Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

76 Az országgyűlés képviselőházának 10 Hiszen ha végignézzük azokat, akik itt a bizottságban helyetfoglaltak, —• ne legyünk farizeusok — valljuk be, hogy egész csomó képviselőről megállapítható, hogy egyrészt a földbirtokreform során, másrészt pedig a házhelyek kiutalása alkalmával mint ügyvéd-képviselők kijártak komoly honoráriumokért, igen tekintélyes vagyonokat szereztek és ma ugyanezek a képviselők ilyen javaslatoknál döntő szerepet játszanak. (Propper Sándor: Halljunk egynéhány nevet!) Nem akarok neveket említeni, ez nem is fontos, csak mint kirívó esetre akarok rámutatni arra, hogy magáról az igen t. előadó úrról is, az összeférhetlenségi törvény előadójáról, köztudomású, hogy a földbirtokrendezés során igenis, pénzért eljárt az Ofb.-nél, Lónyay herceg birtokának megmentése érdekében. (Östör József előadó: Jogom volt! Ez bíróság!) Tudom, hogy ilyenkor mindig bíróság. Igen tekintélyes összegeket keresett. Megállapíthatom azonban, hogy a minisztériumnál is, amely pedig nem bíróság, közbenjárt, amikor a földbirtokátírásról volt szó. Csapod és Fertőszentmiklós községekben; az igen t. képviselő úr a községek érdekei ellen vitte Beck Samu úr átírási ügyét. (Östör József előadó: Téved!) Bocsánatot kérek, ez nem bíróság, ez a földmívelésügyi minisztérium jóváhagyásától függ, itt tehát nem bíróságról van szó. Ha az igen t. urak veszik maguknak a fáradságot és elmennek az Ofb.-hez s kiemelik az iratokat, akkor megállapíthatják, hogy igenis, megint nem az ügyvédnek, hanem a képviselőnek kitűnő befolyása odáig terjedt, hogy meg tudta másítani egy földkiutalásnak jogerősségét és egy kiszabott házhely odaítélésének jogerősségét és más helyrajzi számokat tudott kiosztatni. Megint azt kell kérdeznem : szabad-e nekünk ezt a törvényjavaslatot komolyan vennünk, amikor maga az előadó úr elejétől kezdve öszszeférhetlenségi helyzetben van? (Propper Sándor: Mentségére szolgál, hogy igyekezett kihúzni a javaslat méregfogat!) Azt látjuk, hogy Csapod község és egy másik. község 230 szegény kis családja Esterházy Pál herceghez fordalt, hogy ezeket a földeket sajátítsák ki részükre, s akkor ezekkel szemben egy országgyűlési képviselő Beck Samut képviseli a keresztény kurzus alatt (Propper Sándor: Roppant érdekes!) s ennek az érdekeit akarja megmenteni azzal a két községgel szemben. En nem kifogásolom azt, az ügyvéd úrnak vagy képviselő úrnak joga van ilyet csinálni és nem is azért teszem szóvá, mintha ennek az 1500 léleknek, 1500 kisembernek az érdekeit akarnám megvédeni. Kétségtelen azonban, hogy amikor e két község lakosságának érdekeivel szemben a képviselő úr egy bizonyos úr érdekeit akarja megvédeni, ez természetesen nem szerelemből történik. (Propper Sándor: Halljuk csak tovább!) Ezekből az esetekből kétségtelen, hogy az igent, előadó úrnak, aki az összeférhetlenségi törvény előadója, — milyen paródikusan hangzik ez! — tudnia kellene, hogy mi az, amit előad, tudnia kellene, hogy mi van az 1. §-ban s tudnia kellene, hogy mindez nem egyeztethető össze azzal a nemes és kitűnő intencióval, amely a miniszter úr kodifikációjában van. Kétségkívül meg kell állapítanom, hogy az ügyvéd úrnak, vagy ha úgy tetszik, a képviselő úrnak sikerült utólagosan megmásítania ezeket a határozatokat s mint méltóztatnak nagyon jól tudni, a képviselő úr ezen keresett is, hiszen itt van a képviselő úr