Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

Az országgyűlés képviselőházának 106. ügyileg oly katasztrofális helyzetben, mint amilyenben ma van. Nem látom azonban azt sem, hogy a Felsőház lenne az a testület, amely elvégezte volna ezt a nagyon szakszerű munkát, amelyet a törvényjavaslat indokolása magában foglal. (Propper Sándor: Ez a «szent bürokrácia» komiszkodása, semmi egyéb! — Kéthly Anna: Lenézése a parlamentnek! — Propper Sándor: Leifitymálj a a parlamentet a szent, tisztelt bürokrácia!) Túri Béla t. képviselőtársam, és Désii t. képviselőtársam is, amikor védték a javaslatot és amikor igyekeztek rámutatni arra, hogy ez a törvényjavaslat az 1901. évi törvénnyel szemben milyen szigorú álláspontra helyezkedik, akkor mellőzték, vagy legalább is egészen enyhe formában intézték el a törvényjavaslat 14. és 15. §-ának rendelkezéseit. Már pedig, ha a törvényjavaslatnak

1 ezeket a rendelkezéseit figyelembe vesszük, ha figyelembe vesszük a bizottság jelentését, hogy jövőben az összeférhetlenségi törvényjavaslat megszavazása után mi lesz szabad a képviselőnek, akkor máris pőrére vetkőzve itt áll ez a javaslat, hogy ebben az esetben komoly összeférhetlenségről gazdasági tekintetben beszélni nem lehet. Nézzük, hogy a régi szöveggel szemben mi; csoda új intézkedéseket találunk a gazdasági természetű összeférhetlenségi kérdésekben. Az új szöveg szerint csak akkor kerül a képviselő össizeférhetlenségbe, (ha a megbízás vagy alkalmazás az országgyűlés tagjainak függetlenségét befolyásolhatja, vagy megállapítható, hogy a megbízatást vagy alkalmazást az országgyűlés tagja főként az országgyűlési tagságára tekintettel nyerte. Nem kell egyébre utalnom, mint arra, hogy ha ezt most törvénybe iktatjuk, akkor azokról a képviselőtársaimról, akik már az előző Képviselőház idején vagy a nemzetgyűlés idején kezdték közgazdasági pályafutásukat, akik korábban a közgazdasági életben egyáltalában nem szerepeltek, de akik odáig fejlesztették közgazdasági pályafutásukat, hogy van olyan képviselő is, aki az elmúlt ciklus idején 76 igazgatósági tagságot spórolt össze. (Peyer Károly: Hogyan tudja ezt nyilvántartani

1

?') de nem ritka az olyan képviselő, akinek igazgatósági tagsága a 20 és 30 között váltakozik, minden további kontroll nélkül meg lehet állapítani azt, amit a törvényjavaslat megkíván, hogy tudniillik ezt a megbízatását, alkalmaztatását nem főként az országgyűlési r tagságra való tekintettel nyerte, hanem már abból a korábbi öszeférhetlenségi esetből kifolyólag, amely korábbi öszeférhetlenség fennállott ugyan az előző Képviselőház idején is, de amelyre vonatkozóan a törvény hiányos rendelkezése miatt nem lehetett az összeférhetlenséget kimondani, mint

t ahogy most sem lehet kimondani a törvényjavaslatnak e szövegezése értelmében. De még tovább megyek, s megállapíthatom, hogy a bizottsági jelentésben foglalt indokolási szerint nem jelent összeférhetlenséget az iparigazolvány, iparengedély, telep*. engedély, építési engedély, kisajátítási jog engedélyezése, bánya jogosítvány adományozása, gyógyfürdő megnyitásának engedélye-. zése, faúsztatási, tutajozási engedély, halászati • engedély, vadászati jog engedélyezése és más hasonló természetű gazdasági jelentőségű jogok és kedvezmények

