Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-105

Az országgyűlés képviselőházának 105. ülése 1932 június 16-án, csütörtökön. 37 szociális biztosítást ezen az alapon visszafej- r lessze. Kijelentette ugyan, hogy a népjóléti minisztérium megszüntetésével nem akarja szüneteltetni a szociális problémákat, nem akarja azokat elhomályosítani és csökkenteni, ezzel a tényével azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Ügy látszik, hogy most, mint a munkanélküli biztosítás kérdésében, másodszor készül megszegni a szavát, Elnök: A képviselő' urat ezért a, kijelentéséért rendreutasítom. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: Én tényekre hivatkozom. Elnök: A képviselő úrnak nincs joga az elnökkel vitába szállni. Propper Sándor: A miniszterelnök úr itt a plénumban kijelentette, hogy a szociális biztosítást nem akarja lefokozni, ezt a kérdést tovább akarja fejleszteni. Ez az intézkedése azonban ezzel homlokegyenest szembenáll. Bocsánatot kérek, szociális problémát, szociális intézmé* nyéket, szociális kérdéseket áttolni rendőrminiszteri hatásköribe: ez azt jelenti, hogy hadat üzen magának a gondolatnak, hadat üzen a szociálpolitikának és megkezdi ösztövér szociálpolitikánk lefokozását és leépítését. Azt is hallottuk a megokolásban, hogy a közegészségügy kérdései a belügyminisztériumba kerülnek, tehát

1 ezek alapján odatartozik a szociális biztosítás is. A közegészségügy a belügyminisztériumban: ez logikusabb, elfogadhatóbb, mert a közegészségügy lebonyolítását a r közigazgatási szervek végzik, a közegészségügy lebonyolítása közigazgatási funkció, az tehát a belügyminisztérium hatáskörébe utalható, mert ez a minisztérium a közigazgatási apparátus legfőbb szerve. De a szociális biztosításnak azután ehhez semmi köze nincsen. A szociális biztosítás összefügg a közegészségüggyel, mert a szociális biztosítás hatással van a közegészségügy alakulására, szerves és szervezeti összefüggés azonban a kettő között nincsen, az egyiket a másiknak sérelme nélkül nyugodtan lehet szétválasztani és az egyikét a helügybe, a másikat a népjóléti minisztériumba áttenni. Azt is mondotta a miniszterelnök úr, hogy nem végleges a megoldás, amelyet ő most véghezvinni készül. Ha azonban ezt veszem alapul, ez a legszánalmasabb tehetetlenség jele. Miért kell egy meglévő, bevált, szilárd szociális intézményt kísérleti nyúlként kezelni, amikor a kereskedelemügyi minisztériumban megvan a múltja, a lehetősége

1

? Miért kell akkor kísérleti nyulat csinálni ebből az intézményből és valahová áttenni, ami előreláthatólag nem fog beválni? A miniszterelnök úr azzal hitegeti és vigasztalja az érdekelteket, hogy ha a szociális biztosítás kezelése nem válik* be a belügyminisztériumban, akkor azt majd vissza fogja tenni és át fogja tenni a kereskedelemügyi minisztériumba. Én tiltakozom pártom nevében is és a biztosítottak tömegeinek nevében is, hogy a magyar szociális intézményekből kísérleti nyulat csináljanak és odategyék a rendőrminisztériumiba kísérletnek. T. Képviselőház! Az a kérdés is felmerül, hogy vájjon a kormánynak es a kormányelnök úrnak mi kifogása van a kereskedelemügyi minisztériumi megoldás ellen. Különálló valami a kereskedelemügyi minisztérium, amely nem áll az egész kormány felügyelete alatt, és nem olyan megbízható, mint a belügyminisztérium?

1 Destruktív minisztérium az? Ott nem látja biztosítva saját akaratának érvényesülését? Talán abból ered ez, mert a kereskedelemügyi miniszter úrtól néhány nappal ezelőtt néhány enyhe megértő szót hallottunk a munkáskérdésekkel kapcsolatban? Talán ez az a borzalmasan nagy hiba, amelyet az egész kormány perhorreszkál, és emiatt akarja elvenni a kereskedelemügyi minisztertől a munkásügyek kezelését? En csak erre tudok gondolni, ha nem a dolog politikumát nézem. Utalok még arra, hogy a Felsőház pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén Szterényi József báró felsőházig tag, aki ért egy kicsit a munkásbiztosításhoz és a szociális biztosításhoz, mert az 1907 : XIX. te. az ő műve, azt mondta, hogy a szociális biztosítás nem szociálrendőri, _ hanem szociálgazdasági kérdés, ennek alapján is helytelen tehát a szociális biztosítás ügyének a belügyminisztériumba való beolvasztásaTehát száz és egy ok amellett szól, hogy & kereskedelemügyi minisztériumba tegyék át a szociális biztosítást, és egyetlen okot sem lehet még erőszakkal sem konstruálni a belügyminisztériumi megoldás mellett. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, miért ragaszkodik a miniszterelnök úr mereven az álláspontjához és miért akarja a Házat arra kényszeríteni, hogy egy hónapon belül dezavuálja önmagát és egy másfajta határozatot hozzon? Arra kérem a t. Képviselőházat, hogy szerezzen érvényt sajátmaga akaratának, amely egyúttal saját presztízsének is a kérdése. Mert ami igaz ma, az igaz volt május 13-án, egy hónappal ezelőtt is. Égy hónappal ezelőtt pedig ennek a Képviselőháznak az volt az álláspontja, egyhangú állásfoglalása, hogy a szociális biztosítást a kereskedelemügyi minisztériumba kell áttenni, ezt országos határozattá emelte, ezt tehát végre kell hajtani- Erre kérem a t. Képviselőházat, amidőn tiltakozom a belügyminiszteri megoldás ellen és a felelősséget, ami ' ebből következni fog, a kormányra hárítom", á zavarért, amely a szociális biztosításban feltétlenül be fog következni, a kormány felelős." Ne méltóztassék azt gondolni, hogy ez igen egyszerű ügy, mert hiszen megindul majd a levelezés: ha a belügyminisztérium valamit el akar intézni, amit nem tud hatalmi szóval elintézni, majd kérni fogja a másik minisztérium tanácsát és véleményét, amelyik ért hozzá, amelyiknek a hatáskörébe tartozik az. Az ügyekkel megint labdázni fognak tehát a minisztériumok. Nem okosabb mindjárt áttenni^ a kereskedelemügyi minisztériumba a szociális biztosítást? Van tehát lehetőséé- arra, bogy nagy zavarok lesznek, m az ezekből s zavarokból származó nagy felelősséget én a kormánvra hárítom Elvben

1 arra kérem a t. Képviselőházat, álljon helyt saiátmagáért, álljon helyt m játmaga határozatáért és ne fogadja el a. Felsőház határozati Javaslatát, amely a kérdés érdemétől igazán távol áll és csak rontani képes ezen az ügyön Kérem tehát a t. Képviselőházat, ne fogadia el a határozati javaslatot és tartsa fenn korábban, máius 13-án meghozott idevonatkozó határozatát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik.? Brandt Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki! , " Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügymimszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Hulljuk!) En a magara