számla6. ülése 1932 június 17-én, pénteken. kivonata a kezemben, az uradalom igen szorgalmasan fizette be a pénzeket a Földhitelbankba, sajnos, 62.162 pengőt a képviselő úr el is vesztett. Sajnálom ezt, (Derültség a szélsőbaloldalon.) azonban kétségtelen, hogy ilyen körülmények között nem képviselhetnek összeférhetlenségi törvényt olyan egyének, akik közül az egyikről megállapították, hogy azért nem összeférhetlen, mert az egy másik ciklus volt, a másik pedig olyan képviselő, akinek kitűnően menő irodája volt és csak utólag legalizálta ezt, mert utólag szerzett hozzá ügyvédi diplomát. Látjuk, hogy ezek a képviselő urak és mindazok, akik a földbirtokreform során ilyen kitűnő, eredményes munkát végeztek, hála Istennek, vagyonkát tudtak szerezni maguknak és akkor azt kell mondanom képviselőtársaimnak, hogy nem ezek az urak vannak hivatva megteremteni az összeférhetlenségi törvényt. Emlékezzünk vissza, itt volt Fráter Jenő képviselőtársunk, aki két és fél évvel ezelőtt nemes intencióktól áthatva állott fel és emlékezzünk vissza Gáspárdy Elemér igen t. képviselőtársunk is síkra szállott és igenis, hangoztatták mind a ketten az összeférhetlenségi törvény szükségességét. Ezeket az urakat, akik tényleg önzetlenül, minden érdekeltség nélkül a legőszintébben csinálták volna a dolgot, kihagyták abból a bizottságból, ellenben azok, akik nyakig érdekelve voltak, benne voltak. (Ügy van! balfelől.) Arról nem beszélek, hogy Örffy Imre képviselő úrról, aki ebben az összeférhetlenségi problémában ugyancsak specialista volt, Zichy Rafael gróf nagyon érdekes perével kapcsolatban sült ki az az ő egész ügye, ahol vacsorák és hajóuta-. zások szerepeltek s az egyik tétel ez volt: értekezés t a miniszterrel — 4000 pengő. (Zaj.) Ilyen elszámolásokat adott. (Zaj.) Ezek a dolgok azok, amelyek kívánatossá teszik, hogy végre megszűnjenek a kijárások lehetőségei. (Propper Sándor: Hallatlan! Ez is:az? Halló, kérem, igaz ez? — Zaj.) Most még egyet. Végeredményben én ezt a törvényjavaslatot tárgyalási alapnak, — kellő megszorítással — mégis azt kell mondanom, jónak tartom, mert ebben van sok kitűnő intenció, amelyet a miniszter úr, meg vagyok róla győződve, a tőle megszokott korrektséggel keresztül is fog vinni. Ezt állítom és hiszem, éppen ezért a javaslatot el kell fogadnom tárgyalási alapul, azonban — mint ahogyan Dési Géza képviselő úr is mondotta^ — magának a törvénynek tulajdonképpeni értékét a végrehajtás adja meg. Itt látom, sajnos, a dolgot egy kicsit elhibázottnak, mert magam is azt tartom, hogy a régi összeférhetlenségi bizottság jobb volt, mert ott 40 tagból kisorsoltak 12 urat és így ez a rendszer inkább közelebb állott ahhoz, hogy a sors döntsön az ügy felett, mint ez az új rendezés, hogy 9—9 képviselőházi és felsőházi tagból állíttatik össze egy bíróság, mert adódhat olyan helyzet éppen az összeférhetlenség esetében, amikor a kartellek és érdekképviseletek érdekei, illetőleg mondjuk így: gazdasági érdekek tódulnak előtérbe és megtörténhet, hiszen a Felsőház tulajdonképpen érdekképviseleti alapon is jön létre, hogy valakinek az összeférhetlenségét egy ilyen érdekelt felsőházi tag nem fogja tudni megállapíthatni, mert hiszen tulajdonképpen önmagával kerülne gazdasági összeférhetlenségbe. A javaslatnak ezt a részét tehát aggályosnak tartom és nem szerencsésnek. Be kell vallanom, sokkal inkább megnyugvással venném, ha vagy a Kúriához, vagy pe-