% továbbá a törvényjavaslat 15. §-a értelmében törvényes ipari támogatásban részesülő vállalatok* tuülése 1932 június 17-én, pénteken. - 89 lajdonosa vagy igazgatósági tagja is lehet képviselő és képviselő is kaphat vasutakra, közlekedési vállalatokra, gyógyszertárakra, dohány- vagy szesztermelésre engedélyt bizonyos igen könnyű feltételek esetében, továbbá országgyűlési képviselő eladhatja a saját gazdaságának termékeit, terményeket, állatokat, vagy saját vállalatának ipari termékeit előleges megrendelés vagy vásárlási ígéret nélkül az államnak. Nem áll be továbbá összeférhetlenség akkor sem, ha az országgyűlés tagja az államtól árukat rendes vagy piaci forgalmi áron vásárol, ha részt vesz írásbeli versenytárgyaláson. Akik ezt a rendelkezést törvénybe akarják iktatni, 'azoktól kérdem, hogy tulajdonképpen miért pepecselünk és minek tárgyalunk mi itt összeférhetlenségi törvényjavaslatról? Minek ez a porhintés? Mert nem más, mint porhintés az egész javaslat a jámbor közönség szemébe, elhitetni igyekezve, hogy itt komolyan az összeférhetlenségi kérdést akarjuk szabályozni, a függőséget komolyan ki akarjuk küszöbölni és az a cél, hogy csak az államfőtől, a kormánytól, a gazdasági érdekektől független képviselő lehessen a törvényhozás tagja. Ha ezt a rendelkezést most törvénybe iktatjuk, ha még .azokkal a bizonyos korlátozásokkal is, amelyek itt vannak, ha lehetőséget adunk arra, hogy a Képviselőház tagjai is részesedhessenek azokban a jogokban és kiváltságokban, amelyek itt vannak, akkor máris szankcionáltuk a legnagyobb mérvű összeférhetlenséget és akkor semmiféle szükség nincs ennek az új törvényjavaslatnak tárgyalására. Arról a kontrollról, amely esetleg bent van; hogy csak olyan jogosítványokról lehet szó, amelyek a fennálló törvényes rendelkezések értelmében mást is megilletnek, ne méltóztassék azt mondani, hogy ez megszigorító rendelkezés, mert nagyon jól tudjuk, hogy a fennálló törvények értelmében hizlalási segélyre, tyúkkölcsönre, vagy egyéb ilyen akcióra, .amilyen a legutolsó tíz esztendőben folyt, a papiron kiadott rendelkezések értelmében mindenkinek joga volt ebben .az országban, az ország 8*5 millió lakosa közül bárki igényt tarthatott ezekre a kiváltságokra, ezekre a jogosítványokra. Mégis ha a gyakorlati életben megnézzük azt, kik kaptak hízlalási segélyt, kik kaptak tyúkkölcsönt, kik kaptak zöldhitelt, vagy ha megnézzük a többi jogosítványokat, a kiviteli és egyéb engedélyeket, (Propper Sándor: Karátsonyi gróf a pesti házára félmillió pengő zöldhitellt kapott!) amelyeket az elmúlt tíz esztendőben kiadtak, akkor megtaláljuk a kapcsolatokat, és ha, nem is közvetlenül, de közvetve eljutunk valamelyik képviselőhöz, vagy valamelyik felsőházi taghoz. Ha tehát ezt f a törvényjavaslatban továbbra is benne kívánjuk hagyni, akkor — mondom — semmi szükség nincs larra, hogy az Összeférhetlenség kérdését újból szabályozzuk. De nem látom ebben a törvényjavaslatban azt sem, hogy olyan intézkedéseket tartalmazna, amelyek kizárnák annak lehetőségét, ami ta múltban volt, amikor azt láttuk,, hogy képviselők és miniszterek állást foglalhattak olyan kérdésekben, amelyek látszólag egy nagyobb érdekeltség kérdését érintették, amelyekben azonban egyénileg, családilag erősen érdekelve ivoltak. Itt van elsősorban 'a boletta kérdése. Nem látunk sehol egyetlen rendelkezést arranézve, hogy kizárnák a képviselőt a képviselőházi tárgyalásból, aki érdekelve van ilyen kérdésben, mint amilyen a boletta kér13*