Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-115

438 Az országgyűlés képviselőházának elvágták volna a?.t az állítólagos izgatott hangulatot és azt a lazítást, amelynek ma feltüntetni igyekeznek ezt, egy pisszenés sem volt ott, a legteljesebb rend és nyugalom állt helyre (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és csak később kezdett megint a rendőrség provokatív magatartásával lármát és izgalmat Kiváltani, és pedig azzal, hogy két embernek, akiket igazoltatni akartak és később igazoltattak is, be akarván őket kísérni a rendőrkapitányságra, ott a többiek, a nagy tömeg szemeláttára összeszíjazták a kezét és így akarták őket bevinni. (Propper Sándor: Hallatlan gazság Î) Amikor ezt láttam és amikor megint láttam, hogy ezekből az oktalan rendőri intézkedésekből ismét baj lesz, (Propper Sándor: Nem rendőrök ezek, hanem vadállatok!) mert ismét provokálják ezekkel az intézkedésekkel a tömeget, akkor ismét én mentem oda a rendőrkapitányhoz és azt mondottam, oldassa fel a két ember kötelékét, lássa be, semmi szükség sincsen erre az ostoba intézkedésre, mert hiszen körülbelül 20 ember vette gyűrűbe ezt a két bekísérésre kiválasztott ^embert, képtelenség tehát, hogy azok megtámadják ezt a húsz rendőrt, képtelenség, hogy azok elszökjenek onnan, tehát sem szökés, sem támadás veszélye nem indokolta, hogy azokat a szerencsétlen embereket, ha ^ már be kell kísérni, miért ne kísérjék be anélkül, hogy összekötöznék őket. Akkor megint észretért a rendőrkapitány úr, feloldotta őket és akkor megint leosillapult az a lárma, amelyet az oktalan intézkedések kiváltottak. Az eset megtörténte után alkalmam volt; beszélni az emberekkel. Az egyik ember, aiki informált engem, mondotta^ hogy az a detektív, akinek az eljáró kapitány kötelességévé tette, hogy igazoltassa le azt a szerencsétlen asszonyt, ment a rendőrökhöz és _ uszította, utasította őket, hogy éles vágast adjanak le a:z emberekre, nem pedig lapos vágást. Információt szereztem és kaptam arról is, (Propper Sándor: Szadista betyár!) hogy a rendőrség egyik tisztviselője kijelentette, hogy a jövőben így lesz, mert máskén ezekkel az emberekkel, ezekkel a kutyákkal elbánni nem lehet, (FarkasIstván: Kutyák! Éhező munkanélküli magyarok!) minthogy a yendőrök megkardlapozzák és megvagdalják őket- (Fartas István: Jó magyarok, mer'' nincs munkájuk, kutyák. — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ilyet állítani! — Zaj jobbfelöl.) így intézik egy több, mint százezer lakosú város magyar munkásságának sorsát, amikor a kormány gazdasági politikája olyan helyzetet teremtett, hogy nincs az embereknek munkájuk és kilátás sincs arra, hogy munkaalkalmat teremtsenek. (Egy hang jobb felől: Nem a kormány csinálja!) Méltóztassanak elképzelni, hogy amikor éppen a tegnapi lapokban jelent meg egy közlemény, hogy a népjóléti minisztériumnak egy fillérje sincs a debreceni népkonyha fenntartására, amelyet július 7-én meg kellett szüntetni és a napközi otthonokat anyagi fedezet hiányában >már szombaton be kellett zárni, hova és mire akarja vinni a belügyminiszter úr igazgatása alatt álló rendészet ennek a városnak nyugalmát? Azt hiszi a miniszter úr, hogy rendet tud teremteni, ha kardlapoztatja és megvagdaltatja ezeket az éhező embereket? Azt hiszi a miniszter úr, hogy ez alkalmas intézkedés a rend és a