Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

192 Az országgyűlés képviselőházának Rassay Károly: T. Képviselőház ! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az elnök úrnak most elhangzott bejelentését őszinte sajnálatomra nem vehetem tudomásul. Nem vehetem tudomásul pedig azért, mert legjobb jogi meggyőződésem szerint az elnök úrnak az az intézkedése, hogy gróf Károlyi Gyula volt képviselőtársunk lemondóleveiét nem terjesztette a Ház elé tudomásulvétel végett és nem a Ház határozata alapján kereste meg a belügyminiszter urat a szükséges intézkedések megtétele iránt, a fennálló törvényes rendelkezésekbe ütközik. (Ügy van! Ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Az érvényes választójogi törvény teljesen következtésen, az előző választójogi törvények intézkedésének megfelelőleg akként rendelkezik, hogy ilyen időközi választás esetében a Képviselőház határozata szükséges ahhoz, hogy ennek a határozatnak alapján az időközi választás kiírása iránt a belügyminiszter a központi választmányt megkereshesse. Néni akarom idézni a régi választójogi törvényeket, csak újból megjegyzem, hogy ezek a régi választójogi törvények egészen az 1875-ös választójogi törvényig visszamenőleg következetesen ekként rendelkeznek. Az érvényben lévő választójogi törvények, az 1915 : XXVI. te. 51. §-ának (3.) bekezdése szórói-szóra a következőket mondja (olvassa): «Az időközi választás napját a központi választmány úgy tűzi ki, hogy a Képviselőház határozatának vételétől a válasizitás napjáig legalább 15 napi és legfeljebb 20 napi időköz maradjon.» Amint méltóztatnak látni, kifejezetten a Képviselőház határozatát követeli meg a törvény és ehhez a határozathoz mint időponthoz további fix határidőket állapít meg, (Kabók Lajos: Ez nagyon sürgős!) Ugyanennek a törvénynek 52. §-a továbbmenőleg azt rendeli, hogy a központi választmány időközi választásnál a Képviselőház határozatának vételétől számítva 3 .nap alatt ÖSÍZszeül, hogy a választással kapcsolatos intézkedéseiket megtegye. A törvény következetes rendelkezése szerint tehát úgy ahhoz, hogy a központi választmány megkereshető legyen, mint ahhoz, hogy a központi választmány összeüljön és időközi választás esetében a válását ás napját kiírja, a Képviselőház határozata mint előfeltétel van a törvényben megállapítva. Ezzel szemben, úgy, amint az elnök úr szíves volt bejelentését itt megtenni, ebben az esetben a Képviselőház határozata mellőztetett és az elnök úr a lemondást tartalmazó levelet egyszerűen áttette a belügyminiszterhez és a belügyminiszter! ennek az átiratnak alapján intézkedett a választás kiírása tekintetében. Az igen t. elnök úr egy nyilatkozatot is tett ebben a kérdésben és ebben a nyilatkozatában közjogi álláspontját különféle indítóokkal támasztotta alá. Az egyik az volt, hogy az elnök úr hivatkozott arra. hogy neki a házszabályok 202. §na kötelességévé teszi az ilyen természetű intézkedést. A házszabályok 202. §-a 3. bekezdésében akként rendelkezik, hogy az elnök az országgyűlés egész tartama alatt felügyel a választókerületek képvi seltetésére. Ebiből a rendelkezésből származtatta az, elnök úr azt a jogot, hogy mellőzve a Ház határozatát, egyszerűen tudomáfeuílivéive gróf Károlyi Gyula lemondását, a választás kiírása iránt intézkedjék. A házszabályoknak ez a rendelkezése — függőiben hagyva azt a kérdést, hogy a házsza123. ülése 1932 november 8-án, kedden. bály a törvény világos rendelkezéséivel szemben egyáltalában tartalmazhat-e rendelkezést — a 202. § semimi egyebet nem konstituál, mint egy kötelességet az elnök részére, hogy felügyeljen a választókerületek képviseltetésére. Ebiből az következik, hogy az elnök úr a felügyelete körében észlelt tüneteket, esetleg egy választókerület megüresedését az erre illetéke« fórum, a Ház elé terjessze a szükséges intézkedések megtétele végett. A felügyelet és az intézkedés két ^ teljesen különböző dolog. Abiból, hogy egy hatóság felügyeleti jogot kap, nem lehet következtetni, hogy egyúttal intézkedési joga is van. Hogy ez mennyire így, van, az kideorül a régi házszabályokból, amelyeknek 261. §-a hasonló rendelkezést tartalmaz, mondván: «felügyel az elnök az országgyűlés egész 'tartama alatt a választókerületek országgyűlési kép visel te tésének nyilvántartására és erről a Háznak kor önkin t jelentést tesz». Véleményeim szerint erről a kérdésről nem is lehet vitatkozni. Itt téves az elnök úr felfogása, mert ez éppen olyan abszurdumhoz vezetne, mintha az igazságügyminisz.ter felügyeleti jogkörélből azt deriválnám, hogy ha az igazságügyminiszter valamely hatóságnál késedelmet vagy akadályt lát, ennek a hatóságnak intézkedési jogát abszorbeálná és maga intézkednék a felügyeleti jog címén. Az elnök úr második indoka ebben a kérdésiben az volt, hogy a Képviselőház újabb gyakorlatot indított meg abban a tekintetben, hogy a Ház elnöke nem kért előzetes felhatalmazást az ilyen intézkedésekhez. Őszintén megvallva, én azt a gyakorlatot sem tartom a törvény szellemének és rendelkezésének megfelelőnek, hogy a Ház hosszabb szünet esetében előzetesen felhatalmazza az elnököt, hogy bizonyos intézkedéseket telhessen, amelyek ahiszorbeálják a Ház határozathozatali jogát; (Jánossy Gábor: Ha hosszabb szünetre megy a Ház!) ilyen esetben azonban mégis el kell ismernem azt, hogy legaláibh a jogi formája megvan a törvény rendelkezésének megfelelő intézkedésnek, megvan az a formája, hogy a Ház elnöke a Háztól kapott határozat alapján teszi meg a Ház nevében a szükséges lépéseket. Az igen t. elnök úr azt mondja, hogy az ő elnöklete alatt a Ház szakított ezzel a gyakorlattal és a Ház határozatának jogát abszorbálta az elnöki jogkör, anélkül, hogy erre előzetes felhatalmazást kellett volna az elnöknek kérnie. Az elnök úrral volt alkalmam tisztázni, hogy nyilatkozatának az a része, amely arra vonatkozik, hogy 1929 óta, az utolsó házszabályrevízió óta, ez következetes gyakorlat volt, tévedésen alapszik, mert, amint megállapítottam a Ház naplóiból, — a múlt országI gyűlés naplóiból, az ideiek nem állottak hirtelen rendelkezésemre — a Ház következetesen folytatta azt a gyakorlatát, hogy a Ház elnöke hosszabb szünet előtt minden egyes esetben felhatalmazást kért a Háztól, hogy a szükséges intézkedéseket megtehesse. 1930 márciusában, 1930 júniusában, de még 1931 márciusában is a Ház elnöke minden hosszabb szünet előtt a napirendi indítvánnyal kapcsolatban felhatalmazást kért a Háztól, hogy a szünet alatt esetleg megüresendő kerületekben az időközi yálasztás kiírása iránt a szükséges lépéseket megtehesse. Megkérdezte ezen előterjesztés után a Házat, hogy megadja-e a fel»hatalmazátetj Igenlő válasz esetében kijelentette, mint határozatot, hogy a Ház a felhatalmazást megadta.