Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 1932 november 8-án, kedden. 2o3 mentelmi bizottság* jelentését visszautasítani és Farkas István országgyűlési képviselőt eb­ben az ügyben ne adják ki. Elnök: Szólásra következik 1 ? Takách Géza jegyző: Östör József! Östör József: T. Képviselőház! a képviselő úr azt állítja, hogy ebben a cikkben nem a csendőrség intézménye s általában nem a csendőrség ellen történik támadás. (Weltner Jakab: A brutalitások ellen!) A t. képviselő úrnak ezen állítása folytán igazán azt kell hinnem, hogy nem olvasta el a mentelmi bizottság jelentését, (Szeder Fe­renc: Dehogy nem olvastam el!) vagy pedig olyan egyoldalú álláspontra helyezkedik, hogy ennek folytán az ő objektív látása el van ho­mályosítva. (Propper Sándor: Az öné nagyon kétoldalú! Az, ön álláspontja nagyon objek­tív! — Kabók Lajos: Egyoldalú igazság ez!) Engedje meg a képviselő úr, hogy a jelentés­nek ezt a részét én mégegyszer felolvassam s akkor a t. Képviselőháznak módjában lesz el­dönteni, .kinek van igaza: a képviselő úrnak-e vagy nekem, illetőleg a mentelmi bizottság­nak. (Kabók Lajos: Biztosan maguknak! Több­ségi akarattal igazuk lesz!.) Méltóztassék az­után ennek alapján helyes ítéletet hozni s egy­általában arra kérem a Képviselőház tagjait itt, ezen az oldalon is, méltóztassanak telje­sen tárgyilagos álláspontra helyezkedni. Sőt azt is mondom, hogy abban az esetben, ha két­ség férne ahhoz, hogy ez a cikk nem támad egy intézményt, mint ilyent, adják inkább sza­vazatukat Szeder képviselő úr indítványára. (Weltner Jakab: Az a kérdés, vert-e az intéz­mény?) Méltóztassék csak meghallgatni; ön nem is olvasta, képviselő úr, és máris ilyen egyoldalú és elfogult állásponton van. (Kéthly Anna: Mi szoktuk a Népszavát olvasni! — Weltner Jakab: Hallottuk, amikor felolvas­tak!) Elnök: Csendet kérek' Östör József (olvassa): «A falu főutcáján ket allig fölfegyverzett csendőr holmi rongyos népséget kísér. A két csendőr melle dagad a büszkeségtől, arcukon fölényes diadal.» (Kabók Lajos: Idáig jó!) «A csendőrök időnként hátra mordulnak... amikor- a csendőrlaktanya aj­taja bezárul a menet mögött és nemsokára két­ségbeesett hangok törekszenek kifelé a bezárt ajtó möigüL» (Kabók Lajos: Innen kezdve már nem jó!) Ne tessék zavarni; azért én el fogom olvasni és meg fogják hallgatni. (Kabók Lajos: Csaktessék! — Tovább olvassa): «Q, nem mér­nők állítani, hogy vallatás kezdődött volna meg odabent. Az a szenvedélyük talán, hogy ha csendőrörsre kerülnek, nyoimiban ordítanak. Lehet, hogy a két csirketolvaj éppen azért óbé­gat, mert még nem tud arról a fejlődésiről, ami a ^ magyar törvénykezésben és az igazságszol­gáltatásban^ Szent László óta végbement.» T. képviselő úr, ha én a Népszavának len­nék a szerkesztője (Weltner Jakab: Jól nézne ki. akkor az a lap!) és egy ilyen esetet kellene nyilvánosságra hoznom, azt írnám, amit a kép­viselő úr itt elmondott; azt írnám, hogy ebben meg ebben az esetben ezek meg ezek a csend­őrök így és így jártak el törvényellenesen és megverték, tettleg bántalmazták ezt vagy azt. Ezt kellene megírni (Ügy van! jobbfelől.) és ebben az esetben nem izgatnának a csendőrség ellen s akkor nem. ikellene Szent Lászlótól kezdve az egész magyar törvényfliozást ifct le­pocskondiázni. (Szeder Ferenc: Itt nincs le­pocskondiázva!) De nem ezt írta a Népszava. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Östör József: A Népszava felhasználta ezt az alkalmat arra... (Szeder Ferenc: Ugyan kérem!) Elnök: Szeder képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Östör József: . . . hogy a gyanúnak leplébe öltöztesse és ezzel ütni akar egyet a csendőr­ségen; lebeesímérli, lepiszkolja azt az állam­fenntartó elemet, a e&endőrséget, amelyre önök­nek is szükségük van. (Zaj. — Szeder Ferenc: Nem is mondta senki az ellenkezőt!) _ Azt hiszem, t. képviselő urak, felesleges, hogy tovább folytassam. A mentelmi bizottság határozatának helyessége annyira világos, hogy nem kell ezt tovább indokolnom. A magam ré­széről elfogadomi a mentelmi bizottság javas­latát. (Weltner Jakab: Nem vontam kétségbe!) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállatni [Megtörténik. — Kabók Lajos: Te­gyék szívükre kezüket!) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Farkas István képviselő úr mentelmi jogát eb­ben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 184. számú jelentésének tárgyalása. Kelemen Kornél kép­viselő úr mint előadó távollétében Lányi Már­ton képviselő úr fogja az ügyet ismertetni. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! Bá­tor vagyok ismertetni a mentelmi bizottság je­lentését sajtó útján elkövetett osztály elleni iz­gatás bűntettével gyanúsított Esztergályos Já­nos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított a «Bányamunkás» című időszaki lap 1930. évi szeptember hó 1-i számában «Magyar­ország öntudatos bányamunkásaihoz!» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei 'miatt: «Magyarország öntudatos bányamunkásai­hoz! » «Ha elveri a jég valamely vidéken a ter­mést, ha a bortermelőik nem tudják borukat ér­tékesíteni, ha a gabona ára lemegy, vagy ha valamely gazdag zsidó spekuláns, mint a Ba­cher, bajba jut, akkor 'mindjárt tudnak segí­teni. Akkor jön az adóelengedés, jön a külföldi bonház, amely ugyan nem alkalmas arra, hogy a borfogyasztást emelje, legfeljebb arra. hogy az ország ijó hírnevét rontsa és egypár kalan­dornak lehetőséget nyújtson arra, hogy az ál­lami pénzeket olymódon vágja zsebre, amiért nem lehet őt lecsukni, jön a boléta, ha esilk a gabona ára, amelyből azután a kisgazdáknak megint nincs semmi hasznuk, hanem csak a nagy földbirtokosok élvezik az előnyét. Ha va­lamely spekuláns bajba jut, akkor az ország hitelképességének javítása jelszavával sietnek a segítségére. Mindenkivel foglalkoznak, csak a dolgozó emberekkel nem!» — «Miért nem ju­tott eszébe a kormánynak, hogy intézetet állít­son fel, amely megállapítja, hogy hogyan tud­nak Magyarország dolgozó bányamunkásai most már évek óta ebből a koldusbérből meg­élni?» — «Erkölcsvédelmi rendeleteket kiadni, alacsony béreket fizetni, éheztetni a munkások százezreit, ez nem egyeztethető össze. Még ke­vésbbé egyeztethető össze az a fény és pompa, amelyet Szent Istvánkor láttunk Budapesten,

Next

/
Thumbnails
Contents