Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-123
208 Àz országgyűlés képviselőházának bűntettével s az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétséggel van gyanúsítva. Az iratok áttanulmányozása után megállapítást nyert, hogy Sauerborn Károly képviselő urat ebben az ügyben a mentelmi bizottság nem hallgatta meg. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, méltóztassék ezt az ügyet a mentelmi bizottságnak ebből a célból visszaadni. (Helyeslés. — Hegymegi Kiss Pál: Lecsúszott kortesek intrikája! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztatnak-e az előadó úr indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr indítványát elfogadván, az ügyet visszaadna a mentelmi bizottságnak. Következik a mentelmi bizottság 235. számú jelentése, amelynek előadója szintén Kelemen Kornél képviselő úr volna, de akadályozva lévén a megjelenésben, kérem Lányi Márton képviselő urat. méltóztassék az ügyet helyette előadni. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház. Van szerencsém rágalmazás vétségével gyanúsított Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentését a következőkben előterjeszteni: A budapesti kir. főügyészség 11.407/1931. f. ü. szám alatt Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A budapesti kir. büntető járásbíróság B. V. 17.128/2—1931. számú megkeresése szerint ugyanis nevezett képviselő ellen eljárás indult, mert dr. Szőke Gyula ügyvéd felsőházi tag előtt Zelenka Guidó főmagánvádlóra vonatkozólag azt állította, hogy kémgyanus s ezért a Tribon Ruházati Rt-nél viselt állásából azonnali hatállyal elbocsátották. A cselekmény az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladékát látszik kimeríteni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Van valaki feliratkozva? Esztergályos János jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, kérdeni a t. Házat h méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így Frühwirth Mátyás képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 241. számú jelentése, amelyet Kelemen Kornél előadó úr helyett Lányi Márton képviselő úr fog előadni. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! Bátor vagyok felhatalmazásra hivatalból üldözendő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Szakács Andor országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentését a következőkben előterjeszteni: A budapesti kir. főügyészség 1959/1932. f. ü. szám alatt Szakács Andor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 1226/1932. számú megkeresése sze123. ülése 1932 november 8-án, kedden. rint ugyanis nevezett képviselő ellen eljárás indult «A Mai Nap» című, Budapesten megjelenő politikai napilap 1931. évi szeptember hó 11. és 12. napjain kiadott számaiban «A lipótmezei tébolyda rejtelmei» cím alatt közzétett, a ni. kir. népjóléti minisztérium tisztviselőire, ezek között dr. Mozsonyi Sándor miniszteri osztálytanácsos és egy névszerint meg nem nevezett minisateri tanácsosra vonatkoztatott cikkek egész tartalma, de különösen a cikkeknek alább idézett tényállításai miatt: «Ez a «magánvállalkozása» intézmény ugyanis, amelynek egyik üzletvezető tisztviselője, mint az bebizonyult, a délelőtti órákban n népjóléti minisztériumiban ugyancsak e vállalat ügyeinek hivatalos referense, a legképtelenebb módon tukmálta rá a maga drága gyógyszereit a fenti intézményekre. Egyrészt mindent csak tőle kellett venni, másrészt, ha tetszett, ha nem, meg kellett tőlük vásárolni sok olyasfélét, amire az intézeteknek pillanatnyilag szükségük sem vol (így pl. egyízben a lipótmezei tébolydától annak szükségletét tízszeresen meghaladó éter átvételét követelték telefonon), ellenben a megrendelt sürgős gyógyszereket sokszor csak 8—10 nap múlva szállították, hogy akkorára a beteg már el is hagyta az intézetet. Azelőtt bármely gyógyárunagykereskedés, egyszerű telefonhívásra, kerékpáros küldönccel azonnal küldte a kívánt gyógyszert és sokszor olcsóbban, mint az anyagraktár. De ezt a népjóléti minisztérium megtiltotta.» «Elrendelte, hogy az elmebetegek csak kétnapos kenyeret kaphatnak.» «Ugyanis, minthogy a kétnapos kenyér máiannyira kemény és száraz, hogy a legtöbb betegnek nem ízlik, avagy beievásik a foga, a cipókat minden nap százával eldobálják az udvarok sarkába. Egész garmadák, cipóhegyek láthatók e zárt udvarokban s ezeket ezután kiviszik a hizlaldába. Íme, így jutnak ingyenkenyérhez a disznók, vagyis az elmebetegek gyomrán spórolják meg a disznók kosztját » «. . . a minisztérium kiküldött miniszteri tanácsosa a középosztálybeli idegbetegekkel is ezt a kétnapos kenyeret akarta etetni s amikor a vezetőség ezt lehetetlennek, képtelenségnek mondta, őméltósága azt felelte: Hát akkor mi lesz a disznókkal!?» «Ez az úr, aki beteg tisztviselő- és egyéb polgártársainak gyomránál, egészségénél a disznókét előbbre helyezni próbálta, ma is aktív miniszteri tanácsosa a népjóléti minisztériumnak! . . .» «Pedig való tény, hogy a személyautó fent körülírt használatát a népjóléti minisztérium külön rendelettel tiltotta el, mert szerinte az autó csak a postáért, meg ládaszám gyógyszerárukért stb. járhat, kivéve természetesen azokat az eseteket, mikor a kocsit gyakran egész :iapra a miniszteriális urak használatára rendelték be telefonon s a késő este hazatért soffőr ilyenkor érdekes dolgokat mesélt a bolondoknak, akik erre megint mindenfélét összevissza beszéltek holmi mulatós társas kirándulásokról.» A fenti közleményekben, de különösen azoknak itt idézett részében foglalt tényállítások a megkeresés szerint az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 9. %. 6. pontja értelmiében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium tisztviselőkara sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének tényálladékát merítik ki. Az eljárás megindításához szükséges felhatalmazást az illetékes m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter megadta.
