egy harmadik községről akarok pár szóval megemlékezni ugyancsak ezen a vidéken. Girines községben 960 lélek lakik. Az egész határból a Serényi grófoké 1077 hold, a kisgazdák kezén pedig csak 800 hold van. A legtöbb gazda 3—5 holdas törpebirtokos, a napszám 80 fillér — ha van. Ebben a törpe, nem is ezer lakót számláló községben 40 család van teljesen föld és munka nélkül. Visszatérek Tiszalucra, — mert hiszen a Tiszaluc községben jelentkező esetről akarok itt beszélni és ehhez kérem a t. miniszter úr segítőkezét — ebben a községben, amint említettem, az Erdődy-birtok egy nagybérlő kezére készül kerülni. A szerződés meg is van, de — hála Istennek — még nincs jóváhagyva. Én beszéltem a t. miniszter úrral ebben,a,kérdésben és biztató ígéretet kaptam tőle, mégis idehoztam ezt a kérdést, nem demonstráció kedvvéért, nem népszerűsködésből, hanem azért, mert én ezt és a hasonló eseteket próbának tekintem, amelyekkel a t. kormánynak elsősorban kell bizonyítani, hogy a birtokmegoszlás, a birtokreform kérdésében, egyáltalában a falu népe felsegítésének és minden ezzel kapcsolatos problémának tekintetében más és új utakon kíván járni, mint járt az előtte volt kormány. (Mojzes János: Itt kérünk sofort-intézkedést.)