nyugalom helyreállítására? (Kabók Lajos; Hatósági fenevadak ezek!) 115. ülése 1932 július 5-én, kedden. Elnök: Kabók képviselő urat rendreutasítom. Györki Imre: Azt hiszi, fontosabb, hogy az embereket összevagdalják, mint hogy olyan kormányzati politikát csináljanak, amely munkaalkalmat teremtsen a városban és munkalehetőséget ad az embereknek. Önök már ismételten álláspontra helyezkedtek, hogy munkanélkülisegélyt nem adnak, mert ezt erkölcstelennek minősítik és ez dologtalanságra vezet. Ne adjanak munkanélkülisegélyt, de adjanak az embereknek munkát! (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ne kardlapot, ne pisztolyt és ne ütlegeléseket adjanak, mert ez a politika súlyos veszedelmeket jelent. (Leszkay István: Önök is propagandacélokra költötték a munkanélkülisegélyt! — Kabók Lajos: Ostobaság ilyeneket mondani! Ne beszéljen ilyen ostobaságot! — Nagy zaj a szélsőbalildalon.) Elnök: Kabók képviselő urat rendreutasítom! (Propper Sándor: Ki az a legény? Hogy mer ilyeneket mondani?! — Zaj. — Szeder Ferenc: Hazudik! Aljas módon hazudik! — Kabók Lajos: Ostobaság! Szégyelje magát! — Leszkay István: A propagandacél # még nincs megcáfolva! — Zaj. — Kabók Lajos: Ostoba fráter!) Csendet kérek! Kabók képviselő urat újból rendreutasítom! (Leszkay István: En tőlem lármázhatnak! — Farkas István: így hazudtak mindig! — Felkiáltások a jobboldalon: Művihar!) Csendet kérek, képviselő urak! (Peyer Károly: Nézze meg a statisztikai füzeteket^ legalább, mielőtt a száját kinyitja itt! — Zaj. — Propper Sándor: Tud maga olvasni? — Leszkay István: Tudok! — Szeder Ferenc: Aljas módon gyanúsít és hazudik! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos: Mi ez? Van elnök?) Szeder képviselő urat rendreutasítom! (Leszkay István: Törvényhatósági közgyűlésen lett leszegezve, hogy propagandacélokra költötték! — Szeder Ferenc: Nem igaz! Aki ilyet mond, hazudik! — Kabók Lajos: A főispán is hazudik, amikor ezt állítja! — Nagy zaj.) Elnök: Kabók és Szeder képviselő urakat ismételten rendreutasítom és figyelmeztetem őket, hogy ha így folytatják, kénytelen leszek szigorúbban eljárni. (Propper Sándor: Leszkay úr, magát majd megjegyzik maguknak a választók! Leszkay úr!) — Zaj!) Propper képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Propper Sándor: Leszkaynak hívják ezt a legényt! (Zaj!) — Hajós Kálmán: Mi ez?) Propper képviselő urat rendreutasítom! r Maradjon már csendben és ne zavarja a szónokot. (Propper Sándor: Leszkaynak hívják! — Leszkay István: Ügy hívnak! Sohsem fogom letagadni!) Leszkay képviselő urat kérem, maradjon csendben. Györki Imre: Ez a valótlan nyilatkozat, amelyet t. képviselőtársam itt az imént tett, nem új előttem, mert ezt az ön főispánja (Leszkay István: Az újságokban is bent volt! — Malasits Géza: De azért nem bizonyos, hogy igaz!) meg merészelte tenni Debrecen város törvényhatósága közgyűlésén is, hogy a főispáni székből mondta azt a valótlanságot, hogy propagandacélra használták M annak a 2000 pengőnek egy részét, (Leszkay István: Tárgyi alapja volt! — Fekete Lajos: Valótlanságot semmi esetre^ •sem mond!) amelyet a polgármester az éhező munkásoknak adott. Vegye tudomásul t. képviselőtársam és vegye tudomásul a t. Képviselőház, hogy a főispán ellen megtettük a büntető feljelentést ama valótlanság miatt, amelyet nem átallott a főispáni